Magyar Örökség díjas a könyvtár

Megjelenés ideje
Megjelenés helye
www.elte.hu

Megjelenés formátuma

Terjedelem

Téma

Nyelv

Hatókör

Forrás helye
https://www.elte.hu/content/magyar-orokseg-dijas-a-konyvtar.t.16842

"Magyar Örökség Díjjal tüntették ki a több mint 450 éve a magyar tudomány és kultúra szolgálatában álló ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárat. Az elismerést a Magyar Tudományos Akadémián adták át 2018. június 23-án.

A 91. alkalommal kioszott díjjal ezúttal hét kiemelkedő személyiség és intézmény munkáját ismerték el. Az ünnepségen Klinghammer István, a Magyar Örökség Díjátadó Bizottság elnöke, egyetemünk volt rektora köszöntötte az egybegyűlteket. A professzor beszédében kiemelte: tudatosítanunk kell, hogy a haza szeretete nélkül nem lehet sem európainak, sem világpolgárnak lenni. Aki azt állítja, hogy ő mindenhol otthon van, de sehol nincsenek gyökerei, az sosem élheti át a kötődést, a szeretetkapcsolatot. Mint az elnök fogalmazott: a haza nemcsak a táj, a természet, hanem a kultúra, a nyelv és a történelem is. Magyarországnak ezer éves története van az európai történelembe ágyazottan. Meggyőződésünk, hogy a nemzetek Európája az otthonunk, de a hazánkat nem pótolja semmi – hangsúlyozta megnyitójában Klinghammer.

Szögi László, a könyvtár korábbi főigazgatója laudációjában felidézte az intézmény több mint 450 évvel ezelőtti alapítását, és a bibliotéka történetének legfontosabb fejezeteit.

„A jezsuita kollégiumoknak szerves részét alkották a könyvtárak is, így 1561 nemcsak a rend magyarországi megtelepülésének első dátuma, de egyben a mai egyetemi könyvtár ősének alapítási időpontja is. Az első fél évszázad viszontagságos története megszűnésékből és újrakezdésekből állt. 1616-tól a kollégium és a könyvtár már tartósan Nagyszombat városában működött, amelyhez az egyetemi könyvtár történetének csaknem fele, azaz 216 év kötődik. A 17. században e könyvgyűjtemény számban még nem volt kiemelkedő, de tartalmában már akkor is egyedi volt a korabeli Magyarországon. A könyvtár nem csupán a jezsuita rend térítő munkáját szolgálta, de az első magyar egyetemen oktatott valamennyi tudomány korának legfontosabb szakirodalmát próbálta összegyűjteni. A 18. század közepére a néhány tízezer kötetből álló gyűjtemény már a nagyszombati egyetem szép barokk könyvtártermében volt elhelyezve, mint

az ország első, nem kizárólag főúri vagy egyházi célokat szolgáló könyvtára.

A könyvtár az egyetemmel együtt 1777-ben Budára, a királyi várba, majd 1784-ben mai helyére, a pesti Ferencesek épületébe költözött” – idézte fel a történészprofesszor.

Szögi László azt is elmondta, hogy II. József uralkodása idején ide szállították be a feloszlatott szerzetesrendek könyvanyagát, így a gyűjtemény mind számban, mind értékben sokat gyarapodott. A könyvtár 185 középkori kódexet őriz, közük 14 eredeti Corvinát, és 8 magyar nyelvűt. A nagyhírű kódexek mellett az 1200 ősnyomtatvány, a több mint tízezer antikva, 15.000 barokk, 17. századi dokumentum és a legnagyobb magyar 18. századi gyűjtemény a magyar nemzet kulturális örökségének kiemelkedő része. Az intézményben 15 nemzedék magyar tudósai és egyetemistái használták a könyveket, és az egyetemi könyvtárban a hazai tanárok, politikusok, művészek kapták meg a pályájuk műveléséhez szükséges ismereteket.

„A könyvtár az emberiség tudásának tárháza, a jövő talán más adathordozón akarja majd megőrizni ezt a tudást, de az eredeti feladat soha sem fog változni: az emberiség szellemi termékeit, alkotásait kötelező megőrizni az utókor számára, és biztosítani kell, hogy ezek az információk minél szélesebb társadalmi rétegekhez jussanak el” – összegezte Szögi László.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárnak ítélt elismerést Kálóczi Katalin, a könyvtár főigazgatója vette át. Az ünnepségen jelen volt Darázs Lénárd, az általános ügyek rektorhelyettese is (borítóképünkön).
Az ünnepségen Magyar Örökség Díjban részesült a Cédrus Táncegyüttes hagyományőrző tevékenysége, Herczegh Géza nemzetközi hírű, széleskörű jogtudósi munkássága, Aknay János festőművészete, Ulman István nemzetfaragó és a Gömöri Kézművesek Társulása példája, Ágh István írói munkássága, és az Óbudai Danubia Zenekar is.
A Magyar Örökség Díjat 1995-ben hozta létre a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma. Az elismerést 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület gondozza. A díjat évente négy alkalommal adják át olyan intézményeknek, csoportoknak, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”. A Magyar Örökség díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: mindenki javasolhat a díjra az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt.

Korábbi interjúnk Kálóczi Katalinnal, a könyvtár főigazgatójával itt olvasható."