K21 beszámoló nap
Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat K21...
Fenntartható könyvtár – OKN!
Az Országos Könyvtári Napok alkalmával új olvasói...
Értékes könyvadománnyal gazdagodtunk
Loránt Endre, a Párizsi Egyetem professor...
5649
5587
5582
 

Hagyományok és kihívások VIII. - Absztraktok

2019. augusztus 29. - A konferencia részletes programja

Bertáné Németh Ágnes: A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont feldolgozási gyakorlata a tartalmi feltárás tükrében

Az előadásomban a tartalmi feltárás gyakorlatát középpontba helyezve mutatom be a Tudásközpont kialakulásához vezető utat, annak főbb mérföldköveit és a jelenlegi helyzetből adódó kihívásokat az alábbi főbb pontok szerint:

  • A szakreferensi rendszer kialakulása, virágkora és megszűnése. 
  • Az egyetemi integráció hatása a gyűjteményszervezési munkafolyamatokra.
  • A 2010-ben létrejött új integrált könyvtár (Csorba Győző Könyvtár, PTE Egyetemi Könyvtár Központi Könyvtár, Benedek Ferenc Jogi- és Közgazdasági Szakkönyvtár) okozta átalakulás: a szolgáltatásintegráció keretében a beszerzés és a feldolgozás teljes harmonizációjának kérdése.
  • Az egységes arculat mögötti problémák és folyamatos változások.
Dancs Szabolcs – Simon András: Az ETO-n át az ügyfélhez: a könyvtári tartalmi feltárás üzleti hasznosulásának egy szép példája

A XIX. század végén megálmodott világkatalógus nyelvfüggetlen tartalmi visszakereső eszközeként létrehozott Egyetemes Tizedes Osztályozás a XX. és XXI. századi technológiáknak hála új alkalmazási területeket hódíthat meg, túlterjeszkedve a könyvtári felhasználás bennfentes körein. A webáruházak katalógusaiban alkalmazott elnagyolt tematikus besorolásokkal szemben a visszakeresési potenciál jelentős emelkedéséhez vezethet az ETO-jelzetek megfeleltetése a nemzetközi online könyvkereskedelemben elterjedt hierarchikus tárgyszórendszer (Thema) fogalmaival. A gazdag és mély tematikai feltártság, a tárgyszóhierarchiában való közlekedés (a szűkebb fogalomtól a tágabbig és a tágabbtól a szűkebbig terjedő tematikus böngészés) lehetővé teszi a speciális keresési igényeknek megfelelő, avagy az érdeklődés szűkebb mezsgyéjén található műveknek a piacra való visszatalálását.

Eszenyiné Borbély Mária: Eltérő felsőfokú végzettségek és szakképzettségek hatásának vizsgálata a munkavállalók digitális kompetencia állapotára

A közelmúltban az Az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek pályázati konstrukció keretében megvalósuló Az én könyvtáram című kiemelt projekt keretében két országos reprezentatív felmérés valósult meg digitális kompetencia témában. Az egyikben közel kétezer könyvtáros, a másikban pedig több mint nyolcszáz pedagógus vett részt. További vizsgálatok is zajlottak gazdaságinformatikus és informatikus könyvtáros egyetemista hallgatók körében, arra keresve a választ, hogy a képzés milyen hatást gyakorol a digitális kompetencia állapotukra. Az előadás bemutatja a kutatások legfontosabb eredményeit, részletesen ismertetve, hogy melyek azok a digitális kompetenciaterületek és kompetenciák, amelyek esetében egyértelműen kimutatható a képzés és a végzettség kompetenciaszintet befolyásoló hatása. 

Farkas Tamás: Nevek, névterek, névadatbázisok – névkutatói megközelítésben

Az előadás a névtan (névkutatás, onomasztika), azaz a tulajdonnevek kutatásával foglalkozó – nyelvészeti alapvetésű, de interdiszciplináris jellegű – szakterület nézőpontjából közelíti meg témáját. Szól a tulajdonneveknek az ember, a társadalom és a kultúra szempontjából egyaránt meghatározó fontosságáról, s megközelítésük eltérő lehetőségeiről. Bepillantást nyújt a magyar nyelv névkincsét feldolgozó – hagyományos és elektronikus – szótárak, névtárak, névadatbázisok körébe, lehetőségeibe, reflektálva a Nemzeti Névtér programjára is. Kitér röviden a különböző névkorpuszok lexikográfiai, illetve enciklopédikus jellegű feldolgozásának néhány gyakorlati kérdésére: a nevek és a névviselők összekapcsolásának, a névváltozatok kezelésének és a nevek pontos írásmódjának problematikájára.

Ficzkó Zsuzsanna: Nincs kiváló szervezet kompetens munkatársak nélkül. És fordítva.

A cím arra kíván utalni, hogy egy kiválóságra törekvő szervezetben nem csak a munkatársak kompetenciáinak folyamatos egyéni fejlesztése elengedhetetlen, de a minőségirányítási rendszer és a minőségkultúra kialakításához nélkülözhetetlen a szervezeti kompetenciák fejlesztése is, ezért a képzési igények is e két forrásból erednek. Az előadás több év és több könyvtár tapasztalatára alapozva kívánja röviden bemutatni azokat a képzéseket (jellemzően tréningeket), amelyek döntő többségét a könyvtári minőségfejlesztő munka hívta életre.

Hangodi Ágnes: A könyvtáros kompetenciák erősítésének lehetőségei – továbbképzések a Könyvtári Intézet kínálatában

2018 elején megújult a kulturális szakemberek továbbképzésre vonatkozó jogszabályi környezet, az állami költségvetésben az utóbbi években újra megjelent a továbbképzéseket támogató költségvetési sor, mindez komoly lendületet adott a könyvtáros kompetenciák képzéseken keresztüli erősítésének. A támogatásnak köszönhetően és a nyilvános könyvtárak körében lefolytatott igényfelmérés alapján a Könyvtári Intézet kontakt és blended képzések engedélyeztetésével növelte és megújította továbbképzési kínálatát, és a könyvtáros kollégák számára ingyenes részvételi lehetőséget biztosít mind a székhelyén újonnan kialakított hagyományos és számítógépes oktatótermekben, mind a képzéseket befogadó budapesti és vidéki helyszíneken szervezett tanfolyamain.

Hubay Miklós: Rekordkapcsolattól a szemantikus kapcsolatig – a Petőfi Irodalmi Múzeum személynévtere és az értelemmel teli világháló

A korszerű közgyűjteményi információszolgáltatás napjainkban már nem (csak) magukra az adatokra, hanem a közöttük lévő kapcsolatokra épül. E kapcsolatok segítségével a könyvtár, levéltár, múzeum katalógusában információt kereső felhasználót a jelenleginél jóval hatékonyabban, eredményesebben, sőt látványosabban lehet kiszolgálni. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai által összeállított előadásban bemutatjuk a kapcsolatépítésben rejlő lehetőségeket, amelyekhez nem csupán a hagyományos adattárolási formákat, de a világháló korszerű informatikai technológiáit is felhasználhatjuk. E megoldások alkalmazásával igyekszünk a PIM személynévterét releváns, hiteles, könnyen megtalálható és eredményesen használható információforrássá tenni.

Kálóczi Katalin: Mit kíván a könyvtár? Kompetenciaigények a felsőoktatási könyvtárakban

Az előadás az Egyetemi Könyvtár és Levéltár vezetőjének tapasztalatai alapján számba veszi, hogy A felsőoktatási könyvtárak stratégiai fejlesztési irányai 2018–2023 című dokumentumban megfogalmazott alapértékek és középtávú jövőkép milyen kompetenciákkal rendelkező munkatársakkal valósítható meg. Ezzel párhuzamosan vizsgálja, hogy a felsőoktatásban történt változások, folyamatok hogyan érintik ezt a törekvést.

Keveházi Katalin: Mit tud(jon) a könyvtáros?

Szakmai körökben sok szó esik a könyvtárak szerepváltozásáról, a velükszemben támasztott, sokszorosára nőtt elvárásokról: a hálózatba kerülés, adigitalizáció, a tudományos kommunikáció átalakulása új, és napról-napra megújuló szolgáltatások sokaságát teszi elengedhetetlenné. Nem csupán ezek szakmailag korrekt megtervezésére és üzemeltetésére kell készen állnia a ma könyvtárosának, de képesnek kell lennie arra is, hogy még az igények felmerülése előtt felkészüljön azok fogadására. Az előadás egy egyetemi könyvtár szemszögéből járja körbe a kérdést: megvannak-e felsoroltakhoz szükséges kompetenciák? Milyen alapot ad ezekhez a jelenlegi képzés, illetve milyen módon lehet ezeket kiegészíteni, folyamatosan fejleszteni?

Kiszl Péter: Newton III. törvénye: könyvtári aspektusok

A könyvtár nyílt rendszer, folyamatos kölcsönhatásban áll környezetével. Ez a jelenség – figyelembe véve a kor rohamosan fejlődő, infokommunikációs bázison alapuló felhasználói igényeit – gyakran mélyreható változások sorozatát indukálja, szakmán kívül és belül egyaránt. A multifunkciós elvárásokkal szembesülő könyvtári hálózat tagjai nem működtethetők megfelelően felkészült könyvtárosok nélkül, s a képző- és továbbképzőhelyek sem a könyvtárügytől elszigetelten. Az előadás elemzi a közelmúlt – felsőfokú könyvtárosképzést érintő – könyvtárszakmai hatásait és ellenhatásait, megerősíti a tényeken, és cáfolja a félreértéseken alapuló állításokat. Bemutatja és értékeli a felsőoktatás diszciplináris és interdiszciplináris kompetenciafejlesztésre adott válaszait, különös tekintettel az elmélet és a gyakorlat szinergikus viszonyának fokozására irányuló törekvéseit, illetve könyvtár- és információtudományi kutatásainak innovációtámogató eredményeit.

Lengyelné Molnár Tünde: Könyvtárosképzés a jövő könyvtáráért

A világon zajló 4. ipari forradalom gyors és gyökeres változást hoz a technológia, a gazdaság és a társadalom életében. A technológiai fejlődés hatására átalakulnak a munkavállalóktól elvárt képességek. A folyamat egy kulturális paradigmaváltáshoz vezet, ami komoly kihívást állít a könyvtárak elé is. A könyvtáraknak fejleszteniük kell a humánerőforrásukat, a technológiai és módszertani eszköztárukat, valamint a társadalom elvárásainak türkében át kell gondolni a fizikai kialakítását is. A könyvtáraknak még jobban be kell kapcsolódnia a digitális kompetenciaszint fejlesztésébe, a tanulók és a lakosság számára a legújabb technológiával felszerelt tanulási és alkotó környezetet kell biztosítania, felkészítve őket a XXI. századi munkaerő piaci elvárásokra. Az új kihívások teljesítéséhez kulcsfontosságú a korszerű egyetemi könyvtárosképzés.

Piros Attila: Az Egyetemes Tizedes Osztályozás húsz éve

Az elmúlt csaknem százhúsz év során a mesterséges nyelvű tartalmi feltáró, úgynevezett osztályozási rendszerek közül az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) használata és oktatása terjedt el a legszélesebb körben a magyar könyvtári rendszer különböző szintjein. Az osztályozási rendszer legutóbbi magyar nyelvű, a tartalmát tekintve teljes egészében az ETO 2000-ben közreadott központi adatbázisán alapuló kiadása hosszas és gondos fordítási és szerkesztési munka eredményeként 2005-ben látott napvilágot.

Az ETO legutóbbi harminc éve a rendszer tudományos alapokon nyugvó, folyamatos, összehangolt és tudatos fejlesztésével telt. Az átszervezések kimondott célja az egyes tudomány- és tudásterületek egyre gyorsuló változásaival való szükségszerű lépést tartás megkísérlése mellett az osztályozás nyelvének könnyebben automatizálhatóvá tétele volt. A fejlődés első évtizedének eredményeivel az imént említett magyar kiadásban is találkozhattunk. Az elmúlt húsz év számos további újítást hozott, melyek áttekintését különösen aktuálissá teszi az Országos Széchényi Könyvtár csatlakozása az ETO-t gondozó konzorciumhoz, illetve az új magyar ETO-fordítás előkészületeinek megindulása.

Sot Ferenc – Szabó Panna: Tartalmi feltárás az ELTE könyvtári hálózatában

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2009-ben jött létre az Egyetemi Könyvtári Szolgálat, majd a tartalmi feldolgozás egységesítését, a közös katalogizálás megszervezését és koordinálását segítendő 2012-ben megkezdte működését a Tartalmi Feltárás Almunkabizottság. Az előadás bemutatja a közös munka keretében megvalósult eredményeket, kitér a jelenlegi állapotra és felvázolja a jövőbeli lehetőségeket.

Szakadát István: A Nemzeti Névtér értelméről

Előadásomban bemutatom a Nemzeti Névtér legfontosabb jellemzőit, a publikus portál, valamint a szerkesztőségi rendszer működését, funkcióit, majd röviden összefoglalom, hogy a Nemzeti Névtér hogyan szolgálhatja a kulturális emlékezet megőrzését, a kulturális adatokhoz való hozzáférést a digitális korszakban.

Szluka Péter: A szükséges könyvtárosi kompetenciák változása egy felsőoktatási orvosi könyvtárban – tapasztalatok

A fenntartó igényeivel összhangban bővülő könyvtári szolgáltatások biztosításához a könyvtárosoktól elvárt kompetenciák változnak. Az előadás bemutatja, hogy egy orvosi területen működő könyvtárban milyen kompetenciákra van szükség.

Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
Nem azonosított felhasználó
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Nem azonosított felhasználó
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
Nem azonosított felhasználó
???
2019.04.16. 13:51
Nem azonosított felhasználó
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő! Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Nem azonosított felhasználó
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Oldalszín

kék

pink

zöld

narancs

bordó

Keresés

Katalógus

Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat dokumentumállományában keres.



ELTEFind (teszt)

A kereső az online katalógusunkban és a digitális gyűjteményünkben (EDIT) keres.

Weboldal

Alacsony felbontáson nézi honlapunkat, ezért tartalma nem jeleníthető meg. Növelje meg az ablak méretét, vagy keresse fel kis felbontásra szánt honlapunkat a http://konyvtar.elte.hu/m oldalon.