Szerzőknek

Hol publikáljunk?

A publikálás előtt álló szerzőknek sokszor nehéz eldönteniük, hova érdemes leadniuk a kéziratukat, melyik folyóirat felel meg a tudományos elvárásoknak.

A következő szempontokat érdemes figyelembe venni a megfelelő folyóirat kiválasztásánál:

  • A szerző ismeri-e a folyóiratot, olvasott-e már onnan cikkeket? (Könnyen megtalálhatók-e a folyóiratban előzőleg publikált cikkek, a kiadó beazonosítható, illetve elérhető-e?)
  • Egyértelműen megtalálható-e, hogy a folyóiratnál hogyan történik a lektorálás?
  • Indexelik-e a tudományos adatbázisok?
  • Megtalálható-e a folyóirat az MTA tudományos osztályainak folyóiratlistáin? (Ezt az MTMT nyilvános keresőjében is le lehet ellenőrizni.)
  • Az esetleges publikálási díjra (APC-díj) vonatkozó információkat a folyóirat megadja-e?
  • Elismert kutatók szerepelnek-e a szerkesztők között?
  • Ha nyílt hozzáférésű a folyóirat, akkor megtalálható-e a DOAJ (Directory of Open Access Journal) adatbázisban?

Predátor folyóiratok

Léteznek olyan open access kiadók és folyóiratok, amelyek kéretlenül keresik meg, illetve kérik fel publikálásra a szerzőket. Elsősorban az anyagi haszon érdekében működnek, azonban a valódi szakmaiságot, tudományosságot nélkülözik – ezeket nevezzük predátor (parazita) folyóiratoknak.

Ha egy szerző predátor folyóiratban jelenteti meg cikkét, megvan annak a veszélye, hogy azt később már nem tudja komoly, tudományos folyóiratban újra publikálni. A tudományos munkásságra sem vet jó fényt egy ilyen megjelenés, ezért célszerű alaposan megvizsgálni a folyóiratot még a cikk beküldése előtt.
Ha felmerül a gyanú, hogy predátor folyóiratról van szó, érdemes inkább másik folyóiratot választani.

Számos jele lehet annak, hogy az adott folyóirat predátor. Eldönteni viszont nehéz, hiszen az ismérvek közül több igaz lehet valódi, tudományos elvárásoknak megfelelő, open access folyóiratokra is. A predátor folyóiratok főbb jellemzői a következők:

Kapcsolatfelvétel:

  • kéretlen levélben keresik meg a szerzőt és publikálási lehetőséget ajánlanak fel;
  • a kapcsolatfelvételi lehetőségnél általában csak e-mail címet szerepeltetnek;
  • tényleges működési helyüket, székhelyüket nem tüntetik fel;
  • a kiadó vagy a folyóirat neve ismeretlen.

Folyóirat neve, küldetése, tudományterületi besorolása:

  • össze nem illő tudományterületekről közöl cikkeket;
  • a cím túl általános, túl nagy területet ölel fel;
  • a folyóiratban megjelent cikkek eltérnek attól a tudományterülettől, amelyre a cím utal.

Szakmaiság, tudományosság:

  • a szerkesztőség kicsi, nem ellenőrizhető, mert nincs intézményi affiliáció megjelölve;
  • a szerkesztőségben nem szerepelnek az adott tudományterület elismert kutatói (vagy a tudtuk nélkül kerülnek fel);
  • a weboldalon sok a helyesírási, nyelvhelyességi, fordítási hiba, kereskedelmi hirdetések jelennek meg rajta;
  • a cikkek feltűnően gyorsan jelenhetnek meg, mert nem esnek át lektorálási folyamaton;
  • feltüntetik a weboldalon az impaktfaktort, holott nem szerepelnek a Clarivate adatbázisában.

Finanszírozás és jogi kérdések:

  • a cikkek szerzői joga a kiadónál marad;
  • már a cikk beküldésénél pénzt kérnek a szerzőtől;
  • nem informálják megfelelően a szerzőt a közzétételi díjról.

Hol ellenőrizhetjük, hogy egy folyóirat predátor-e?

Hivatkozáskezelők

A hivatkozáskezelő szoftverek használata megkönnyíti az irodalomjegyzékek elkészítését. Általában több hivatkozási stílusból választhatunk, és a szakirodalmi hivatkozások rendszerezésére is alkalmasak. Az összegyűjtött hivatkozások adatai tárolhatók és visszakereshetők, csatolmányok (pl. kép, videó), megjegyzések is kapcsolhatók hozzájuk.

A leggyakrabban használt hivatkozáskezelők:

  • EndNote Web
  • Zotero
  • Mendeley

hivatkozáskezelők illusztráció

Táblázat forrása: http://szerzoknek.ek.szte.hu/hivatkozaskezelok

ORCID azonosító

Az ORCID (Open Research and Contributor Identifier) egy nemzetközileg általánosan elfogadott és használt, egyedi szerzői azonosító. Használatával kiküszöbölhetők a gyakori nevek, különböző névalakok, névváltozások és az intézményváltás okozta azonosítási problémák.
Az ORCID használatát egyre több kiadó teszi kötelezővé és már a kézirat benyújtásakor kéri.

Az ORCID létrehozása ingyenes és mindössze pár percet vesz igénybe.

Az egyetemen az ORCID regisztrációról az 5/2017. (V. 2.) számú rektori utasítás rendelkezik, amely szerint az egyetem oktatóinak, kutatóinak létre kell hozniuk az azonosítót. Az ORCID-t a szerzői adatlapon az MTMT-be is fel kell tölteni.
Az ORCID létrehozásához és az MTMT-be való feltöltéséhez segédlet is elérhető.

Illusztráció szerzője, forrása:
https://unsplash.com/photos/FHnnjk1Yj7Y