könyvtártörténet

"Nézegetni való időszakot élünk. Rá lehet csodálkozni a kincseinkre. Ilyenek egyike az Egyetemi Könyvtár gyűjteményének régi anyaga.
"Zseniális képet tett közzé az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár: így nézett ki az intézmény első honlapja. Időutazás 1996-ba. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár egy, a könyvtár első honlapjáról készült screenshotot tett közzé Facebook-oldalán. A kép 1996. november 19-én készült, vagyis 23 éve ezt látták azok, akik online szerettek volna többet megtudni az intézményről.
"Kedves Ágneske, visszaélve eddigi szíves ügybuzgalmával, további szívességeket kell kérnem”, – kezdte levelét a 42 éves Szerb Antal, amelyet tanítványának, a 21 éves Nemes Nagy Ágnesnek küldött. Szerb a Száz vers című antológia összeállításán dolgozott, és arra kérte az egyetemista lányt, hogy néhány, Kosztolányi fordításában megismert angol és francia vers eredetijét keresse meg számára az Egyetemi Könyvtárban. „Mindez ráadásul elég hamar kellene nekem.
"[...] Minisztersége alatt lett a Politechnikumból Műegyetem, és nyílt meg az ország második egyeteme Kolozsvárott. Ekkor készültek el a Műegyetem Múzeum körúti épületei, az Egyetemi Könyvtár, az Orvostudományi Kar és az Üllői út mentén a "klinikai negyed" épületei.[...]
"1869-ben Abdul Aziz szultán négy kódexet ajándékozott Ferenc Józsefnek Corvin Mátyás egykori könyvtárából: e gesztusra akkor került sor, mikor a császár a Szuezi-csatorna megnyitásakor a szultánhoz látogatott Isztambulba. A Kiegyezés után két évvel Ferenc József gróf Andrássy Gyula közvetítésével a négy értékes kódexet a Széchényi Országos Könyvtárnak ajándékozta. 1877-ben II. Abdul Hamid török szultán ugyancsak kegyet gyakorolt: a XVI.
"„A magyar nemzetnek felvilágosítását, csinosulását, szerencsésülését önnön nyelvénél fogva érhetni el legkönnyebben, legbizonyosabban, csak ezzel tarthatni fenn annak sajátságát is” –, e gondolattal indította útjára a lapot az Egyetemi Könyvtár igazgató tanára. Számos írói és kritikai tanulmány jelent meg a folyóiratban, újító kezdeményezések kaptak benne helyet. Kazinczy Ferenc 1819-es összefoglaló írása már a nyelvújítási háború utóvédharcairól szólt, Kultsár István, Vitkovics Mihály, Szemere Pál írói köréhez később Kölcsey Ferenc is csatlakozott.