gyűjtemény

"[...] Ablonczy Balázs az országos és világpolitikai eseménytörténetet kútfői által rajzolt vonalvezetőket saját mikrotörténeti kutatásaival teszi plasztikussá és élővé. Az Ismeretlen Trianon valójában egy tematizált tanulmánygyűjtemény, amihez a szerző elsősorban budapesti, gyulafehérvári és debreceni közgyűjtemények iratait használta fel.

"[...] Ablonczy Balázs az országos és világpolitikai eseménytörténetet kútfői által rajzolt vonalvezetőket saját mikrotörténeti kutatásaival teszi plasztikussá és élővé. Az Ismeretlen Trianon valójában egy tematizált tanulmánygyűjtemény, amihez a szerző elsősorban budapesti, gyulafehérvári és debreceni közgyűjtemények iratait használta fel.

"[...] Bő háromnegyedüket Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban, az ELTE Egyetemi Könyvtárában, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, egyet, a Pozsonyi kódexet a Magyar Ferences Könyvtárban. Rajtuk kívül még három kódex van Magyarországon: a Nagyszombati kódex és a Jordánszky-kódex Esztergomban, a Főszékesegyházi Könyvtárban, valamint a Debreceni kódex Debrecenben, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Könyvtárban.

"Olvasnivalót kerestek? Az ELTE Egyetemi Könyvtára közzétette a tavalyi évben legtöbbször kikölcsönzött könyvek listáját, ha szépirodalmat szeretnétek olvasni, a következők közül biztosan találtok megfelelőt. Klasszikustól kortárs regényig sokféle típusú könyv szerepel a listában. [...]"

"Mennyit tanultak a szemeszter közben és hogyan halogatták a vizsgákra való felkészülést a 19. század végén a budapesti egyetemisták? Zseniális beszédről tett közzé fotót az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltára. "Heteken, hónapokon át jóformán teljesen szellemi munka nélkül élnek" - mondta az egyetemi ifjakról 1894-es székfoglaló beszédében Dr. Fodor József, a Budapesti Királyi Tudomány-egyetem (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) rektora.

"[...] Az utolsó fejezet, mely az Egy budapesti olasz kódex címet kapta, talán a legerősebb tematikus blokk az egész kötetben, tulajdonképpen egy tökéletes kvartett jött létre, melynek a megszületésében nagy szerepet játszott egy 2017-es olasz tanulmány. Az ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. Ital. 3. jelzetű kéziratát és annak történetét Bibor Máté János ismerteti alapos tudomány- és könyvtörténeti írásában, amennyire ez lehetséges (minthogy a kötet készítési helyét és idejét mai napig nem sikerült pontosan lokalizálni).

"[...] Az ekkor visszajuttatott könyvekből eddig 14-ről sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, hogy egykor a budai királyi gyűjtemény része volt, azonban a többit is féltve őrzi ez Egyetemi Könyvtár. [...] Magyarországon valamivel több, mint 50 corvinát őriznek: 14 kötetet az Egyetemi Könyvtárban, 36-ot az Országos Széchényi Könyvtárban. 1-1 példány van az Akadémiai Könyvtárban, Esztergomban, illetve Győrben. [...]"

"[...] Az Ismeretlen könyvek és könyvtárak című fejezet első tanulmányában (Pázmány Pétr pozsonyi magánkönyvtárának kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban) a szerző 26 könyv leírását közli Pázmány Péter könyvgyűjteményéből, amelyeket ma a budapesti Egyetemi Könyvtár őriz. [...] Pázmány Péter által egykor birtokolt könyveken kívül Otrokocsi Flóris Ferenc gyűjteményének ma az Egyetemi Könyvtár állományában lévő köteteit is ismertette jelen válogatás későbbi fejezetében. [...]"

"Hol vannak az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár legérdekesebb termei? Hol őrzik a több száz éves dokumentumokat? Az ELTE Online Facebook-oldalán találtunk rá ezekre a fotókra: A könyvraktár labirintusa, ahol a könyvtárosok pillanatok alatt megtalálnak bármit Középkori és kora újkori könyvek pihenhetnek itt a sok száz éves „munka" után