Az eredeti tervrajzra tett ceruzás bejegyzések és berajzolások alapján a gimnázium és a könyvtár helyiségei valóban kaotikusak voltak.
M. K. T. Egyetem Könyvtár épület terve.
Szkalnitzky Antal, 1873.
Budapest Főváros Levéltára, HU BFL XV.17.b.312.2905/1873.d.
A Trefort Gimnázium
Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875-ben ideiglenesen az Egyetemi Könyvtár még nem teljesen befejezett épületében „egyelőre nélkülözhető” helyiségeket adott át a tanárképző gyakorlóiskolának, a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődjének. A néhány tanteremnek szánt átmeneti elhelyezésből végül csaknem hatéves kényszerű társbérlet lett, és a közös használat nem volt konfliktusoktól mentes.
Erről tanúskodnak azok a levéltári források is, amelyeket az Egyetemi Levéltár őriz a közös múltról. Beleolvasva e hivatalos levelekbe, valóságos kor- és kórképet kapunk mind az Egyetemi Könyvtár, mind az iskola működéséről, s e szemezgetésből kiderül, hogy a korszak tudós könyvtárigazgatói nem voltak feltétlen lelkes támogatói a tanárképzés ügyének. Mentségül szolgáljon, erre volt is némi okuk.
Előbb Horvát Árpád, majd Szilágyi Sándor könyvtárigazgató többször panaszkodott a tanulók okozta rongálásokra és a tisztázatlan használati és függelmi viszonyokra. Végül az 1879. május 24-én történt, úgynevezett „boncolási botrány” Szilágyi Sándort annyira kihozta a béketűrésből, hogy háromoldalas jelentést írt egyenesen Trefort miniszternek, azonnali beavatkozást követelve:
„[...] a könyvtárépület lakóit, sőt magukat az olvasókat is egy sajn[álat]os esemény meglehetős izgalomba hozta. A dolog ez volt. A könyvtárépület folyosóin, a lépcsőházban, a lépcső helyiségekben s az udvarban tegnap délután oly borzasztó pestilentiális [pestises] bűz terjedt el mely nyilván mutatta, hogy valamely hulla maradványoknak a rothadás elő[re]haladt stádiumából származó kigőzölgése az.”[1]
A könyvtárigazgató jól tudta, hogy kit terhel e gondatlanság és hanyagság vádja, mivel visszatérő esetről volt szó: „Staub tanár úr mellett dolgozik egy Bolla nevezetű szenvedélyes preparátor, kinek valóságos mániája hullákat és dögöket bonczolni és preparálni.” Az ügyben azonnali miniszteri beavatkozást követelt:
„Kegyeskedjék megparancsolni, hogy a könyvtár helyiségeiben semmiféle boncolás, praeparálás, sem állaté, sem hulláé, sem rovaré, sem ráké, békáé stb. semmi szín alatt, sem éjjel, sem nappal ne eszközöltessék.”[2]
A könyvtár helyhiánya és a közös használat problémái nem csak az igazgatóságot foglalkoztatták. Thaly Kálmán 1880-ban az Országgyűlésben is sürgette a gyakorlóiskola kiköltöztetését:
„Én tehát az olvasóknak, a könyvtár elhelyezésének s a tudomány és a kutatóknak érdekében kívánom, követelem a minister úrtól, hogy fordítsa az épületet csupán arra a czélra, a mire épült és a minta-gymnasiumot onnan minél hamarább helyeztesse át máshová, hogy e mondott 6 terem is a könyvtár számára használtathassák.”[3]
Amikor 1881. január 13-án az egyik tanteremben tűz is keletkezett,[4] Szilágyi még határozottabban kezdte sürgetni a gyakorlóiskola végleges elhelyezését. A kényszerű társbérlet nem kevés ősz hajszálába került a könyvtár igazgatóinak, de talán a Trefort miniszternek írt panaszleveleik is hozzájárultak ahhoz, hogy végül 1886-ban felépüljön az iskola ma is használt, Bobula János tervezte Trefort utcai épülete.