HU EN

Kakas és tyúk.​​

Falusi Gazda, 1861. július 4. (II-ik félév, 1. sz.), 5.​

Állatok a könyvtárban

Az Egyetemi Könyvtár életében a kezdetek óta jelen vannak állatok, és nem csak könyvillusztráció formájában. Mikor még a ferences rendház épületében működött a könyvtár, az udvaron gyakran hallatszott gágogás: itt tartották ugyanis a könyvtárszolgák a majdan ebédül szolgáló apróállatot. Szinnyei József (1830–1913) könyvtári éveiről szóló visszaemlékezéseiben így írt e békebeli időkről:

„A könyvtár udvarán szép terebélyes fa is volt akkor, az alatt pad és körűlé liba, kácsa s több efféle apró állat. A könyvtár-épületet körülfogva a barátoknak is volt gazdasági udvaruk és szép kertjük, melyre a nagy könyvtár-terem karzatáról szemet gyönyörködtető kilátás nyílt; néha kuglizás zaja üté meg füleinket és egy házi szarka hordta el céduláinkat a nyitott ablakon át.”[1]

Ebben az időben egyszer egy kakas kukorékolása zavarta meg az olvasóterem csöndjét az igazgató legnagyobb bosszúságára. Dobocsányi Ignác hivatalszolga ugyanis az olvasószoba kályhájában tartotta a jószágot az új könyvtár építése miatt. A kakas még aznap Toldy igazgató utasítására pörkölt-véget ért…

Szájhagyomány állított emléket annak a dolgozónak is, aki cumisüvegből etette örökbefogadott báránykáját.[2]

A könyvtár korábbi dolgozói között pedig akadt, aki a második világháború után a közlekedés leállása miatt lóval érkezett be munkanapjára, s az udvaron kötötte ki hátasát.[3]

Ma már azonban más szerepet töltenek be a könyvtár életében az állatok: a hallgatói jóllétet támogatva 2026 óta terápiás kutyákkal tartott foglalkozásokat szervez a könyvtár, a vizsgaidőszakban megélt stressz és szorongás oldására.[4]