HU EN

Centrál Kávéház, Budapest, 1910.​​

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, VF 5910.​

Élet a könyvtár körül II. – Kávéházból nyomdába, nyomdából kávéházba

A 19. század végére az Egyetemi Könyvtár környéke a pesti szellemi élet egyik központjává vált. A könyvtár, a közeli nyomdák, szerkesztőségek, könyvkereskedések és kávéházak szoros kapcsolatban álltak egymással, ugyanannak a kulturális világnak voltak a részei.

1887-ben nyílt meg a könyvtárral szembeni sarkon a máig ikonikusnak számító Centrál Kávéház. Nyolc terem, két játékszoba, kávékonyha és ruhatár várta a vendégeket a hatalmas napi- és hetilapválaszték és a remek pincérgárda mellett.[1]

Nemcsak a színvonalas kiszolgálás, hanem a nyomdához való közelsége miatt is esett A Hét főszerkesztőjének, Kiss Józsefnek a választása erre a kávéházra 1890-ben: törzsasztala, az úgynevezett Kerek Asztal köré gyűlt Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Szomory Dezső, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc – nem meglepő módon ők voltak A Hét szerkesztősége és cikkírói is. A lapot ugyanis nem ritkán a kávéházban írták meg, majd egyből átküldték a közeli Athenaeum-nyomdába és gyakran a nyomtatás előtti korrektúrát, a kefelevonatot is kávéházi asztaluknál javították.[2]

Az 1860-as évektől kezdve a könyvtár környéke igazi kulturális központként hemzsegett a nyomdáktól, kiadóvállalatoktól és könyvesboltoktól. A korszakban az Athenaeum-nyomda mellett a Barátok terén volt Emich Gusztáv nyomdája és Eggenberger Ferenc könyvkereskedése is, a mai Károlyi Mihály utcában Heckenast Gusztáv nyomdája, a közeli Cukor utca 1-es számú házban pedig a Magyar Sajtó szerkesztősége működött.