HU EN

A budapesti m. kir. egyetem uj könyvtár-épülete.​

Magyarország és a Nagyvilág 12, 4. sz. (1875. január 24.): [39].​

Megnyílik a tudomány palotája

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter az uralkodó, I. Ferenc József jóváhagyásával Szkalnitzky Antalt bízta meg az új egyetemi könyvtár épületének megtervezésével és kivitelezésével. Az építkezés 1873 májusában kezdődött, és 1875 decemberében fejeződött be, ezt követően az épületet átadták a könyvtár igazgatóságának.

Az új könyvtár korszerű kialakításával a kor egyik legjelentősebb hazai könyvtári épületének számított. Nyolc könyvteremmel – azaz raktárral –, hét kiszolgálóhelyiséggel és több olvasóteremmel rendelkezett: a kisebbek az egyetemi oktatókat, a 110 férőhelyes nagyterem pedig a nagyközönséget szolgálta. A nagy olvasóterem mennyezetét Lotz Károly tudományokat és művészeteket ábrázoló festményei díszítették, míg a korszerű gázvilágítás és a könyvszállító felvonók az épület modern műszaki felszereltségét jelezték.[1]

Az ünnepélyes megnyitót 1876. március 26-án tartották nagy számú közönség és az ország politikai, egyházi és tudományos életének számos képviselője jelenlétében.[2] Az egyetem rektora, Than Károly beszédében a könyvtárat a magyar közművelődés fejlődésének kiemelkedő eredményeként méltatta, és köszönetet mondott Ferenc József királynak, a törvényhozásnak és Trefort Ágoston miniszternek az építkezés támogatásáért.[3] Horvát Árpád könyvtárigazgató ismertette az intézmény történetét és gyűjteményét, amely ekkor mintegy 200 000 kötetből állt, valamint kiemelte az Almássy- és a Frank-könyvtár jelentős gyarapító szerepét.[4]

Az ünnepséget követően a vendégek megtekintették az épületet, amely még aznap megnyílt a közönség előtt. A könyvtár kezdetben naponta délután 2 és 5 óra között fogadta az olvasókat.[5]

Az új könyvtár rangját tovább emelte Ferenc József 1876. május 29-i látogatása. Az uralkodót Trefort Ágoston, az egyetem vezetői és Horvát Árpád igazgató fogadta, majd végigkísérték az épületen. A korabeli sajtó szerint Ferenc József teljes megelégedését fejezte ki a könyvtár berendezésével és korszerű kialakításával kapcsolatban.[6] A látogatás alkalmával új vendégkönyvet is nyitottak, amelybe Ferenc József saját kezűleg írta be a nevét. A történeti jelentőségű kötetet ma a könyvtár főigazgatója szobájában őrzi, és jelenleg is használatban van.