Az Egyetemi Könyvtárban található az első Magyarországon kinyomtatott könyv egyetlen olyan példánya, amelyet a nyomtatástól napjainkig megszakítás nélkül Magyarországon őriztek.
Chronica Hungarorum – Budai Krónika.
Chronica Hungarorum (Budai Krónika). Buda, 1473.
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Könyvtár, Inc. 10.
Öt könyv öt kőért
1873-ban, az Egyetemi Könyvtár mai épületének alapozásának földmunkái közben több 15–16. századi kincslelet bukkant napvilágra: három nagyobb serleg mellett mintegy ötven kisebb fémtárgy, arany- és ezüstpénzek. A történet azonban nem a várható tudományos feltárással, hanem nyomozással folytatódott: a tárgyakat ugyanis a munkások eltitkolták és egymás között elosztották. A bűncselekmény csak hónapokkal később derült ki, amikor Liptószentmiklóson egy feltűnő ezüstkehely került elő egy napszámosnál. A kihallgatáson bevallotta, hogy a tárgyat a könyvtár alapjának ásásakor talált leletből kapta. A nyomozás során a kincsek jelentős részét sikerült visszaszerezni,[1] s végül 1874-ben a Nemzeti Múzeumba kerültek.[2]
De nemcsak az alapokból kerültek elő leletek. A lebontásra ítélt régi ferences rendház falai maguk is egyfajta múzeumnak számítottak: a könyvtár bejáratánál, befalazva, az udvaron és az előcsarnokban római kori és reneszánsz kőemlékek álltak. Ezek közül a legismertebb a Mátyás király címerével díszített vörösmárvány oromzattöredék és a híres „PRINCEPS POSTES” feliratú reneszánsz kőtábla töredék. Eredetük már a 19. században is vita tárgya volt: egyes kutatók Mátyás király pesti kertjével, mások a budai királyi palotával hozták őket kapcsolatba. Amikor az új könyvtár építése szükségessé tette a kövek sorsának rendezését, az Egyetemi Könyvtár 1874-ben átadta őket a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 1939 óta pedig a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók.[3]
Cserébe a múzeum könyvtárától – a mai Országos Széchényi Könyvtártól – megkapta a Budai krónika (Chronica Hungarorum) úgynevezett Jankovich-példányát, valamint négy más ritka régi nyomtatványt: Bornemisza Péter prédikációs művének három kötetét, és a korai magyar törvények egyik legfontosabb nyomtatott kiadását, a Constitutiones incliti regni Hungariae című ritka ősnyomtatványt.
A Budai krónika Magyarország első nyomtatott könyve, amelyet Andreas Hess nyomdája készített Budán 1473-ban. Az eredetileg mintegy 200-250 példányban megjelent műből ma csupán tíz ismert példány maradt fenn a világon. Ezek közül kettő található Magyarországon, egyikük az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteményében.