Plenáris előadások
Kötél Emőke: Raktár(k)öltöztetés és a DPEKLOSZK
2024-ben külső raktár váltása miatt több mint 11 000 polcfolyóméter anyag mozgatása vált szükségessé: könyvek, folyóiratok, disszertációk, „egyebek”. Az előadás röviden bemutatja a Maglódi úti anyag és a Ferenciek terén lévő állomány egy részének Pátyra való költöztetését, mely a könyvtári és levéltári állományrészeket egyaránt érintette. A tervezés-szervezés-megvalósítás logisztikai szentháromság jegyében felvázolásra kerül – az ehhez több elemében szorosan kapcsolódó – az ELTE-OSZK együttműködésben megvalósuló másik nagy léptékű munka, a Digitalizálási Projekt. Az együttműködési megállapodás értelmében közel 180 000 ELTE-s papíralapú szakdolgozatot és mintegy 15 000 doktori disszertáció kerül digitalizálásra 2027-ig. Az előadás tárgya a projekt szakmai előkészítése, a közreműködő partnerekkel történő egyeztetés; illetve a projekt fizikai részének beindítása, a karokon történő munkálatoktól az OSZK-tól kapott digitalizált állomány ellenőrzéséig.
Lencsés Ákos: Adatgazdászat - új feladatkör a kutatástámogatásban
Az adatgazdász szerepkör az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a kutatói szférában – párhuzamosan a kutatási adatokra vonatkozó egyre összetettebb feladatokkal. Egy intézményben vagy egy kutatási projekt során az adatgazdász felelős a kutatási adatok minőségéért, integritásáért és megfelelő kezeléséért. Az előadásban megismerkedhetünk az adatgazdász munkakörrel, illetve a hazai és nemzetközi képzési lehetőségekkel. A kutatási adatok széles körű támogatására jött létre az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC). Az előadásban az EOSC adatgazdászokra és az adatgazdász szakemberek hálózatosodására vonatkozó eredményei is bemutatásra kerülnek, kitérve a magyarországi adatgazdász közösség megszervezésének első lépéseire.
A hazai „repozitóriumi ökoszisztéma” jelene és jövője (kerekasztal-beszélgetés)
A hazai tudományos könyvtári szféra digitális tartalomszolgáltatási gyakorlatának immár majd' két évtizedes múltra visszatekintő egyik alapelemét képezik – az archiválás és nyílt hozzáférés támogatása jegyében – a különböző intézményi, ritkábban szakterületi repozitóriumok, dokumentumtárak és egyéb, szabványos metaadatokkal operáló digitális platformok. Ezek jelenléte, üzemeltetése és fejlesztése – a nemzetközi trendekre és a mind kiterjedtebb Open Science környezetre tekintettel – könyvtárszakmai szempontból immár elengedhetetlennek tűnik. Fenntartásuk ugyanakkor igencsak sok működ(tet)ési nehézséggel és kérdéssel is terhelt, a szükséges informatikai háttér megteremtésétől az anyagi és humánerőforrások rendelkezésre állásán keresztül a gyűjteményi „öncél” és a felhasználói (kutatói, intézményi) érdekek feszültségeinek kezeléséig. A hazai gyakorlatban ráadásul mindez egy esszenciálisan széttagolt struktúrában, kutatástámogatási céljait tekintve hasonló, de működésében erősen diverz intézményi környezetben és feltételek között valósul meg.
A kerekasztal-beszélgetés során a felkért résztvevők – valamennyien az intézményi gyakorlatok és lehetőségek jó ismerői – a hazai tudományos tartalomszolgáltatási ökoszisztéma ezen „repozitoriális” részének jelenlegi állapotától és problémáitól elindulva tesznek kísérletet arra, hogy a közös stratégiai célok, fejlesztési irányok és az ezek eléréséhez szükséges eszközök feltérképezését megkezdjék.
Archívumok és fenntarthatóság
Fazekas-Paragh Judit: A kulisszák mögött: Hogyan formálja a HUNOR a kutatástámogatás jövőjét az Open Science korszakában?
A HUNOR (Hungarian Open Repositories) munkacsoport, amely a magyar felsőoktatási könyvtárak kutatástámogató szakembereinek együttműködésén alapul, központi szerepet játszik az Open Science szemlélet hazai elterjesztésében és a kutatástámogatási gyakorlatok átalakításában. A tudásmegosztás és közösségi tanulás elveire építve a HUNOR olyan fórumként működik, ahol az intézmények megoszthatják egymással jógyakorlataikat, közösen reflektálhatnak a változó kutatói igényekre és a nemzetközi irányelvekre. Az elmúlt évek során több kiemelt témát is megvitattak a tagok, mint például a norvég lista hazai adaptációja, az Open Access publikálás különböző intézményi támogatási modelljei, valamint a Diamond Open Access platformok gondozásának erőforrásigénye és stratégiai jelentősége. Emellett fókuszba került a különböző pályázatokhoz kapcsolódó kutatási adatkezelés, az adatgazdász képzések tapasztalatai, valamint a mesterséges intelligencia beépülése és szerepe a kutatási ökoszisztémába. A konzorcium célja, hogy erősítse a hazai nyílt infrastruktúrákat, előmozdítsa a nyílt publikációs modellek térnyerését, és elősegítse az olyan átfogó kezdeményezések megvalósítását, mint a CoARA elveinek integrálása az intézményi teljesítményértékelésbe. A HUNOR tevékenysége jól mutatja, miként válhatnak a szakmai közösségek aktív alakítóivá a nyílt tudományos gyakorlatoknak, elősegítve egy hosszú távon fenntartható, értékorientált és együttműködésen alapuló kutatási környezet kialakítását.
Móring Tibor: Az ELTE Dolgozattár kialakításának mérföldkövei
2025 elején elindult az ELTE Dolgozattár szolgáltatása, amelynek célja a szakdolgozatok egyetemi szintű gyűjtése, megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Az előadás bemutatja a repozitórium struktúrájának kialakítását, a gyűjteménygyarapítás lehetséges módjait, valamint azokat a felhasználói igényekre reagáló funkciókat – mint az intézménykereső, a szakkereső és a témavezető szerinti szűrés –, amelyek a Dolgozattár használatát támogatják. A szolgáltatás az ELTE könyvtáraiban az Egyetemi Könyvtár és Levéltár által fejlesztett EKL Böngésző segítségével érhető el, amely a dolgozatok jogszerű hozzáférését biztosítja.
Harangi Gabriella – Molnár-Jakab Emese: EgyetemtörtéNET-re fel! Egyetemi dokumentumok repozitóriumi elhelyezése és elrendezése
A DEENK 2006-ban elsőként indította el intézményi repozitóriumát, a DEA-t. Az azóta eltelt csaknem két évtizedben a DSpace alapú archívum az egyetemi tudásvagyon megőrzésének alapvető eleme, s az open science egyik zászlóshajója lett. Az újonnan megjelenő dokumentum formátumok, a DSpace rendszer bővülő funkciói és a felhasználói igények állandó változása e digitális "raktár" esetében is elengedhetetlenné teszik a rendszeres felülvizsgálatot. A DEENK két éve egy átfogó reorganizációs projektet indított azzal a céllal, hogy a DEA-t és annak működését minden tekintetben hozzáigazítsa a jelen már létező elvárásaihoz és felkészítse a jövő már látható kihívásaira. A projekt többek között a DSpace hierarchiájára, digitalizált állomány struktúrjának kialakítására, a tételek metaadat szintű logikai összekapcsolására és virtuális kiállítások megalapozására koncentrál, de hatása a teljes dokumentum-feldolgozási folyamatot és a fizikai raktárak kapacitás-gazdálkodását sem hagyja érintetlenül. Fizikai állományunk láthatóvá tétele mellett a gyarapodó elektronikus állományunk hosszú távú megőrzése, avagy raktározása is kiemelt jelentőségű, így az előadás nem utolsó sorban betekintést nyújt a Podcast archiválásba a DSpace entitás keretrendszerén keresztül.
Fülöp Endre: Tananyag-repozitórium tervezésének elméleti és gyakorlati kérdései
Előadásomban az ELTE tananyag-repozitóriumának tervezési szakaszában felmerült kérdéseket, az ezekre adható lehetséges válaszokat, és ezek tervezési döntésekre gyakorolt hatását járom körbe. Mit értünk tananyag és tananyagelem alatt? Milyen rekordokból, milyen entitásokból épüljön fel a fogalmi háló, amely a rendszer alapját képezi? Milyen szerepet szán az intézmény a tananyag-repozitóriumnak a tananyagfejlesztési folyamatokban? Hogyan függnek össze a fentiek a célközönség kérdésével? A lehetséges válaszok alapján a tervezés során több különböző koncepciót, modellt felvázoltunk. Az előadás során ezeket a modelleket mutatom be és hasonlítom össze – kiemelve azokat a szempontokat, amelyek az időközben megvalósulási fázisba lépett koncepció kiválasztásához vezettek.
Meiszterics Enikő – Virág Gabriella: Adatrepozitóriumok a nyílt tudomány szolgálatában
A kutatási adatok archiválása, kereshetősége és újrafelhasználhatósága kulcsfontosságú a nyílt tudomány megvalósulásához. Előadásunk három különböző repozitóriumot mutat be, amelyek eltérő hagyományokra és technológiai alapokra épülnek.
A 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely a magyar társadalomkutatás, ezen belül a kvalitatív módszerekkel készült kutatások örökségét kívánja gyarapítani. A kutatók által felajánlott interjúkat, jegyzeteket és dokumentumokat digitalizálva őrzi meg és teszi hozzáférhetővé.
A Kutatási Dokumentációs Központ a Társadalomtudományi Kutatóközpontban zajló kutatások kutatási anyagait gyűjti és archiválja. A KDK Repozitóriumban szociológiai, jogtudományi, politikatudományi és kisebbségszociológiai kutatások adatai és dokumentumai érhetők el, a szolgáltatás különféle hozzáférési szinteket kínál.
A HUN-REN Adatrepozitórium Platform (HUN-REN ARP) egy modulárisan felépülő rendszer, a Dataverse szoftver továbbfejlesztett magyar változata. A HUN-REN ARP Adatrepozitórium a FAIR elvek mentén biztosítja a HUN-REN és a hazai felsőoktatási intézmények kutatási adatainak hosszú távú megőrzését, hozzáférhetőségét és újrahasznosíthatóságát. A platform egyedi komponensei – például a fájlszintű metaadat-kezelő, a sématár, valamint a közös keresőfelület – új funkciókkal egészítik ki az alapszoftvert, miközben figyelembe veszik a hazai kutatási gyakorlat igényeit is. A cél nem egyetlen szakterület kiszolgálása, hanem egy interdiszciplináris, nyílt kutatási ökoszisztéma technológiai támogatása.
Rényi Mátyás Attila – Klinger Gábor: Megőrzés mozgásban: Trendek, metaadatok és adathordozók kihívásai
Előadásunkban a digitális megőrzés aktuális trendjeit, technológia újításait kíséreljük meg bemutatni az MNMKK OSZK részben saját gyakorlatán és jövőbeli tervein keresztül. A digitális megőrzés fiatal, dinamikusan fejlődő technológia érzékeny szakterület, ahol a trendek követése és az innovációk adaptálása kulcskérdés. Az OSZK sokrétű feladati megkövetelik, hogy megőrzési stratégiája adaptív módon megfeleljen ezen sokszínű feladategyüttes ellátásnak. A stratégiánkból következő gyakorlatok során pedig igyekszünk a legújabb technológiák integráns beépítésére, ennek megfelelően rendszereinket folyamatosan fejlesztjük. Az intézmény megőrzési feladataiban kiemelt szerepet kap a metaadat-menedzsment, amely a digitális állományok, érthetőségét, visszakereshetőségét, hitelességét és hosszú távú hozzáférhetőségét biztosítja. Technológia dinamikus fejlődése - a folyamatosan változó és elavuló adathordozók kezelése - is jelentős kihívás a nemzeti könyvtár számára, hiszen a változó környezethez való rugalmas alkalmazkodás nélkülözhetetlen a tartalom tartós megőrzéséhez.
Költözések és elrendezés a 21. században
Mátrai-Nagy Andrea: „…mert csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe…”
A DEENK közel 6 millió dokumentumot tartalmazó állományának tárolása, szolgáltatásközpontú, szakszerű elhelyezése folyamatos gondolkodást, tervezést kíván, így jó gyakorlatok után kutatva vezetői gárdánk idén tavasszal tanulmányútra ment Budapestre, ahol három helyszínen szereztünk tapasztalatokat a raktározás módszertanát illetően.
Ritter Dávid: Adatgazdálkodás a mai egyetemeken – kihívások és dilemmák
Az adatvagyon a 21. századi egyetemek egyik legnagyobb előállított értéke. A digitális adat azonban tűnékeny – eredeti környezetén kívül nehéz értelmezni, problémás gyűjteni és rendszerezni, hozzáférhetővé tenni és hasznosítani. Könnyen megsemmisül, nehéz számon tartani, hogy valójában mi is van a birtokunkban. Számos területen keletkezik, olyanokon is, amik klasszikusan nem voltak könyvtári fókuszban. Viszont a könyvtárakban és könyvtárosokban meglevő tudás nélkül az adatvagyon hasznosítása és megőrzése problémás. Hogyan lehetne ezt a feladatot optimálisan megoldani? Milyen területeken jelentkeznek új kihívások? Milyen képességekre lenne szükség egy intézményben, hogy az adatvagyonnal optimálisan tudjunk gazdálkodni, a hasznosítás előnyeit élvezni? Néhány ELTE esettanulmányon keresztül ezeket a kérdéseket próbáljuk körüljárni és megoldási javaslatokat keresni
Korom Szilvia: Költözés extrákkal – a BGE kari könyvtárak összeköltözésének kulisszatitkai
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem három kari könyvtára 2025 év nyarán összevonásra kerül, és 2025 augusztus 1-től, a BGE UniZone épületének első és második emeltén szolgálja tovább az egyetemi polgárokat komplex gyűjteményével. Az előadás a költözés és a raktározás speciális kérdéseit járja körül, a tapasztalatok megosztásával.
Balázs László: Elektronikus és papíralapú dokumentumok tárolása
Az utóbbi 25 évben a könyvtárak Magyarországon is elkezdtek elektronikus tartalmakat gyűjteni. Van olyan gyűjtemény, ahol a papíralapú dokumentum helyett őrzik az elektronikus változatot. De vajon jól csináljuk? Megteszünk mindent a hosszú távú megőrzés érdekében? Milyen lehetőségeink vannak az elektronikus tartalmak szolgáltatásában és megőrzésében? Milyen buktatókkal szembesülhetünk a hosszú távú megőrzés kialakítása közben? Milyen jó gyakorlatok vannak a magyar könyvtárakban? Helyben tároljuk, vagy béreljünk helyet a felhőben? Felválthatjuk-e a dokumentumok papíralapú megőrzését az elektronikus megőrzéssel? Egyáltalán léteznek mindenkire érvényes válaszok?
Németh Katalin: Falak közt is szabadon: befogadó tértervezés a könyvtárakban
A könyvtárak fizikai terei – különösen az építészeti elemek, mint a lépcsők, ajtók, pultok vagy bútorok elrendezése – nem csupán esztétikai és funkcionális szempontokat tükröznek, hanem társadalmi jelentéssel is bírnak. Az előadás azt vizsgálja, hogyan hat az épített környezet a könyvtárhasználat esélyegyenlőségére, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra, idősekre, kisgyermekes szülőkre vagy éppen a neurodiverz látogatókra. Konkrét példákon és jó gyakorlatokon keresztül mutatja be, hogyan válhat a könyvtárépítészet és a térelrendezés a befogadás eszközévé, hogyan lehet olyan helyeket teremteni, ahol a látogatók nemcsak beléphetnek, hanem ténylegesen élhetnek is a szolgáltatásokkal, függetlenül élethelyzetüktől, fizikai vagy érzékszervi adottságaiktól. A valódi inkluzivitás túlmutat a rámpákon és széles ajtókon: akkor valósul meg, ha a térszervezés figyelembe veszi a használók sokféleségét – életkort, szokásokat, szükségleteket, kulturális hátteret. A szabadság – a tanulás, a hozzáférés, a jelenlét szabadsága – nem a falakon kívül, hanem jól megtervezett falakon belül is létrejöhet.