Zárva is nyitva: középpontban a felhasználó
Fehér Miklós: A Könyvtári Intézet tájékoztató, kompetencia bővítő és információs szolgáltatásai a pandémia időszakában
Az előadás a pandémia Könyvtári Intézet működésére gyakorolt hatását vizsgálja négy szempont mentén. Visszatekint a pandémia kezdetére, a világjárvánnyal kapcsolatos kül- és belföldi könyvtárszakmai hírek, információk, a bevezetésre kerülő gyakorlatok gyűjtésére és megosztására, és a hiteles információközvetítés érdekében tett lépésekre. A második blokk a képzéssel, továbbképzéssel, információ megosztással foglalkozik, bemutatva azokat a megoldásokat, melyek révén az Intézet ezen alaptevékenysége a bezárás ideje alatt is elérhető maradt. A harmadik és negyedik blokk egy-egy konkrét szolgáltatást mutat be. Az első a konyvtárak.hu, melynek elindulása szinte egybeesett a járvány első hullámának megjelenésével, így a lakosságot célzó felület úgyszólván azonnal bekapcsolódhatott az ezzel kapcsolatos információk megosztásába. A második a Magyarországi Könyvtárak Adatbázisa, melynek fejlesztései azt a célt szolgálták, hogy mind a könyvtárak, mind a könyvtárhasználók friss, naprakész és hasznos információk mentén tájékozódhassanak a könyvtári rendszert alkotó intézményi kör tevékenységéről és szolgáltatásairól.
Garamvölgyi László: Digitális átállás az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban
A pandémia időszaka informatikai szempontból hatalmas terhet, ugyanakkor hatalmas lökést is jelentett intézményünk életében. Rövid idő alatt számos olyan szolgáltatást vezettünk be, melyeket korábban egyáltalán nem vagy sokkal lassabb ütemben terveztünk megvalósítani. Minden új szolgáltatást úgy alakítottunk ki, hogy azok ne csak a világjárvány idején szolgálják olvasóinkat, hanem annak lecsengését követően is megállják a helyüket a megváltozott elvárásokkal szemben.
Bakonyi Veronika – Pataki Fruzsina: „KellEgyCsomóKönyv” – A Kellegykönyv olvasói dezideráta szolgáltatás az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban
E tanulás- és kutatástámogató szolgáltatás, mely már kidolgozásakor és kontextualizálásában is finom szemléletváltásra utalt a gyűjteménymenedzsmentben, 2018-ban indult el Kellegykönyv néven az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban. Előadásunkban megosztjuk a szolgáltatás eddigi tapasztalatait, bemutatjuk kritikus pontjait, kitérünk az olvasói kérések jellegére és a szerzeményezési gyakorlattal való összefonódásai mentén felvetődő gyűjteményszervezési dilemmákra egy olyan felsőoktatási és nyilvános könyvtárban, mely állománya gyarapítása során az egyetem kari, tanszéki könyvtárainak gyűjtőköri megoszlását is tekintetbe veszi. Előadásunkban utalunk a szolgáltatás kommunikálásának néhány lehetséges szempontjára is, hiszen az olvasói igények ilyen jellegű figyelembevétele a szolgáltatást a gyűjteménymenedzsment egyik különleges eszközévé teheti a közös értékőrzés és értékhozzáadás formái között.
Csóka-Jaksa Helga – Petró Leonárd: Az ügyfélközpontú működés kihívásai a szolgáltatásszervezésben
Az előadásban azon lehetőségeket mutatjuk be, melyeket a manapság népszerű service design (szolgáltatás tervezés) módszerének eszköztára biztosít a számunkra. Gyakorlati példákon keresztül vizsgáljuk ezen eszközök használatának lehetőségeit, korlátait. A prezentációban arra is kitérünk, hogy milyen szerepet játszhat az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, illetve annak ContAct munkacsoportja az említett eszköztár hatékony adaptálásában, az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus és edukáció formálásában a felsőoktatási könyvtárak körében.
Simon András: A jövő könyvtári szolgáltatásai már itt vannak - új adatmodellek és megoldások a Qulto szoftverekben
A számítógépes könyvtári katalógusoktól és az azokat kezelő célszoftverektől, mindenekelőtt az integrált rendszerektől, illetve a rendelkezésre álló mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben egyre értékesebb adatbázisoktól újszerű feladatok megoldását, új szolgálttások biztosítását várja a szakmai közönség, könyvtárosok és olvasók egyaránt. Az új feladatok, belső és külső adatforrásokból, például névterekből megvalósuló adatgazdagítás lehetősége, az egyes adatok hálózatba kapcsolása, metaadatok és a teljes tartalmak összekapcsolása és interneten történő integrált szolgáltatása, a múzeumi és könyvtári katalógusokban tárolt információk közös kereshetőségének biztosítása egyaránt a könyvtári feldolgozó munka megújulását teszik indokolttá. A formai és tartalmi feltárás új módszereinek kidolgozásakor kulcsszerep juthat egyes új vagy már nem annyira új, de eddig mindenesetre kevésbé alkalmazott adatmodelleknek, például az FRBR-nek. Az előadás a korszerű adatmodellek szolgáltatás szempontú alkalmazását mutatná meg, gyakorlati példák, elsősorban a Monguz Kft által fejlesztett alkalmazások segítségével.
Muzeális dokumentumok korszerű könyvtári kezelése
Farkas Gábor Farkas: Kódexek és töredékek Magyarországon. A Muzeális Könyvtári Dokumentumokat Nyilvántartó Iroda pilot-programja (2021–2022)
Hol őriznek ma régi könyveket Magyarországon? Valójában hány régi nyomtatvány, kézirat, térkép – és a sort folytathatnánk – bújik meg a magyar könyvtárak polcain? Ez a feltételezhetően hatalmas mennyiség miképpen oszlik el formai, tartalmi és időbeli szempontból? Mit lehet tudni a gyűjteményről és annak történetéről? Ma hozzávetőlegesen 1500 kódexet és 2500 (regisztrált, de valójában ennél jóval több) kódextöredéket őriznek Magyarországon 30 közgyűjteményben. A kiemelt cél az, hogy ezek metaadatai minél előbb az mkdny.oszk.hu adatbázisába (is) kerüljenek, hogy bemutathassuk ezen a felületen a középkori írott kultúránk még töredékében is csodálatos hagyatékát. Ennek gyakorlati megoldását kínálja a pilot-program a leendő partnerintézményeknek.
Rédey-Keresztény Júlia – Vrabély Márk: Az antikva-gyűjtemény kutatócentrikus és „gazdaságos” feldolgozása
Előadásukban az Egyetemi Könyvtár egyik legértékesebb, 16. századi dokumentumokat tartalmazó gyűjteményét és annak feldolgozását vesszük közelebbről szemügyre. Ennek relevanciáját az adja, hogy 2021 januárjában megindult az antikva-gyűjtemény rekatalogizálása, amely során számos kérdéssel kellett szembesülnünk. Mi a különbség az olvasóbarát és a kutatócentrikus feldolgozás között? Milyen modern kihívások és lehetőség adódnak muzeális gyűjtemények feltárása kapcsán? Hogyan térül meg és válik a könyvtár egésze számára gazdaságossá a látszólag túlzottan időigényes és részletes feltárás?
Bor Balázs: Muzeális gyűjtemények láthatósága – a DEENK galériáinak fejlesztése
A DEENK által működtetett intézményi repozitóriumban (DEA) számos muzeális, illetve régi, közkincsként szabadon elérhető dokumentum szerepel. Ezeket a digitális gyűjteményeket a pandémia alatti digitalizálási tevékenységünkkel jelentős mértékben bővítettük.
Online elérhető tartalmaink azonban csak akkor hasznosulnak, ha a rájuk épülő szolgáltatási felület biztosítja a megfelelő láthatóságot, élményszerű felhasználást. Ebben a tekintetben – amellett, hogy digitális gyűjtemények kezelését megfelelően kiszolgálta – DSpace alapú repozitóriumunk kihívásokkal nézett szembe, melyre gyorsan kellett reagálnunk.
A megvalósításhoz a DSpace mellé egy másik repozitórium szoftver (Omeka S) felhasználását választottuk, amely a gyűjtemények tételeinek megjelenítésében, azoknál releváns kategóriarendszer tükrözésében, egyszerű tárgyszavak kezelésében kapott fontos szerepet. Olyan megoldást dolgoztunk ki, ahol a metaadatokat továbbra is a katalógusban, illetve a DEA-ban kezeljük, a digitalizált dokumentumok archiválását pedig továbbra is az intézményi repozitóriumban archiváljuk. A DEENK online galériáinak működéséhez szükséges metaadatokat és a fájlok szolgáltatási példányait adatszinkronizáció segítségével töltjük át a szolgáltatási felületre.
Azért, hogy a pandémiás időszak alatt felhasználóink minél hamarabb használatba vehessék a szolgáltatást és teljesíthessük a kutatástámogatáshoz, valamint a digitális oktatás támogatásához kapcsolódó feladatainkat, iteratív és inkrementális módszereket használtunk a fejlesztés során. A feladatok közé tartozik a folyamatos adattisztítás, melynél szintén a gyakorlati felhasználás segítette a priorizálást.
Ennek a megoldásnak ki kellett szolgálnia egy országos pályázat (Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása a könyvtárakban) követelményeit is, illetve a fenntarthatóság és jövőállóság jegyében illeszkednie kellett a DEENK későbbi fejlesztési terveihez. A digitalizáláshoz, valamint a repozitóriumi gyűjteménybe szervezéshez olyan munkafolyamatot dolgoztunk ki, mely a gyűjtemény élővé tételéhez a napi feladatok részévé válhat.
Molnár Andrea: Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémián
125 éve, 1896. május 31-én nyílt meg ünnepélyes keretek között az MTA Székházának földszintjén kialakított Goethe-szoba, amely az első tematikus állandó kiállítás volt az Akadémián. A kiállítás létrejötte Dr. Elischer Gyula főorvos nagylelkű adományának volt köszönhető, aki az Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta nagybátyja, az ügyvéd és műgyűjtő Elischer Boldizsár híres, kb. 4000 tételből álló Goethe-gyűjteményét. A gyűjtemény a magyarországi Goethe-kultusz kiemelkedő megjelenési formája, s az adományozó hazafias megfontolásból ajándékozta olyan intézménynek, amely méltó módon képes megőrizni, az érdeklődők rendelkezésére bocsátani és tovább bővíteni azt. A Goethe-szoba közel fél évszázadon keresztül, a második világháború végéig állt a nagyközönség rendelkezésére, és az Akadémiai Könyvtár önálló különgyűjteménye volt. E kiemelt státusza a háború után megszűnt, s a Kézirattárba sorolták be, s jórészt feledésbe merült. Az előadás e gyűjtemény bemutatására vállalkozik, amelyhez fontos alapot ad, hogy az elmúlt évben az Elischer-féle Goethe-gyűjteményből tematikus honlapot és ezen belül virtuális kiállítást hoztunk létre.
Mihály Eszter: Digitális szövegkiadás a közgyűjteményekben. Közgyűjteményi feladatok kéziratos források esetén
A kéziratos forrásokat őrző közgyűjtemények hagyományos feladatait a digitális technológiák fejlődése és rohamos elterjedése miatt egyre sürgetőbb újragondolni, átformálni, kibővíteni. A hagyományos eljárások, mint a források leírása, metaadatolása, gyűjteményezése már nem látszik elegendőnek, illetve ezek módszere is korszerűsítésre szorul. Az archiválás, hosszútávú megőrzés, illetve a kereshetővé és hozzáférhetővé tétel szintén mást jelent digitális közegben, mint az analóg világban.
A források digitális másolatainak létrehozásának általános gyakorlatával az is kérdésessé vált, hogy a közzététel mely szintjét nevezhetjük már publikációnak. Ha egy kéziratos forrás digitális másolatát közzétesszük, az publikációnak számít-e?
Mindenesetre ma már alapvető feladatnak tekinthetjük, hogy a közintézményekben őrzött kéziratos források valamilyen módon hozzáférhetők legyenek anélkül, hogy a fizikai példányt a kezünkbe kéne vennünk. Ez viszont azt jelenti, hogy a szövegkiadás legalábbis bizonyos szintjei a közgyűjtemények hatáskörébe kerültek. A GLAM szektor kéziratos forrásokat őrző szereplőinek ezen új feladatkör kihívásaival kell szembesülniük és válaszokat adniuk. Előadásunkban a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központjának e területen végzett fejlesztéseit, eredményeit szeretnénk bemutatni.
Mészáros Tamás: Digitalizálás és állományvédelem az Országos Széchényi Könyvtárban
Az Országos Széchényi Könyvtár számára a digitalizálás kettős feladatot jelent. Egyrészt jogszabályi kötelezettsége alapján biztosítania kell írott kulturális örökségünk megőrzését – legyen az bármilyen hordozón is elérhető –, másrészt a társadalmi igények kiszolgálása érdekében gondoskodnia kell a tartalmakhoz való hozzáférésről, a közzétételről is. A Nemzeti Könyvtár az elmúlt években kialakította azt az infrastruktúrát, amely alkalmas lehet ennek a kettős feladatnak való megfelelésnek. A fejlesztések a szakmai folyamatok megújítását is szükségessé tették, melyek az állományvédelmi és szolgáltatási szempontok együttes figyelembevételével történő digitalizálást célozzák meg.