Plenáris előadások
Dr. Sziklai Péter: Folyóiratok és láthatóság
Napjainkban a tudományos teljesítmény (és annak mérése) szempontjából sok területen a folyóiratokban megjelent cikkek kerültek a középpontba - egy kutató vagy akár egy egyetem értékét publikációinak száma és presztízse határozza meg. Ezért központi kérdés, hogy egy folyóirat be tud-e kerülni a nemzetközi adatbázisokba, látható-e nemzetközi szinten. Ez a helyzet hívta életre az ELTE Folyóiratfejlesztési Alapját, mellyel célunk, hogy nemcsak adminisztratív, hanem érdemi feljődést is katalizáljunk, és a szakfolyóiratokkal együtt a bennük publikáló munkatársak is láthatóbbak, elismertebbek legyenek. Ugyanakkor világos, hogy a kutatói munka a cikkírásnál sokkal komplexebb, sok eleme ma "láthatatlan", ezért az ELTE csatlakozott az európai kutatásértékelés reformját támogató koalícióhoz, a CoARA-hoz - az előadás második része az itt felmerült lehetőségekkel (pl. a peer review problémájával) foglalkozik majd.
Dr. Tóth Bence: Hogyan mérjük az innovációt?
Az innovációs teljesítmény mérése összetett feladat, hiszen nem kézzelfogható, mértékegységgel kifejezhető vagy számszerűsíthető eredményről van szó. Nemzetközi kitekintés alapján azt látjuk, hogy a Global Innovation Index (GII) és a European Innovation Scoreboard (EIS) rangsorai széles körben elfogadottak. Módszertani megközelítésük rendkívül szerteágazó, amelyben számos indikátort vesznek alapul a tudományos kutatás, a vállalati K+F aktivitás, a gazdasági környezet és a társadalmi fejlettség egyes területeiről, melynek eredményeképpen olyan számadatokat kapunk, melyek közvetlenül vagy közvetetten utalnak az innovációs teljesítményre. A hazai stratégiai elképzelések nem az abszolút értékben vett, az innovációra utaló számok növelésére alapozza a fejlődés nyomon követését, hanem a nemzetközi összehasonlításban való előrelépést kívánja ösztönözni. Felmerül a kérdés, hogy ezen célokat a kormányzati KFI programok miként tudják támogatni, és hol jelenik meg ebben a tudománymetria szerepe?
Fejes Judit: Adatbázisokba való bekerülés: cél vagy eredmény? Szempontok az ELTE-kötődésű tudományos folyóiratok nemzetközi ismertségének és elismertségének növeléséhez
Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár évek óta figyelemmel kíséri az egyetemi folyóiratok szakmai munkáját, kiemelten kezeli fejlesztési igényeiket és támogatja a folyóirat-szerkesztőségeket abban a fő törekvésükben is, hogy a közzétett tudományos eredményeik minél szélesebb körben váljanak láthatóvá a hazai és nemzetközi szakmai közösségek számára. A folyóirat-támogatással foglalkozó könyvtári szakemberek számára a legfőbb kihívást az jelenti, hogy eltérő adottságokkal rendelkező, különböző tudományterületeket és célcsoportokat lefedő folyóiratoknál kell azokat a fejlesztési lehetőségeket megtalálni, amelyek alkalmasak lehetnek a nemzetközi ismertség és elismertség növelésére.
Az egyetemi folyóiratokban publikáló szerzők kutatási eredményei akkor tudnak hatékonyan megjelenni nemzetközi színtéren is, ha tudatos, átgondolt fejlesztési stratégia megvalósítása eredményeként modern, a 21. századi tudományos folyóiratkiadás kihívásaira reagálni tudó folyóiratokká alakulnak át, amelyek képesek az adott tudományterület szakmai kommunikációjába szervesen integrálódni. Ezen az úton a nemzetközi adatbázisokba való sikeres regisztrációk fontos mérföldköveket jelentenek a szerkesztőségek számára.
Fazekas-Paragh Judit: Ragyogó megoldások, intézményi lehetőségek a gyémánt open access publikálásban
A nyílt hozzáférésre (Open Access) való átállás során az intézményi publikálás területe töredezettséggel és eltérő szolgáltatási minőséggel, láthatósággal és fenntarthatósággal küzd. Ezen problémák kezelésére az Európai Tanács a DIAMAS projektet hívta segítségül, melynek feladata a jelenlegi helyzet feltárása és ajánlások megfogalmazása az intézményi kiadás országos és az Európai Kutatási Térség (ERA) szintjén történő egységesítésére és harmonizálására.
A DIAMAS projekt számos megállapításra jutott, melyek megoldását keresi annak érdekében, hogy hatékony ajánlásokat tudjon létrehozni. 1) Hiányzik az intézmények és társaságok körében a kiadói felelősségükkel kapcsolatos megértés és tudatosság. 2) Az intézményi kiadás globálisan megosztott szabványokat igényel. 3) Sok folyóirat fenntarthatósági problémákkal küzd a finanszírozási hiányosságok és az önkéntes munkára való támaszkodás miatt.
A DIAMAS projekt egy Kompetencia Központ alapjait is lefekteti, mely eszközkészleteket, ajánlásokat, szabványokat és fenntartható megoldásokat biztosít a gyémánt nyílt hozzáférésű kiadás számára. Ez elősegítheti, hogy a gyémánt open access folyóiratok vonzó, fenntartható és virágzó publikációs platformmá váljanak, biztosítva a tudományos kommunikáció sokféleségét.
Folyóiratok könyvtári támogatása
Lovász Dávid: Folyóirat-fejlesztés a Pécsi Tudományegyetemen – a digitális tartalomszolgáltatástól az egyetemi folyóirat-támogatási pályázat felé
A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont több mint fél évtizede kezdte kiépíteni Open Journal Systems alapú folyóiratplatformját. Az elmúlt években gyökeres változások történtek a tudományos világban. A megváltozott fenntartói elvárásrendszer, illetve az Open Science térnyerésével nyitott új, nemzetközi horizont is hozzájárult ahhoz, hogy az egyetemi tudományos folyóiratok könyvtári támogatása is új utakat keressen, kibővüljön. A megismert szerkesztőségi igényekhez igazodva fokozatosan mozdultunk el az egyszerű platformbiztosítás irányából egy sokkal komplexebb szolgáltatásportfólió felé, amelyet – a nemzetközi láthatóság növelését elősegítendő – mára egy egyetemi folyóirat-fejlesztési pályázattal is támogatni tudunk. Az előadás ennek a folyamatnak a fő tapasztalatait, illetve az egyetemi keretek között, gyémánt open access modellben működő folyóiratok fejlesztésének fő kihívásait és lehetőségeit mutatja be.
Fülöp Tiffany, Molnár Tamás, Hoczopán Szabolcs: Diamond Open Access szerkesztőségeket támogató szolgáltatások az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár felvállalta az egyetemen működő gyémánt open access e-folyóirat és e-könyv szerkesztőségek technikai és szakmai támogatását, hogy a megszülető kiadványok minősége és láthatósága minél jobb legyen. A szerkesztőségeknek nyújtott szolgáltatásokat mutatják be a könyvtár kollégái.
Boros Kata Beatrix: dEjournals – Diamond open access folyóirat platform a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem elektronikus folyóirat platformja jelentős átalakításon ment át 2023-ban. Megváltoztak a működési keretei, a platform rendszerének frissítése mellett új arculatot és nevet is kapott, így menüpontjait is az aktuális igényeknek megfelelően formáltuk. A dEjournals a Diamond Open Access modellre építve teljes körű platformot biztosít a Debreceni Egyetem tudományos folyóiratainak szerkesztéséhez, közzétételéhez és szabad hozzáféréséhez. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár a dEjournals szolgáltatást az Open Journal Systemen keresztül nyújtja, amely egy nyílt hozzáférésű, ingyenes szoftver az akadémiai folyóiratok menedzselésére. A dEjournals a folyóiratok széleskörű láthatóságát biztosítja. A platformon található folyóiratokból jó néhányat indexelnek nemzetközi szakadatbázisok. Ide tartozik például a DOAJ, Scopus, EBSCO, ProQuest stb. A dEjournals felületén megtalálhatók olyan tájékoztatások, amelyek elősegítik az adatbázisokba való bekerülést, ezáltal is növelve a folyóiratok minőségi színvonalát. A dEjournals összefogja és segíti a Debreceni Egyetem folyóiratainak szerkesztőit, ezáltal támogatja az intézményben zajló tudományos munkát. A dEjornals egy könnyen átlátható és felhasználóbarát felületet biztosít az olvasóknak, amely hat különböző nyelven érhető el, ezzel is biztosítva a globális használhatóságot. A dEjournals a Debreceni Egyetem nyílt tudomány ökoszisztémájának részeként működik, így kompatibilis más egyetemi rendszerekkel is. Előadásomban a megújulás részleteit fogom bemutatni.
Ézsiás Anikó: CELISR – az új online könyvtárszakmai folyóirat
A Central European Library and Information Science Review, CELISR (Közép-európai Könyvtár- és Információtudományi Szemle) az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár közös kiadású könyvtár- és információtudományi szakfolyóirata.
A folyóirat célja, hogy platformot biztosítson a közép-európai régió kutatóinak és szakembereinek az aktuális kutatások, elméletek és gyakorlati megközelítések bemutatására, valamint szakmai rendezvényekről nyújtson tájékoztatást. A kiadvány magyar és angol nyelvű cikkeket közöl.
A folyóirat negyedévente jelenik meg online, nyílt hozzáférésű (gyémánt) kiadványként. A cikkek gyors publikálását online first megjelenés biztosítja. Az OJS (Open Journal System) számos eszközt és funkciót kínál, amelyek hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik a folyóiratkezelést. A szerkesztőség a cikkeket folyamatosan fogadja a journals.bme.hu/celisr oldalon.
Markó-Markechné Zelei Edit: Folyóirattámogatás az ELTE Bölcsészettudományi Karán
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2019-ben indultak az első kezdeményezések a karhoz kötődő folyóiratok presztízsének és láthatóságának növelése érdekében, amely folyamat 2021-ben erősödött fel. Előadásomban bemutatom, hogy az ELTE BTK Bölcsészettudományi Kari Könyvtár milyen eszközökkel támogatta a Karhoz kötődő folyóiratokat törekvéseikben, hogyan alakultak a szolgáltatásaink, és jelenleg milyen támogatást biztosítunk; valamint hogy ezek segítségével milyen eredmények születtek.
Sipos István: E-folyóiratok automatikus érkeztetése, feldolgozása és személyre szabott közzététele
Az előadás – gyakorlati példákon át – bemutatja a Liberty újgenerációs könyvtári szolgáltatási platform legújabb fejlesztéseit. A résztvevők megismerhetnek innovatív megoldásokat az
- e-folyóiratok és cikkek automatikus érkeztetésének, leírásának és személyre szabható közzétételének módjáról;
- a mesterséges intelligenciával támogatott képi és szöveges dokumentumok feltárásának lehetőségeiről;
- illetve az elektronikus dokumentumok szolgáltatásának rendkívül széleskörűen szabályozható módjairól, ehhez pedig a Libertyben szervesen kapcsolódóan a szerzői jogkezelés biztosításáról, és a részletes használati statisztikák készítéséről.
A Liberty könyvtári szolgáltatási platform innovatív szolgáltatásait világszerte több mint 15 ezer könyvtár használja, 2020 óta Magyarországon is dinamikusan hódít teret: négy év alatt már 7 egyetemi és 5 tudományos kutatási (szak)könyvtár váltott korábbi IKR-ekről Liberty-re.
Innováció és láthatóság
Faragó-Szilvási Tibor: Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár folyóirat-támogatási oldalának bemutatása
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár folyóirat-támogatási szolgáltatása során érkezett felhasználói visszajelzésre reagálva elkezdett fejleszteni egy olyan digitális eszközt, amely segíti a szerkesztőségeket a folyóirataik célzott, mégis minden releváns részletre kiterjedő fejlesztésében, hogy számos hazai és nemzetközi adatbázisba bekerülhessenek. Az eszköz lehetővé teszi a fejlesztés egyedi ütemezését, a szerkesztőségen belül a kollaborativ munkát, és az eszköz által készített elemzés alapja lehet további szakértői tanácsadásnak.
Dr. Kocsor Tibor: Az XML szerepe a tartalomelőállításban
A tartalomgyártásban, legyen az szótárak, könyvek, folyóiratok digitális vagy nyomtatott megjelenésű verziója, az elmúlt években nagy teret kapott az XML alapú adatfeldolgozás és tartalomelőállítás. A világon mindenhol előszeretettel használják ezt a kiterjeszthető jelölőnyelvet, mivel ennek segítségével magát az adatot definiálhatjuk. Hatékony megoldás, ha előre meghatározott szigorú szabályok szerint szeretnénk kezelni sok adatot (pl. szótárak esetében, ha számos lexikográfiai elemet használunk, mint. címszó, szófaj, szaknyelvi minősítés, ekvivalens, példamondat stb.), de akkor is nagy segítség, ha az ugyanolyan stílusban megjelelő cikkeknél megfelelőlen jelennek meg a szerzői affiliációk vagy épp a hosszadalmas hivatkozások gyűjteménye.
Mint mindennek, az XML alapú gyártásnak is vannak nehézségei (pl. magas technológiai igény, sémák tervezése, ellenőrző programok fejlesztése, speciális karakterek megjelenítésének problémája), de az a tapasztalat, hogy mindezek mellett is gyorsítja, egyszerűsíti és modernizálja a gyártást és nem utolsó sorban, a weblapon, az XML-ben megjelenő cikkek akár táblagépen és telefonon is megfelelően jelennek meg, így a tartalomfogyasztás élvezhető marad.
Garamvölgyi László: Nyílt forráskódú discovery az ELTE-n – kihívások és eredmények
Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár évek óta fejleszti Vufind-alapú katalógusát. Számos nehézséget leküzdve ma már stabilan működik a szolgáltatás, azonban a fejlesztése továbbra is folyamatos. E folyamatba, a főbb eredményekbe nyújt betekintést az előadás.
Tamásné Kovács Adrienn: MEK+ - A jövő könyvtára ma!
A MEK+ elnevezésű szoftveres szolgáltatás lehetővé teszi a könyvtárak számára az Szjt. 38. § (5) bekezdésében rögzített szabad felhasználási eset értelmében, hogy jogvédett műveket saját intézményük helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság számára szabadon megjelenítsenek, továbbá azt, hogy a felhasználók a célra rendelt hálózatba kapcsolt valamennyi kedvezményezett intézmény dokumentumait egyszerre böngészhessék és tekinthessék meg a rendelkezésre álló példányszámtól függően. A fejlesztésnek köszönhetően a nemzeti könyvtár az ország valamennyi könyvtárában elérhetővé tudja tenni a magyar írott kulturális örökséget.
Czeglédi Éva: A Clarivate megoldásai a láthatóság és innováció jegyében. A Book Citation Index és a webdiscovery megoldások: Summon és Primo
Az előadásban a Clarivate rövid bemutatása után a Book Citation Index és az Ex Libris, part of Clarivate web discovery eszközeiről lesz szó: ezek a Primo és Summon. A Book Citation Index a Web of Science platformon elérhető citációs adatbázis, ami 2005 óta kiadott, gondosan válogatott könyvek adatait tartalmazza. Célja a legfontosabb tudományos felfedezések egyszerű felfedezése, a könyv hatásának mérése a kutatásokban és a kutatók hatásának bemutatása.
A nyílt tudomány idején lett igazán fontos a láthatóság mellett a megtalálhatóság. Ehhez a megfelelő eszközök a web discovery eszközök.
- Miért jó a felhasználóknak és a könyvtáraknak (és a kiadóknak is)?
- Milyen mesterséges intelligencia által vezérelt plusz elemet tartalmaz?
- Miben hasonlít a Primo és a Summon és miben különböznek?
- Kérdések és válaszok.
Peti Balázs, Bedő Dániel: Heritázs 2.0 – A digitális archívum jelene
A digitális archívumszolgáltatás komplex megoldást kínál, előremutató archiválási, tárolási és tartalomkeresési megoldásokat nyújt a gyűjtemények számára. A Heritázs digitális archívum egy innovatív, új szolgáltatás, amely a kutatás és oktatás 21. századi kihívásaira ad választ. Villámgyors keresési motorja a teljes tartalomban és metaadatokban is képes az összetett keresésre. Gigapixel minőségben jeleníti meg a képeket. A Heritázs tartalomszolgáltatás nyilvános és privát gyűjtemények létrehozására is alkalmas, metaadatrendszere egyedi igényekre szabható.