A „Magyar EXPO sikerek (1851–2021)” című időszaki kiállításban az ELTE több értékes műtárgya is megtekinthető.
Eötvös Loránd 1898-ban készítette el két példányban az egyik korai torziós ingáját, melyek ma a „párizsi inga” és a „balatoni inga” nevet viselik; a kitüntetett használati helyük alapján különböztetik meg őket. Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék tulajdonában álló inga (a fénykép bal oldalán) 1900-ban Párizsban aranyérmet nyert, így kiemelt helyet kapott a világkiállításokon elért magyar sikereket bemutató tárlaton. Mellette az Eötvös-Rybár-féle inga (E 54) tekinthető meg: ennek fejlesztését, Eötvös Loránd korábbi munkatársa, Rybár István szintén az egyetemen végezte, az 1958-ban megrendezett brüsszeli világkiállítás nagydíját kapta meg a találmány. Az Eötvös-ingák különböző típusai jelentősen hozzájárultak a 20. századi kőolaj- és földgáz-mezők feltárásához világszerte. Így az E 54 jelzésű típusból is már több példány készült, a kiállítás számára a műtárgyat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum biztosította.
Az ELTE Természetrajzi Múzeumának anyagából pedig Hantken Miksa gyűjteményéből származó nummulitesz metszetek kerültek bemutatásra. Ezek az 1873-ban Bécsben megrendezett világkiállítás érdemérmét nyerték el. Hantken Miksa bányamérnök volt az 1882-ben megalapított Paleontológiai Intézet első vezetője, terepi gyűjtéseiből származó őslénytani anyagait az egyetemnek ajándékozta.
