A hónap műtárgya – Pallasit meteorit
Pallasit meteorit, Krasznojarszk, Szibéria, Oroszország. ELTE Természetrajzi Múzeum (BE24389, a példány szélessége 10 cm, felülete vágott-polírozott).
Ez a pallasit különleges és az egyik legritkább meteoritfajta, átmenet a vas- és kőmeteoritok között, egyben az egyik leglátványosabb meteorittípus is. A sárgás vagy olívazöld olivin kristályok közti teret vas és nikkel ötvözete tölti ki. Az ilyen olivin kristályokat peridot néven drágakőként is használják.
A műtárgy gyűjteményünk legrégebbi darabjai közül való. Mária Terézia legidősebb lányának, Mária Anna főhercegnőnek gyűjteményéből származik, mely 1781-ben került egyetemünkre, alapja és kezdete a jelenlegi ásvány- és kőzetgyűjteményünknek.
A példány annak a Krasznojarszk nevű meteoritnak egy darabja, amelyet először 1772-ben Peter Simon Pallas (1741–1811), porosz botanikus-zoológus vizsgált oroszországi tartózkodása során. Ernst F. F. Chladni német fizikus és csillagász jött rá, egzotikus külseje alapján, hogy ez a kőzet földön kívüli, azaz az űrből érkezett anyag, hiszen hasonlót nem ismerünk a Földről. A német fizikus adta a meteorittípusnak a pallasit nevet az első kutató munkájának elismeréseként.
A Krasznojarszk meteorit anyagát feltehetően egy, a Földhöz hasonlóan differenciálódott kisbolygó (aszteroida) ütközés hatására szétesett darabjai adják. A differenciálódás annyit jelent, hogy a bolygó fejlődése során annak építőanyagai különváltak egymástól és rétegekbe rendeződtek. A belső rész a nagyrészt vasból álló mag, ezt követi a főként olivin anyagú köpeny, a legkülső réteg pedig a kéreg. Egyes elméletek szerint a pallasitok a mag és a köpeny határáról származó példányok lehetnek. Friss kísérleti kutatások azonban azt sejtetik, hogy két lépcsőben alakult ki ez az érdekes megjelenés. Az égitest előbb differenciálódott, majd az olivinben gazdag, de fémet is tartalmazó köpeny része egy másik égitesttel való ütközés során részben megolvadt, ennek köszönhető a fém vas és az olivin egzotikus, együttes megjelenése.
Írta: Dr. Harman-Tóth Erzsébet, Felkerné Dr. Kóthay Klára
Fotó: Hegyesi Eszter