Mozaikok az ELTE örökségéből – 2025. augusztus

A hónap műtárgya – Rektori tisztséglánc

Az egyetemeken több évszázadra visszanyúló hagyomány, hogy az intézmények különféle jelvényekkel, címerekkel és díszöltözetekkel (ornátus) lettek felruházva. A jelvények közé tartozik többek között a pédum, más néven jogar vagy díszbot, a pecsét, a gyűrű, illetve a lánc. Az egyetemek tisztségviselői ünnepi alkalmakon a jelvényeket magukra öltötték, ezzel is hangsúlyozva az egyetemek kiváltságos helyét az adott országban.  Ezek a tárgyak az egyetemi hagyományok szerves részévé válnak és szerepük évszázadokon keresztül végig kíséri egy intézmény élettörténetét.

Nincs ez másképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében sem. Az egyetem jogelődjét 1635-ben alapította Pázmány Péter Nagyszombati Jezsuita Egyetem néven. 1769-ben Mária Terézia “királyi pártfogásba” vette az egyetemet adománylevelében, és ezzel átkeresztelte Királyi Magyar Tudományegyetemmé. 1777-ben Budára költöztette, majd fia, II. József uralkodásának idején a Duna túlpartján, Pesten kapott helyet 1784-ben. Ekkor vette fel a Pesti Királyi Tudományegyetem nevet.

Az egyetemi jelvények közé tartozott ekkor a pédum, a pecsét és a talárok, amelyekről pontos ismereteink vannak. II. József rendelete alapján 1784-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, és ennek vonzataként az egyetemeken megszüntették a talárok és köpenyek használatát a monarchia teljes területén. 1785-ben mind a négy kar díszöltözeteit fel kellett küldeni Budára, ahol elárverezték a ruhákat.

A láncot, amelyet utána egészen 1949-ig viseltek a vezető tisztségviselők, 1819-ben adományozta I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király egyetemünk számára. A bécsi egyetem 1792-ben és 1805-ben, a lembergi pedig 1817-ben kapott az uralkodótól rektori és dékáni tisztségláncokat. Hasonló láncokat kapott 1826-ban az innsbrucki, 1827-ben a grazi, 1837-ben pedig az olmützi egyetem is.

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982) című könyvében az alábbiak szerint számol be a lánc igénylésének körülményeiről: “Egyetemünk rektora Láng János 1816-ban, nem minden célzatosság nélkül, a király születésnapját fényesebben ünnepeltette, mint korábban, s ez alkalomból a hadirokkantak számára eredményes gyűjtést is rendeztetett. Ennek kedvező hatására számítva Láng rektor elhatároztatta a Tanáccsal, hogy az uralkodót kérjék meg, adjon a Pesti Egyetemnek is olyan „rangfokozatot", amellyel a birodalom többi egyetemei is rendelkeznek, vagyis adományozzon a bécsiekéhez hasonló rektori és dékáni tisztség láncokat nekik is. A kért láncok 1819-ben el is készültek, de azokat az Egyetem praesese csak 1820. május 18-án helyezte ünnepélyesen a rektor és dékánok nyakába, a tanárok és hallgatók jelenlétében. Az érméket, az áttört mívű láncokkal együtt Johann Baptist Harnisch, bécsi „Kammermedailleur" készítette aranyból.”

Az 1.4 méter hosszú áttört mívű aranylánc mindegyikén arany korona függ, ezen pedig nyolcszögű, vörösre zománcozott arany csillag, amelynek belső részén hármas — piros-fehér-zöld — nemzeti színű körszegély vonul végig. Ez zárja magába az egyik oldalán a Ferenc császár mellképével ellátott „Franciscus I. Imp.Aust.Rex. Hung." feliratú aranyérmet. Ennyiben a rektori és a dékáni láncok megegyeznek egymással, csupán abban különböznek, hogy az arany medál másik oldalán változó szöveg olvasható: a rektori láncon „Rectori Scientiarum Universitatis Pestiensis", a hittudományi kar dékánjáén „Facultati Theologicae Scientiarum Universitatis Hungaricae Pestiensis”, a jogi karén „Facultati Juridicae ... ", a bölcsészeti karén „Facultati Philosophiae ... ", az orvoskarén pedig „Facultati Madicae ... ", továbbá egységesen mindegyiken folytatólagosan „Munificentia Augusti P.P.MDCCCXIX" felirat látható.

Az aranyból készült tisztségláncokat 1949. május 31-én a Nemzeti Múzeum széfjében helyezték el. A láncok egy-egy ezüst másolata azonban a rektor páncélszekrényében maradt. Ezeket a Budára költözés 200. évfordulója alkalmából, 1977-ben újra aranyoztatták, s avatások és más ünnepélyek alkalmával használják is. Ezek mintájára készített el az új karok alapításakor (2000-ben, 2003-ban és 2021-ben) hat további láncot Marosi László ötvösművész.

Az eredeti I. Ferenc király által adományozott láncok közül a rektori, a bölcsészettudományi kar és a jogi kar dékáni láncait 2016 óta kölcsönszerződés keretében a Magyar Nemzeti Múzeum átadta az Egyetem számára kiállítás céljából. A rektori lánc főigazgatói engedéllyel 2025. augusztus 29-én a rektori beiktatási ünnepségen lesz használatban, amikor Prof. Dr. Borhy László leköszönő rektor úr áthelyezi a láncot, és ezzel felavatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem új rektorát, Dr. Darázs Lénárdot.

Forrás:

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982)

Szögi László Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben (Budapest, 2015)

 

Írta: Kovács-Molnár Bianka

Illusztráció szerzője, forrása:
Kovács-Molnár Bianka