A hónap műtárgya – A Browning-reflektor és tartozékai
1881 októberében kezdte meg működését a Gothard Jenő gépészmérnök és földbirtokos által alapított „Herényi Astrophysikai Observatorium”. Az alapító nevét viselő, 145 éves múltra visszatekintő intézmény 1978 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi csillagászati kutatóintézete.
Gothard Jenő jómódú földbirtokos nemesi család első gyermekeként született a Szombathely melletti Herény községben 1857. május 31-én. A nagyapa, Gothard Ferenc tevékenységének köszönhetően – aki nagy kedvvel foglalkozott elektromos kísérletekkel – a természettudományok szeretete és művelése a családi hagyomány része volt. A Gothard fivérek a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban végezték középiskolai tanulmányaikat. A szülői házból származó természetszeretet Kunc Adolf (1841–1905), a fiatal premontrei rendi tudós tanár hatására teljesedett ki. A testvérek már gimnazistaként fizikai és kémiai laboratóriumot, valamint műhelyt rendeztek be a Gothard-kastély egyik szárnyában, ahol a kísérleteiket és azok eszközeinek előállítását végezték. Érettségi után Jenő felsőfokú tanulmányait Bécsben, a Technische Hochschulén folytatta. Kapcsolata a Premontrei Főgimnáziummal azonban továbbra is élő maradt. Országos jelentőségű kísérleteit (1878: telefon, 1880: Foucault-féle ingakísérlet, 1896: röntgenfelvételek) együtt végezte a gimnázium tanáraival. Jenő testvérével, Sándorral 1881-ben alapította a Herényi Astrophysikai Observatoriumot. Az obszervatórium terveit Hauszmann Alajos építész, műegyetemi tanár készítette, a kupola és a belső berendezések tervezését és kivitelezését Gothard maga végezte. Az új obszervatóriumban az első észlelés – a csillagászati műszerek és megfigyelések oly nevezetes határjelzője, a „first light” – 1881. október 20-án történt. Gothard nagy körültekintéssel és részletes optikai tanulmányok alapján kereste a számára megfelelő távcsövet. Választása a Konkoly Thege Miklós által megvételre felajánlott 26 cm-es Browning-gyártmányú, Newton-rendszerű teleszkópra esett. A távcsőre napfényképező kamerát, spektroszkópokat, spektrográfokat, asztrográfokat rögzített. Kezdetben Konkolytól beszerzett eszközöket alakított át, hamarosan azonban már saját maga készítette fotókamerákat és spektroszkópiai megfigyelőeszközöket alkalmazott. Az obszervatóriumban már az alapításkor az üstökösök és a csillagok spektroszkópiai vizsgálatát tűzték ki célul. Gothard 1885-től csaknem teljesen felhagyott a vizuális észlelésekkel, és áttért a kor új technikáira, a spektroszkópia és az asztrofotográfia művelésére. 1886-tól kezdve érdeklődését a csillaghalmazok, üstökösök és gázködök spektrálfotometriai vizsgálata kötötte le. Ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lant csillagképben megfigyelhető Lyra-gyűrűsköd (M57) központi csillagát. 1892-ben a bolygószerű ködök spektrumát vizsgálta fotográfiai úton. A Nova Aurigae színképeinek kimérése során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a gyűrűs (planetáris) ködök kapcsolatáról. Ez a felfedezés volt Gothard asztrofizikai munkásságának legkiemelkedőbb eredménye.
Dr. Kovács József