Legelső gyógypedagógusaink Bécsben tanultak és szereztek gyakorlatot a siket gyermekek tanítása terén, az ott 1799 óta működő siketnémák intézetében. Magyarországon az 1800-as években jöttek létre az első gyógypedagógiai intézetek, melyeket „emberbaráti” intézményeknek neveztek.
1825-ben vakoknak, 1875-ben értelmi és halmozottan fogyatékosoknak, 1891-ben pedig dadogóknak és más beszédhibában szenvedőknek hoztak létre létesítményeket. Egyre sürgetőbbé vált a speciális tanerőképzés, ezért az 1890-es években speciális képzőtanfolyamokat szerveztek külön a siketnémák, a dadogók, a vakok és a gyengeelméjűek segítésével foglalkozók számára. Később a képzéseket egyesítették, és 1900-ban rendeletbe is foglalták. Így kezdte meg működését még ebben az évben Vácott (1904-től Budapesten) a kétéves Gyógypedagógiai Tanítóképző-tanfolyam, mely 2000-től tartozik az ELTE-hez, és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje. Levéltárunkban őrizzük az iskola első tanárgyűlésének jegyzőkönyvét.