„Garázda Péter szereti a nőket és gyűlöli az ördögöket, ezért is küldték Posogába [Pozsegába], hogy megszámlálja az örömlányokat, azaz a szeretőit.”

"[...]Hogy Janusnak valóban voltak görög kódexei, azt iskolatársához és barátjához, Galeotto Marzióhoz Budára írott sorai bizonyítják: „Unszolsz végül, hogy küldjek könyveket. Amit eddig elküldtem, nem volt az elég? Csak a görögjeim maradtak meg, a latinokat már mind elhordtad. Isteneknek hála, hogy egyikőtök sem tud görögül! Azt hiszem, akkor a görögökből sem hagynátok meg nékem semmit.” (V. Kovács Sándor: Janus Pannonius ‒ Magyarországi humanisták, Bp. 1982, 210., Boronkai Iván fordítása)

Azonban mivel Janus nem festette saját címerét kódexeibe, és nem használt csak az ő könyvtárára jellemző kötést, könyvei az utókor számára csaknem teljesen azonosíthatatlanok. Eltekintve néhány szerencsés esettől. Ilyen az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik féltett kincse, egy 11. századi, Konstantinápolyban készített görög nyelvű evangéliumos könyv is (Tetraeuangelion). [...]"