A trauma alulnézetből – Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című könyvéről

"[...] Ablonczy Balázs az országos és világpolitikai eseménytörténetet kútfői által rajzolt vonalvezetőket saját mikrotörténeti kutatásaival teszi plasztikussá és élővé. Az Ismeretlen Trianon valójában egy tematizált tanulmánygyűjtemény, amihez a szerző elsősorban budapesti, gyulafehérvári és debreceni közgyűjtemények iratait használta fel. Néhány fővárosban található levéltárban (a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattárában, az Egyetemi Könyvtár és az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában) pedig egyrészt az államigazgatás szerveinek a menekültkérdéssel (10. fejezet), a megszállással (8. fejezet), az erőszakkal (6. fejezet) és az egyes ágazati szakpolitikákkal [például béke-előkészítéssel (4. fejezet) vagy a közigazgatás átszervezésével (9. fejezet)] kapcsolatos dokumentumait vizsgálta. Másrészt olyan történethordozókat (visszaemlékezéseket, naplókat, leveleket) keresett, amelyek képesek megmutatni Trianon történetét „alulról”. Az Ismeretlen Trianon tehát perspektívát, elbeszélési módot váltott: nem felülről, a „nagyemberek nagy tettei” felől közelít a történeti eseményhez, hanem „lentről”, az átlagemberek nézetéből, amihez az ismert Trianon-forrásbázist természetesen bővíteni kellett. Debrecenben, a Tiszántúli Református Egyházkerület gyűjteményeiben elsősorban a román megszállás és a máramarosszigeti jogakadémia impériumváltás alatti tevékenységével kapcsolatos iratokat kutatta a szerző. [...]"