A hónap műtárgya – A Bogen–Lipmann kalitka
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar gyűjteményében őrzött Bogen–Lipmann kalitka Ritoók Magda, a hazai pszichológiai tanácsadás egyik meghatározó alakja révén került az intézménybe. Az eszköz Otto Lipmann német pszichológus munkásságához kapcsolódik, aki az alkalmazott pszichológia és a pályaválasztási tanácsadás egyik úttörője volt.
A Bogen–Lipmann-kalitka (gyakran Bogen–Lippmann-kalitka néven is említik) a 20. század első felében alkalmazott pszichológiai vizsgálóeszköz volt, amelyet elsősorban pályaalkalmassági vizsgálatok során használtak. Az eszköz célja nem csupán a vizsgálati eredmény mérése volt, hanem a feladatmegoldás során megjelenő gondolkodási és cselekvési folyamatok megfigyelése is.
A Bogen-Lipmann kalitka olyan komplex feladatot kínál, amely egyszerre méri a téri-vizuális gondolkodást, a manuális ügyességet, a problémamegoldó képességet és a feladatmegoldási stratégiát. A kalitka fából készült, nyitott szerkezet, amelynek belsejében válaszfalak és ferde terelőelemek irányítják egy fagolyó mozgását. A vizsgálati személy feladata, hogy különböző kialakítású fa pálcák segítségével a golyót a kalitkából kijuttassa. A feladat során nem csupán a sikeres megoldás számított, hanem a választott stratégia, az eszközhasználat és a problémamegoldás módja is. A Bogen–Lipmann kalitka segítségével több olyan képesség is megfigyelhető, amelyek számos műszaki, kézműves vagy precíz manuális munkát igénylő foglalkozás esetében fontosak. A vizsgálat sajátossága, hogy a hangsúly nem kizárólag a végeredményen, hanem a feladatmegoldás folyamatán is van.
A Bogen–Lipmann-kalitka kultúrtörténeti jelentőséggel is bír, mivel névadója, Otto Lipmann zsidó származású német pszichológus volt, akinek tragikus életútját a nemzetiszocializmus térnyerése is befolyásolta. A kalitka egy példánya Albert Ádám Munkapróba / BLK 1. c. installációjának kiindulópontjaként jelent meg a Ludwig Múzeum 2014-ben rendezett [csend] – Egy holokauszt-kiállítás c. tárlatán. Albert Ádám kortárs képzőművész installációja egyszerre utalt a pszichológia történetére és Otto Lipmann tragikus sorsára, akinek tudományos munkásságát 1933 után ellehetetlenítették, majd öngyilkosságot követett el. Az interaktív mű lehetőséget adott a látogatóknak arra, hogy saját élményen keresztül ismerkedjenek meg a régi pszichológiai vizsgálati módszerekkel, miközben a kiállítás koncepciója a bezártság, a kitartás, valamint a szellemi örökség fennmaradásának kérdéseit is felvetette.
Szöveg: Varga Andrea
Fotó: Tóth Péter
Forrás:
Ritoók Pálné – Takács Márta (1967): Pályaválasztási szaktanácsadás. Kézikönyv pályaválasztási szakvizsgálatok elvégzéséhez. Budapest: Munkaügyi Minisztérium.
Albert Ádám: Munkapróba / BLK 1. – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum