Intézmény
- Egyetemi Könyvtár és Levéltár
"Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, akadémikus, "a magyar irodalomtörténetírás atyja" 140 éve, 1875. december 10-én halt meg Budapesten.
Schedel Ferenc néven 1805. augusztus 10-én született Budapesten, apja német postatiszt volt. Szülei nem beszéltek magyarul, 1807-ben Pestre költöztek, és fiukat a pesti magyar iskolába adták, 1813-ban a gimnáziumot Cegléden kezdte, 1814–18 között Pesten a Piarista Gimnáziumban tanult, majd - hogy a szlovák nyelvet is tanulja - Kassán végezte a középiskolát. Visszatérve Pestre, a három éves bölcsészszakot végezte; ez idő alatt kötött barátságot Bajza József irodalomtörténésszel, de bejáratos volt Virág Benedek költőhöz is, valamint Horvát István nyelvészhez. Az irodalomban és nyelvészetben a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc lett az ideálja, akivel levelezést folytattak. A bölcsész szak végeztével az orvosi karra iratkozott be, 1829-ben avatták orvossá. Közben verseket, novellákat, irodalomtörténeti és kritikai dolgozatokat írt, műfordítással is foglalkozott és házitanítóskodott.
Utazásokat tett Bécsben, Galíciában, Krakkóban. Megbecsült tagja lett Kisfaludy Károly körének, nem utolsó sorban az európai irodalomban való nagy jártassága miatt. Így került kapcsolatba Szemere Pállal, Kölcsey Ferenccel és Kisfaludy Sándorral, és 1828-ban találkozott személyesen is Kazinczyval. A magyar irodalmat igyekezett a külfölddel is megismertetni; ezt szolgálta a Handbuch der ungrischen Poesie (Pest és Bécs, 1828). 1828-ban használta először az irodalomban a Toldy nevet, 1847-ben aztán hivatalosan is felvette. 1829–30 között nagyobb tanulmányutat tett Nyugat-Európában.
A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én levelező és rendes tagjává választotta, és már 1831 elején segédjegyző és levéltárnok is lett. A kolerajárvány alatt Pesten mint kerületi orvos működött. 1832-ben Vörösmartyval elvállalta a magyar és német zsebszótár elkészítését. 1833–41 között a dietetika rendkívüli tanára volt az egyetemen, 1835-től 1861-ig az MTA titoknoka. 1836-ban indítványozta a Kisfaludy Társaság létrehozását, amelynek egyik alapító tagja lett. A budapesti Királyi Orvosegyesület alapító tagja (1837-től).
toldyferenc2
A Toldy Ferenc Gimnázium épülete.
Budapest, 2003. március 26.
MTI Fotó: Földi Imre
1841 és 1860 között a Kisfaludy Társaság igazgatója volt. 1842-ben a jénai egyetem bölcseletdoktori oklevéllel tisztelte meg. 1843-ban az Egyetemi könyvtár igazgatója lett. Az MTA könyvtárának anyagát maga rendezte, s ő indította el az archeológiai tevékenységet. 1848-ban a bécsi akadémia tagja lett, A szabadságharc idején egyedül vitte az akadémia ügyeit. 1861-ben pedig a magyar nyelv és irodalom tanárává nevezték ki a pesti egyetemen. 1862-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1863–65 között az egyetem bölcsészkarának dékánja, 1871 májusától az Akadémia igazgatótanácsának tagja volt. 1873-tól a Kisfaludy Társaság elnöke.
Toldy az irodalmat egy félszázadon keresztül tartotta össze, s ő kezdte el a magyar irodalomtörténet rendszeres tudományos formába öntését.
Róla nevezték el a Toldy Ferenc Gimnáziumot, kórházat, könyvtárat és könyvesboltot. Emlékére Toldy Ferenc-díjat alapítottak."