Intézmény
- EKL Egyetemi Könyvtár
"A Vándorgyűlés plenáris ülése előtt – még csütörtökön délben – ünnepélyes aktusra
került sor, amikor a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Bibliográfiai Szekciója és a
Helyismereti Könyvtárosok Szervezete a 2005-ben, közösen alapított Kertész Gyula
emlékérem Alapító okiratának 2015-ben kiegészített változatát, az eredeti alapítókkal közösen
aláírásával pecsételte meg.
A pénteki szakmai napon a BSZ forró hangulatú és felfokozott várakozásnak megfelelő
programot bonyolított le, amelynek első negyedórájában Bánkeszi Katalin, az Országos
Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója tartott tájékoztatót Az ELDORADO
oktatási anyagai, képzési programjai témakörben.
Tovább fokozódott az érdeklődés, amikor a főcímünkben (és a Vándorgyűlés megadott
témakörének megfelelően is) az Egyetemi könyvtárak minőségbiztosítására került sor: Boda
Gáborné dr. Köntös Nelli – Kálóczi Katalin – Székelyné Török Tünde: Szabványos
bibliográfiai rekordok a minőségi szolgáltatás érdekében - közös katalógusépítés
tapasztalatai az ELTE könyvtáraiban címen igen nagy ívű bemutatót tártak a zsúfolásig
megtelt terem hallgatósága elé. Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet
oktatója és az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója és osztályvezetője azt vizsgálták, hogy a
könyvtárakban megvalósuló szakmai feladatok és ezen belül elsősorban a formai feltárás
milyen összefüggésben áll a menedzsment, a vezetés eszközeivel, módszereivel, valamint a
HÍRLEVÉL 2015
Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekció
5
könyvtári tevékenységet átható minőségirányítási rendszerrel, szemlélettel. A minőség
folyamatszemléletű megközelítésének alapelve, hogy a szervezet működésének hatékonysága
és sikere az intézményen belüli folyamatok eredményeként alakul ki. A könyvtári folyamatok
rendszerében központi szerepet tölt be a dokumentumok feltárása, szoros összefüggésben áll a
könyvtár valamennyi munkafolyamatával és szolgáltatásával. A katalógusok és a bennük
foglalt rekordok minősége, megfelelősége alapjaiban határozzák meg a könyvtár
szolgáltatásainak külső megítélését. A feltárás egységessége, szabványossága azonban csak
akkor képzelhető el, ha a leírás elveit és a tevékenység megvalósítási módját rögzítő hazai
szabályozások lépést tartanak a nemzetközi trendekkel, ha a különböző szintű előírások
illeszkednek egymáshoz, ha nincsenek szabályozatlan területek, mint például a disszertációk és
szakdolgozatok bibliográfiai leírása, melynek vonatkozó szabványát 2001-ben visszavonták és
új szabályozás azóta sem született. Egységes, minden kiadványtípusra kiterjedő szabályozás
hiányában a könyvtárak kénytelenek maguk elvégezni azt a munkát, amit a jogszabályok a
nemzeti könyvtár feladatkörébe utalnak. A Bibliográfiai Szekció vendégei az előadás keretében
az ELTE Egyetemi Könyvtárban összeállított katalogizálási segédletből láthattak egy részletet,
melyet a könyvtár az országos előírások változásával párhuzamosan rendszeresen aktualizál
annak érdekében, hogy az egyetem könyvtári hálózatában dolgozó valamennyi munkatárs
naprakész és megbízható forrásként támaszkodhasson rá. Az előadók bemutatták, hogy milyen
szervezeti keretben, környezetben valósul meg a szakmai munka az egyetem könyvtáraiban.
Részletesen szóltak a könyvtári rendszer tagjainak sajátosságairól, különbözőségéről, valamint
a fenntartói, munkáltatói, szakmai felügyeleti hatáskörök és jogosultságok szétválasztásáról és
megosztásáról. Az előadás rámutatott arra, hogy a széttagolt rendszerben az egységes
szempontok szerinti, minőségi munka többleterőforrásokat igényel. Hangsúlyosan
fogalmazódott meg, hogy az erőforrásokkal való gazdálkodás a vezetők felelőssége,
ugyanakkor a társadalmi, jogi, szabályozási és bármely más környezeti hiányosság esetében a
felelős vezetők különböző szintje határozható meg.'