Intézmény
- EKL Egyetemi Könyvtár
" A kötet nem előzmény nélküli; a szerző, Knapp Éva 2007-ben megjelent Libellus — Válogatott könyv- és könyvtártörténeti tanulmányok című munkáját gondolta tovább. Most új megközelítésben, új módszerek segítségével vizsgálja a régi magyar irodalom, művelődés- történet, könyvkiadás, könyvtörténet fellelhető dokumentumait. A tanulmányok alapos forráskutatás, bőséges forrásanyag felhasználásával születtek. A terjedelmes jegyzetanyag tovább mélyíti a témát, segíti a kutatómunka folytatását.
A kötet szerkezete szerint három fejezetben közli a tizenöt tanulmányt, amelyek közül hét eddig még nem publikált, a már közölt írások pedig átdolgozás után kerültek a kötet¬be. A szerző szándéka szerint az új alapkutatásokra épült tanulmányok gazdagítják, pontosítják a régi magyar irodalom- és könyvtörténet eddig kialakult képét. A kötet szerzője több olyan kutatási eredményt tud bemutatni, amelyek bővítik, kiegészítik, illetve cáfolják az eddig közölteket. A szakmának szánt írásokban állításait részletesen, dokumentumokkal alátámasztva, logikus érveléssel bizonyítja, a forrásokat fordítás nélkül, eredeti nyelven közli. A tartalmi-formai elemzések megértését könnyíti a kötetben található 65 táblázatba rendezett adat. A kötetet névmutató zárja."
" [...] II. Ismeretlen könyvek és könyvtárak
Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban
Teljesítették-e Pázmány Péter végakaratát, hová kerültek a könyvei, kinek a kézírása olvasható minden köteten Pázmány halálának dátumával? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ, időrendben haladva a kutatástörténetben. Számba veszi az eddigi hipotéziseket, meggyőző érveléssel bizonyítja a szerinte legvalószínűbbet, cáfolja a téves következtetéseket. Megállapítható, hogy a Pozsonyban maradt könyvek tartalma és külső megjelenésének autopszián alapuló vizsgálata a további tudományos kutatásban elengedhetetlen."
" [...] A budapesti Egyetemi Könyvtár 1635 előtti ősállományának negyven új kötete
A nagyszombati jezsuita könyvtár állományára speciális szabályok és előírások vonatkoztak, a kutatási módszereket az egyházi könyvtárak sajátosságaihoz kell alkalmazni, vizsgálatukhoz más módszerek szükségesek, mint a világi, főúri magánkönyvtárak esetében. A szerző fontosnak tartja megvizsgálni, hogy a kötetekben található tulajdonosi bejegyzések hogyan feleltethetők meg a katalógus-bejegyzéseknek, elengedhetetlennek tartja a célzatos és módszeres rekonstrukciós azonosítást. A folyamatosan bővülő és finomodó történeti módszer segítségével újabb negyven kötetet sikerült beazonosítani.
Ismeretlen XVII. századi könyvjegyzék a budapesti Egyetemi Könyvtár egyik ősnyomtatványában
Mindig érdekes és izgalmas kérdés, hogy milyen „előélete” volt egy nyomtatványnak, mielőtt az adott állományba került. Kik voltak a korábbi tulajdonosok, kinek a kézírását, bejegyzéseit láthatjuk a lapokon?
Otrokocsi Foris Ferenc könyvtáránk kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban
A protestáns lelkész a gályarabságból 1676-ban szabadult, tevékeny élete után könyvtára kötetei szétszóródtak, feltételezhető, hogy többségük a nagyszombati jezsuita egyetem könyvtárába olvadt be, onnan Budára, majd Pestre került. A szerzőnek sikerült hét kötetben nyolc nyomtatványt beazonosítania.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár könyvtárosai a jezsuita korszakban (1561-1773)
A könyvtár történetét tudományosan feldolgozva eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak az első évtizedekre, a jezsuita korszakra, annak ellenére, hogy az állomány alakításában, gyarapításában, elhelyezésében, a katalógusok készítésében, a könyvtárhasználati szabályzatok kialakításában jelentős szerepük volt. A szerző a rendelkezésre álló források segítségével, teljességre törekvően igyekszik Dümmerth Dezső és Bakos József több téves megállapítását, hibás értelmezését tételesen dokumentálva cáfolni. Szisztematikus forrásvizsgálattal újabb 15 könyvtáros neve került elő, akiknek többsége a könyvtárosi munka mellett jelentős tudományos tevékenységet is folytatott. [...] "