(szino)líra

Alcím
Torzószótár
Szerző
Aczél Géza (1947-)
Kiadás ideje
2014
Kiadó
Jelenkor
Kiadás helye
Pécs
ISBN
978-963-676-534-7
Ismertető

Aczél Géza verses trilógiájában (vissza)galopp (2007), (kontra)galopp (2009), (búcsú)galopp (2012) kialakított műformát viszi tovább új, szótárvers kötetében. Az utóbbi évtizedekben alakította ki azt a sajátos versformát, amelynek minden sora faltól falig, vagyis margótól margóig ér; az összes kocka alakú vers 12 soros, és látszatra prózavers, miközben a szövegben ott lappanganak a rejtett rímek, enjambementek, gondolatritmusok: Aczél Géza szövegeiben megbúvik valami sajátos, halk ritmika, immanens lendület, értő füllel meghallható zeneiség. Ez a kötet a regényirodalomból ismert (Mamo Kaportól Temesi Ferencig számos példa fölhozható) szótár formában íródott az á és ál betűtartományban, összesen mintegy kétszáz szócikk (prózavers) került a kötetbe. A költő valamennyi darabban voltaképpen magáról, élete apró-cseprő dolgairól, érzéseiről, sejtéseiről, viszonyairól, emberi szerepeiről, gondolatairól, elhatározásairól szól, és arról, milyen a körülötte lüktető vagy éppen szendergő világ. A központozás nélküli prózaversek voltaképpen a költői tudatműködést rögzítő, hiteles pillanatfölvételek arról, mit gondol, mit érez a költő az adott impulzus, intuíció hatására. Folyvást magát elemzi: mondván, régen jobban érdekelte a világ, mint manapság, hatvanon túl állítja az abesszin címszó alatt, miközben hiperérzékenyen reagál a világ nüansznyi jelenségeire is. Elbeszéli, mit gondol a tömegétkeztetésről és a házi kosztról (abrak), mit gondol az alkotásról (ábrázol), a hiányérzetről (abszolút), a gyümölcsérlelő őszök emlékéről (adalék), a társalgásokról és a csattanós történetekről (adoma). A költő tudatműködését leképező versszótár nem a hagyományos értelemben vett lírai ego megörökítése, a legkevésbé sem alanyi költészet, inkább a helyzetelemzés és az önreflexió határmezsgyéjén a Proust által ábrázolt tudaműködést idézi föl az olvasóban, azt is sugallva, hogy a világ teli van impulzussal, inspiráló hatású jelenséggel, csak kifinomult érzék kell a jelek vételéhez, és akkor meglódul a lélek, a fantázia és az emlékezet, az agy teremtő működésbe kezd. A költői kísérletekre, a magyar líra legfrissebb fejleményeire kíváncsi olvasóknak ajánlható az Ünnepi Könyvhétre napvilágot látott versszótár. "www.kello.hu minden jog fenntartva"