Plenáris előadások
Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária: Minden, amit a közgyűjtemények védelméről tudni akartál, de sosem merted megkérdezni. Az Egyetemi Könyvtár esete
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár aktuális esetismertetése rávilágít mindazokra a hiányosságokra, melyek az évtizedekkel ezelőtti állományvédelmi intézkedéseket jellemezték. Egy eltűnt, ám külföldön felbukkant muzeális dokumentum esetén milyen lehetőségei vannak egy intézménynek, hogy jogos tulajdonát visszaszerezze? E folyamat során milyen szakértői és technikai segítség áll rendelkezésre? Az előadás egyik célja a frissen szerzett tapasztalatok szélesebb körben való megosztása.
Elekes István: Közgyűjtemények védelme a gyakorlatban
Műkincsvédelem egy rendőrségi nyomozó szemszögéből.
Rózsa Dávid: Az Országos Széchényi Könyvtár honvédelmi feladatai
Az előadás röviden áttekinti a nemzeti könyvtár honvédelmi feladatait az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 49/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet tükrében.
Havasné Berek Tünde: Vagyonvédelem és információvédelem honvédségi környezetben és a HM HIM Hadtörténeti Könyvtárban
Előadásomban a Hadtörténeti Könyvtár vagyonvédelmi rendszereinek és gyakorlatának bemutatásán túl a honvédségi objektumokban alkalmazott vagyonvédelmi megoldásokra is kitérek. A honvédségi könyvtárak speciális dokumentumai a katonai szabályzatok, illetve a NATO-dokumentumok, melyek egy része a minősített dokumentumok körébe tartozik. Ezeknél a könyvtári dokumentumoknál a vagyonvédelem és a fizikai biztonság mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az információvédelemre is. Bemutatom a jogszabályokban rögzített információbiztonsági előírásokat, a személyi, fizikai és adminisztratív biztonsági feltételeket és azok megteremtésének lépéseit.
Sándor Endre Márton: Szerzeményezés a jogszabályok tükrében
Előadásom témája a könyvek és folyóiratok beszerzési folyamatának ismertetése az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára, valamint a közbeszerzési eljárás jogszabályi háttere, továbbá esetleges buktatói.
Óvjuk, védjük, szolgáltatjuk
Farkas Gábor Farkas: Lopás, restitúció és védettség: bepillantás a kulturális javak védelme műhelymunkájába
Minden köz- és egyházi gyűjteménynek, legyen az levéltár, múzeum vagy könyvtár, fokozott figyelmet kell fordítania a jogszabályban meghatározott muzeális könyvtári dokumentumai védelmére. Előadásomban ezeket a kérdéseket járom körbe: mi a teendő, ha hiányzik a raktárból egy értékes régi nyomtatvány, miképpen lehet elérni annak restitúcióját, vagyis a lopott műtárgy visszaszolgáltatását eredeti őrzőhelyére. Kitérek arra, hogy milyen megkülönböztető egyedi jelekről kérhetnek információt a nyomozóhatóságok, hogyan zajlik a kutatás a műtárgyak provenienciája megállapítása kapcsán a Kulturális Javak Bizottságában. Végezetül egy jellegzetes példával bemutatom a védési eljárások fontosságát a kulturális örökségünk védelmében, valamint a tudományos kutatás szabadságában.
Tömöry Pál: Gyűjtemény- és vagyonvédelmi rendszer az MTA Könyvtár és Információs Központban
Az előadás az MTA KIK vagyonvédelmi gyakorlatát mutatja be, beleértve a gyűjtemény, az olvasói terek és a raktárak védelmét is. Ennek keretében ismertetem a könyvtár technikai vagyonvédelmi rendszerét, majd ehhez kapcsolódóan bemutatom a személyi védelem aspektusát, a helyi vagyonvédelmi nehézségeket, az azok kezelésére irányuló intézkedéseket, a muzeális anyagok speciális védelmét, továbbá szó esik a digitalizálásról mint állományvédelmi eszközről.
Horváth Diána: Mit, mivel, hogyan? A munkafolyamatok állományvédelmi szempontú átalakítása a Nemzeti Könyvtárban
Az eredeti műtárgyak hosszú távú megőrzésének záloga a restauráláson és megfelelő tároláson felül, hogy hogyan bánunk velük a raktári környezeten kívül. Ennek fényében a Nemzeti Könyvtárban Magyarországon egyedülálló módon több munkafolyamatba is beépül az állományvédelmi szaktudás támogatói szerepe. Az előadás a digitalizálás és a műtárgykölcsönzés állományvédelmi szempontú megközelítését mutatja be.
Frankovics Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum biztonsági rendszerei
A rendelkezésre álló 15 percben az intézményrendszerünkben kiépítésre került biztonsági rendszereket mutatom be, különös tekintettel a Budapest, Múzeum körút 14–16. szám alatti főépületünkre. Ki fogok térni a még működő, azonban már elavult, alkatrészellátással már nem rendelkező, modernizálásra váró beléptető rendszerre, valamint a közeli múltban felújított terekben kiépített modern védelmi- és kamerarendszerekre is.
Pergéné Szabó Enikő: Az RFID használata a DEENK-ben: tapasztalatok és lehetőségek
Napjainkban a magyarországi könyvtárakban is egyre elterjedtebb az RFID-technológiával működő automatikus egyedi azonosítás. A technológia jól beépíthető a könyvtári munkafolyamatokba, az állomány nyilvántartása és annak szolgáltatása mellett az állományvédelem területén is jól hasznosítható, hiszen az RFID-címkék a dokumentumok azonosítása mellett állományvédelmi feladatot is elláthatnak. A DEENK-ben 2017-ben kezdtük el a könyvtári munkafolyamatokban használni az RFID-t, az előadásban az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalatainkat és terveinket összegzem.
Sipos István: RFID-eszközökkel támogatott könyvtári állományvédelem
Az előadás rövid áttekintést nyújt a könyvtárakban jelenleg használt állományvédelmi megoldások egymáshoz viszonyított technológiai, használhatósági, finanszírozási és fenntarthatósági előnyeiről és hátrányairól. Az RFID-eszközökkel támogatott állományvédelem módozatát kiemelve az előadás érinti a tervezési folyamat kérdéseit, a megfelelő technológia kiválasztásának módszertanát és egy adott épületben történő lehetséges eszközbeépítési megoldásokat műemlékvédelmi szempontból, valamint a muzeális értékű és a kurrens dokumentumokban használandó címkék alkalmazásának különbségeit. Az állományvédelmi rendszer kiépítésének szerves része a felügyelet, a karbantartás biztosítása és a kimutatások, jelentések eredményeinek elemzése is, mely témakörökbe szintén betekintést kapunk.
Bedő Dániel: Örökségvédelem digitalizálás a gyakorlatban
A Tripont örökségvédelmi üzletága az elmúlt években több hazai és régiós gyűjtemény digitalizálási stúdióját tervezte és kivitelezte. Emellett a legmodernebb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő saját eszközparkot is felépítettünk, mellyel csapatunk szolgáltatásként tud az intézményekben digitalizálni. Az előadásunkban szeretnénk bemutatni a síkműtárgy-digitalizálásra kifejlesztett Phase One kamerarendszert, mellyel középformátumú kamerával síkműtárgyak, transzparens anyagok, 3d felvételek digitális reprodukcióját tudjuk előállítani; illetve egy, a közép-európai régióban egyedülálló technológiát, a multispektrális kamerarendszert is ismertetjük. A rendszerrel különböző hullámhosszokon világító fényforrások és megfelelő szűrők használatával az emberi szem számára láthatatlan információk jeleníthetők meg a digitális képeken. A technológia roncsolásmentes, rétegbeli elemzési, hitelesítési céllal használható a művészettörténeti és a bűnügyi területen egyaránt. A cégcsoport a 21. század kihívásaira innovatív módon kíván választ adni a digitalizálás, a workflow management oktatás és a tudományos kutatások terén.
Szerzeményezési gyakorlatok a felsőoktatási könyvtárakban
Kiss Gábor: A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem könyvtári hálózatának beszerzési gyakorlatai
A MATE könyvtári hálózata alapvetően különbözik más felsőoktatási könyvtárak belső struktúrájától, mivel az országban szétszórt, de erős campusaihoz illeszkedően a komoly hagyományokkal rendelkező önálló campuskönyvtárak szolgálják ki nagy hallgatói bázisokat. Ennek megfelelően egyik könyvtára sem nevezhető központi könyvtárnak. Így a központi, fizikai helytől független szolgáltatások biztosítását, illetve a belső folyamatokban központosítható ügyvitelét egy virtuális szervezetben a campuskönyvtárak személyi állománya közösen végzi. Munkájukat az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Igazgatósága koordinálja. Az előadás során igyekszem bemutatni a speciális struktúrából, és számos egyéb belső és külső körülményből adódó beszerzési gyakorlatunkat.
Hoczopán Szabolcs, Nagy Anita, Puskás Nikoletta: Dokumentumbeszerzési gyakorlatok az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
Egy tizenkét karral rendelkező egyetem könyvtáraként a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának kollégái változatos beszerzési feladatokkal néznek szembe, hiszen minden tudományterület igényét ki kell szolgálnunk. A változatos igények mellett a sokféle pályázati forrás és pénzügyi keret is nehezíti a beszerző könyvtárosok dolgát. Előadásunkban a felmerülő problémákat és a rájuk adott megoldásainkat vesszük sorra.
Székelyné Török Tünde: Szerzeményezz okosan! Az ELTE könyvtárainak gyakorlata
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárainak állománygyarapításra fordított kerete meghaladja a 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről jogszabályban meghatározott uniós értékhatárt, ezért valamennyi dokumentum (jellemzően könyvek, e-könyvek, időszaki kiadványok) beszerzése és szállítása tárgyában közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani. Hogy tudja egy könyvtár az eljárás során érvényesíteni az érdekeit? Lehetséges-e ez egy olyan intézmény esetében, ahol kari, intézeti és tanszéki könyvtárak elvárásait kell egyeztetni, figyelembe véve a lehetséges piaci szereplőket és szolgáltatásaikat?
Matolay Katalin, Csirmazné Rezi Éva: Az új kötelespéldány-rendelet alkalmazása a gyakorlatban
Előadásunkban ismertetjük a megújult kötelespéldány-rendelet hatását a felsőoktatási könyvtárak gyarapítási lehetőségeire, valamint bemutatjuk a kötelespéldányok válogatásának és elosztásának gyakorlatát.
Janzer Frigyes: Jó és rossz gyakorlatok a külföldi nyomtatott könyvek beszerzésében
A rövid, vitaindító előadásban szó lesz azokról a szempontokról, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak az intézmények a beszerzésben, de arról is, hogyan lehet egyszerre megfelelni az egyetem vagy kutatóhely igényeinek és a nemzetközi könyvpiaci és általános gazdasági realitásoknak.
Czeglédi Éva: Rialto – egyablakos szerzeményezés az Almára épülve
Az Alma, az Ex Libris felhőalapú könyvtári platformja sokféle szerzeményezést kezel, beleértve a fizikai, elektronikus és digitális beszerzéseket, az állandó megrendeléseket, az időszaki előfizetéseket és a megújításokat. A szállítók és paramétereik meghatározása mellett a beszerzési munkafolyamatok magukba foglalják a szerzeményezést, a számlázást és a próbaverziók kezelését. Az Almára épülve alakítottuk ki a Rialtót, amely egyablakos szállító-semleges piactér. A Rialto a kérésektől a kiválasztáson és a szerzeményezésen át a discovery lépéséig zökkenőmentes, egységes és teljeskörű könyvtári munkafolyamatot hoz létre. A rendszer az összes tartalomtípust és szállítót kezeli, így a Rialto kiküszöböli a különféle online rendszerek közötti keresés során felmerülő párhuzamos erőfeszítéseket.
Gál Tibor: A KEF sajtótermékellátási szolgáltatásai [munkacím]
[Feltöltés alatt.]
Simon Lőrinc: Állománygyarapítás támogatása, hogyan lesz a könyv könyvtári dokumentum
E rövid bevezetőben megismerjük az állománygyarapítás alapjait jelentő szerződések, ajánlatkérések leggyakoribb típusait, majd a Könyvtárellátó keretszerződésén keresztül azon részeket, pontokat vesszük sorra, ami a dokumentumokat a könyvtári használatra alkalmassá teszi. Ezek mellett olyan szakmai szolgáltatásokat is érintünk, melyekkel igyekszünk segíteni a könyvtárosok mindennapi munkáját.