Hírarchívum

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából Bábel Klára hárfaművész, Amirás Árpád csellóművésszel közreműködve ad koncertet 2025. szeptember 20-án 16.00 órától az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban. A hangverseny keretében Boccherini, Leoncavallo, Charpentier, Schubert, Mendelssohn és Paganini művei csendülnek fel.

A Kulturális Örökség Napjai keretében 2025. szeptember 20-án, szombaton ismét megnyitjuk könyvtárunk kapuit az érdeklődők előtt. Könyvtártörténeti vezetésekkel, kalligráfiai workshoppal és könyvkötészeti kézműves programmal, restaurátorműhely-bemutatókkal, filmvetítésekkel, tudós akadémikusokról szóló kiállításunkkal, egyetemtörténeti tárlattal, néptáncbemutatóval, valamint hárfa- és csellókoncerttel szeretnénk kulturális örökségünk védelmére felhívni a figyelmet. Mindenkit szeretettel várunk!

Elindítottuk új, mesterséges intelligenciával támogatott podcast sorozatunkat, amelynek célja, hogy közérthető és rövid epizódokon keresztül mutassa be intézményünket, dokumentumállományunkat és szolgáltatásainkat.

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából 2025. szeptember 20-án kiállítás nyílik a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulójához csatlakozva. A kiállítás három olyan kiemelkedő tudósegyéniségnek, Toldy Ferencnek, Szilágyi Sándornak és Eötvös Lorándnak a dokumentumait és életpályáját mutatja be, akik az Egyetem, az Egyetemi Könyvtár és az Akadémia történetében is fontos szerepet játszottak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Jókai Mór életének és műveinek legérdekesebb mozzanatai elevenednek meg a Kulturális Örökség Napján játékos, rövid kvízünkben, melyet a kiállításhoz kapcsolódva állítottunk össze. Várjuk mindazokat, akik szívesen próbára tennék tudásukat – vagy csak játszanának egy jót!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. augusztus 28-án tizenharmadik alkalommal rendezte meg a „Hagyományok és kihívások” című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében „Archívumok és fenntarthatóság”, valamint „Költözések és elrendezés a 21. században” témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Filmkultúránk meghatározó részei az épületek. Kutassunk egy kicsit a képzeletünkben, milyen sok, számunkra meghatározó filmjelenet köthető emlékezetes belső vagy külső épületi terekhez! Kevéssé közismert tény, hogy Szomjas György Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőnk eredetileg építésznek készült, 1960 és 1964 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. Élete utolsó periódusában olyan dokumentumfilmeket készített, melyeken különleges épületeket mutatott be, és építészeikkel beszélgetett. A filmeket nézve a képsorokon feltárul egy izgalmas világ, a beszélgetések során pedig fény derül a falak rejtett titkaira is. A filmvetítést követően vendégünk lesz Golda János Ybl-, Pro Architectura- és Príma-díjas építész. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk 2025. szeptember 20-án a Kulturális Örökség Napján az ELTE Egyetemi Könyvtárban!

2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Pais Dezső (1886–1973) nyelvész, egyetemi tanár 1941-től volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. augusztus 28-án (csütörtökön) szervezi meg immár tizenharmadik alkalommal szakmai konferenciáját. A Hagyományok és kihívások sorozaton belül az idei program témái: „Archívumok és fenntarthatóság”, valamint „Költözések és elrendezés a 21. században”.

A Kutatók Éjszakája alkalmából 2025. szeptember 26-án (pénteken) 18.00 órától Dr. Török Zsolt Győző az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával júniusban megjelent „Kogutowicz – A boldog békeidők atlasza” című kötetének rendhagyó könyvbemutatójára kerül sor az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Tanácstermében. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Szijjártó Péter külügyminiszter 2025. július 23-án jelentette be, hogy a New York-i ügyészség visszaszolgáltatott egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kiadványt Magyarországnak, amelyet korábban Budapestről loptak el. A szóban forgó kiadvány Zacharias Traber (1611–1679) jezsuita szerzetes „Nervus Opticus sive Tractatus theoricus” című műve.

2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves fennállását ünnepli, melynek tagjai között kiemelkedő szerepet töltöttek be egyetemünk oktatói és diákjai, köztük a világhírű fizikus, Bay Zoltán. Bay pályája során számos tudományos és technológiai újítással gazdagította a világot, mint például a holdradar-visszhang első észlelése, valamint a GPS alapjául szolgáló méréstechnikai fejlesztések. Tudományos hagyatéka ma is jelentős, és munkássága maradandó nyomot hagyott a hazai és nemzetközi tudományos életben.

Az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem keretében vetítjük a Hideg napok című magyar játékfilmet. A nyári egyetem résztvevőin kívül az ELTE minden polgára számára nyitott a részvétel az eseményen.

2025. július 28. és 2025. augusztus 31. között könyvtárunk zárva tart.

Különgyűjteményi állományunk átmenetileg nem elérhető. Szíves megértésüket köszönjük!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. június 28-án (szombaton) technikai okok miatt zárva tart.

Hagyományainkhoz híven idén is csatlakoztunk a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatához, melynek keretében Jókai Mór-emlékkiállítás nyílt, kézműves foglalkozásokkal, koncertekkel, épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, filmvetítésekkel, kalligráfiai és tűzzománc workshoppal, valamint restaurátorműhely-bemutatókkal vártuk az érdeklődőket.

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli fennállásának 200. évfordulóját, amelyhez az ELTE is több tudósával és tanárával kapcsolódik. Kiemelkedő példájuk Fejér Lipót, a kiváló matematikus, aki a Fourier-sorok kutatásával szerzett nemzetközi elismerést, és akit 1930-ban választottak az Akadémia rendes tagjává. Életútja – a pécsi gyökerektől a budapesti és berlini tanulmányokon át az amerikai előadókörútig – ma is őrzött érték az ELTE levéltárában.