Egyetemi Könyvtár és Levéltár

" A Jézus Társasága feloszlatásának 250. és Pray György jezsuita szerzetes, tudós születésének 300. évfordulója alkalmából Jezsuita - Pray - Kódex címmel tudományos konferencia kezdődött csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. [...]
"[...] Régebben nagyon szerettem utazni, és most is útra kelünk, amikor csak tehetjük, ám a város akkor is lehetőséget ad új, izgalmas vidékek felfedezésére, ha az ember éppen nem tud távoli vidékeken kalandozni. Biztos vagyok benne, hogy sok budapesti soha nem járt még a józsefvárosi Kolónián, a Gellért-hegyen a Hegedüs-villánál, a Ferenciek terén lévő templomban vagy az ELTE könyvtárának olvasótermében pár méterrel arrébb. Pedig milyen izgalmas helyek ezek! Sőt, azok az utcák, terek is tudnak minden nap valami újat mutatni, amelyek előtt rutinszerűen sétálunk el.
"Ellátogattunk az ELTE Egyetemi Könyvtár restaurátor-műhely bemutatójára, ahol bepillanthattunk a kódexek és ősnyomtatványok restaurálásának rejtelmeibe. Szalaváry Miklós restaurátor vezetésével ízelítőt kaptunk a papíröntés és a könyvfűzés technikájából, megismerkedtünk a könyvfertőtlenítés folyamatával és a régi könyvkötészeti eljárásokkal. Ráadásul azt is megnézhettük, milyen szörnyűségekre és milyen kincsekre bukkant egy-egy könyvrestaurálás során. Mutatjuk az izgalmas részleteket!
"[...] Budai Krónika a magyarok történetét meséli el a misztikus biblikus kezdetektől egészen Mátyás koronázása utáni évekig. A kiadvány különlegességét az is adja, hogy a magyarországi könyvnyomtatás a nemzet történetének kiadásával kezdődik. A maga korában a Budai Krónika egy aranyforintba került, ami anno egy béres havi bevétele volt. Az akkor kinyomtatott példányokból tíz maradt fenn. Magyarországon kettőt őriznek, egyet az Országos Szécsényi Könyvtárban, a másikat az ELTE Egyetemi Könyvtárban.
"[...]  A Budai krónika történetében egy összeesküvés is fontos szerepet kap, még pedig Mátyás király elleni összeesküvés, aminek vezére Vitéz János esztergomi érsek volt.  Vitézék királyt akartak cserélni, Mátyás helyett Kázmér lengyel herceget, de Mátyás diplomáciai bravúrral ezt megakadályozta.  -Eredetileg 140 oldal volt a könyv - mesélte a művelődéstörténész -, azonban a Mátyás elleni összeesküvés felbomlása miatt Hess András kihagyta ezt a részt a történetből, de a papír mennyisége már adott volt, és hogy ne vesszen kárba, az oldalak üresen maradtak. 
 "[...] A feltételezhetően kétszáz-kétszázötven példányban megjelent műből mára mindössze tíz darab maradt fenn az egész világon, ezekből kettőt őriznek Magyarországon: egyet az Országos Széchényi Könyvtár, s még egyet az ELTE Egyetemi Könyvtára. A nemzeti bibliotéka példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek.[...]"