tanulmány
"[...] Az utolsó fejezet, mely az Egy budapesti olasz kódex címet kapta, talán a legerősebb tematikus blokk az egész kötetben, tulajdonképpen egy tökéletes kvartett jött létre, melynek a megszületésében nagy szerepet játszott egy 2017-es olasz tanulmány. Az ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. Ital. 3. jelzetű kéziratát és annak történetét Bibor Máté János ismerteti alapos tudomány- és könyvtörténeti írásában, amennyire ez lehetséges (minthogy a kötet készítési helyét és idejét mai napig nem sikerült pontosan lokalizálni).
"[...] Az Ismeretlen könyvek és könyvtárak című fejezet első tanulmányában (Pázmány Pétr pozsonyi magánkönyvtárának kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban) a szerző 26 könyv leírását közli Pázmány Péter könyvgyűjteményéből, amelyeket ma a budapesti Egyetemi Könyvtár őriz. [...] Pázmány Péter által egykor birtokolt könyveken kívül Otrokocsi Flóris Ferenc gyűjteményének ma az Egyetemi Könyvtár állományában lévő köteteit is ismertette jelen válogatás későbbi fejezetében. [...]"
" Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató, nevelő és kutató munkáját segítő tudományos intézmény, nyilvános szakkönyvtár. A könyvtárat a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként 1561-ben Oláh Miklós esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben, a Pázmány Péter esztergomi érsek nevéhez köthető nagyszombati egyetem alapítási évében vált. Az Egyetemi Könyvtár – a jezsuita rend térítő munkájának szolgálatán túl – az egyetemen oktatott valamennyi tudományág szakirodalmát gyűjtötte.
"[...] Ám mivel Janus nem festette saját címerét kódexeibe, és nem használt csak az ő könyvtárára jellemző kötést, könyvei az utókor számára csaknem teljesen azonosíthatatlanok. Kivéve néhány szerencsés esetet. Ilyen az ELTE Egyetemi Könyvtár egyik féltett kincse, egy 11. századi, Konstantinápolyban készített, görög nyelvű evangéliumos könyv is. [...]"
"[...]Hogy Janusnak valóban voltak görög kódexei, azt iskolatársához és barátjához, Galeotto Marzióhoz Budára írott sorai bizonyítják: „Unszolsz végül, hogy küldjek könyveket. Amit eddig elküldtem, nem volt az elég? Csak a görögjeim maradtak meg, a latinokat már mind elhordtad. Isteneknek hála, hogy egyikőtök sem tud görögül! Azt hiszem, akkor a görögökből sem hagynátok meg nékem semmit.” (V. Kovács Sándor: Janus Pannonius ‒ Magyarországi humanisták, Bp. 1982, 210., Boronkai Iván fordítása)
"[...] Köszönettel tartozunk az ELTE Egyetemi Könyvtár munkatársainak, különösen Mód Zsuzsanna könyvtárosnak, aki lehetővé tette Flavius Josephus műve 1524-ben, Kölnben megjelent latin nyelvű kiadásának forráskritikai elemzését. [...]"