A hónap műtárgya – Dr. Fülöp József akadémikus emléktáblája

A tatai Kálvária-dombon és szomszédságában kialakított Geológus Kert területén látható emléktábla Dr. Fülöp József (1927–1994) akadémikus, egyetemi tanár emléke előtt tiszteleg, aki a magyar földtudomány és a geológiai ismeretterjesztés meghatározó alakja volt, egyben a Geológus Kert alapítója és éveken keresztül vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezdeményezésére készült emléktáblát 1999-ben állították.

A polírozott jura korú vörös mészkőből készült emléktáblát négy fém rögzítőelem erősíti a a területre jellemző szintén jura korú vörös mészkő monolithoz, amelynek egyenetlen felülete egy időhorizontot tükröz, jelképezve ezzel a múlt és jelen korok kapcsoládását. Központi részén olvasható a megemlékezés szövege, amely Fülöp Józsefet a „hazai földtani kutatás kiemelkedő személyiségeként” és a Kálvária-dombi Geológus Kert alapítójaként méltatja.

Az emléktábla felső részén, nem a kőzetből származó ammonitesz fosszília emelkedik ki a táblából. Az ősmaradvány nem csupán dekoratív elem, hanem a földtudomány egyik ismert jelképe is, amely szimbolikusan utal Fülöp József tudományos életművére és a geológiai örökséghez való kapcsolódására.

Fülöp József (1927-1994), a későbbi állami díjas geológus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1946-ban iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz-közgazdaságtan tanárszakára. Érdeklődése azonban hamar a földtudományok felé fordult. 1948-tól már demonstrátorként dolgozott a Földtani Tanszéken és 1952-ben geológus oklevél megszerzésével fejezte be tanulmányait, amivel egyidejűleg tanársegédként kezdett oktatni. Sorsa ettől fogva, kis megszakításokkal, összefonódott egyetemünk történetével.

Pályafutása során számos tisztséget töltött be. Már igen fiatalon, 1954-1956 között a Minisztertanács titkársága ipari osztályán geológus szakelőadó volt. Az utóbbi évtől a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatóhelyetteseként, 1958-tól 1969-ig pedig annak igazgatójaként tevékenykedett, majd 1968-tól 1984-ig a Központi Földtani Hivatal elnöki teendőit látta el. Onnan vezetett útja az ELTE rektori székébe, amelyet két cikluson keresztül,1990-ig foglalt el.

Egyetemi tanári kinevezését 1970-ben kapta meg. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választották meg. Nevéhez fűződik egyebek mellett a Magyar Rektori Konferencia életre hívása, valamint az MTA Földtani Tanszéki Kutatócsoportjának és az Acta Geologica Hungarica nevű szakfolyóiratnak a megalapítása.

Széleskörű szakmai és tudományszervezői tevékenységéről máig is alapmunkának tekinthető monográfiái tanúskodnak, a földtani természetvédelem terén kifejtett tevékenysége pedig bízvást úttörő jelentőségűnek tartható. Az ott feltárt geológiai és ősrégészeti értékek miatt javaslatára nyilvánították országos jelentőségű védett területté 1958-ban a tatai Kálvária-domb, 1976-ban pedig a sümegi Mogyorós-domb egy részét. Ugyancsak kiemelkedő eredménye az utóbbi szomszédságában lévő, három magyarországi egyetem geológus és geofizikus hallgatói közös nyári terepgyakorlatának otthonaként szolgált, nagyon színvonalas sümegi oktatóbázis létrehozása.

A Tatai Geológus Kert (teljes nevén ELTE Tatai Geológus Kert – Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Muzeális Közgyűjtemény) 1976-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, így 2026-ban fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. Az emléktábla egy kiváló geológus és egyetemi oktató emlékét őrzi, valamint a hazai geológiai kutatás, ismeretterjesztés és örökségvédelem egy fontos korszakának kézzelfogható emléke is. Az emléktábla minden nagyobb ünnepség központi eleme. A természetvédelmi területté nyílvánítás 50. évfordulója alaklmából is ünnepélyesen megkoszorúzta az utókor, és idén a nagyközönség előtti nyilvános megnyitás 50. évfordulóján 2026. szeptember 11-én az egyetem vezetősége, Tata város prominens személyei, tudományos szervezetek és minisztériumi felügyelet képviselői jelenlétében a megemlékezés legfontosabb pontja.

Szöveg: Felkerné dr. Kóthay Klára

Fotó: Szente István

Átalakítottuk a korábban a nemzetközi hallgatók inklúziós projektjének keretében létrehozott BoYL közösségi teret az ISAC (International Student Advisory Committee) javaslatai alapján egy hallgatóközpontú, befogadó és a mentális jóllétet támogató közösségi térré, új terekkel bővítve, melyek valamennyi látogatónk számára különféle lehetőségeket kínálnak a feltöltődésre.

A ruhatár mellett szőnyeges, babzsákos relaxációs zóna áll az olvasók rendelkezésére, melyet immerzív mennyezeti vetítés tesz még kellemesebbé. Az aula területéről a konyha felőli részre helyeztük át az automatákat, bővítve kínálatukat és kapacitásukat, így a szoba a testi-lelki megújulást egyaránt szolgálja.

A korábbi BoYL tér mellett két újabb közösségi teret is kialakítottunk, közvetlen átjárással az eredeti helyiséghez, melynek köszönhetően 30 férőhellyel ismét bővült a rendelkezésre álló terület. Az új termekben elhelyezett bútorzat rugalmasan átrendezhető, így egyaránt alkalmas egyéni és csoportos tanulásra, valamint közösségi programok szervezésére. A kisebbik helyiségben további csoportos tanulóhelyeket alakítottunk ki, helyet adva a hallgatók mentális jóllétét, tanulási hatékonyságát és fenntarthatósági szemléletét támogató olvasmányoknak. A nagyobbik, kör alakú terem – interaktív kijelzővel ellátva – a jövőben foglalható helyszínként szolgál oktatások, hallgatói rendezvények és egyéb programok (pl. filmklub) számára.

Az új közösségi terek ünnepélyes átadására 2026. szeptember 17-én, az épület megnyitásának 150. évfordulójára szervezett konferencia keretében kerül sor, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. További szakirodalmi beszerzési javaslatokat a Kellegykönyv szolgáltatásunk menüpontja alatt örömmel fogadunk. Mindenkinek kellemes és tartalmas időtöltést kívánunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár díszlépcsőjénél rövidfilmes bemutatónk mellett interaktív kiállítás nyílt a műemléki könyvtárpalota másfél évszázados múltjáról és különleges epizódjairól.

A tárlat a könyvtár gazdag múltjának kevésbé ismert részleteibe enged betekintést. Megtudhatja, kik és hol laktak egykor az intézmény falai között, miért használunk ma is olvasójegyet, miként vált a könyvtár Juhász Gyula múzsájává, vagy éppen miért nem lett Móricz Zsigmond könyvtáros.

A díszlépcső két oldalán elhelyezett installációk a könyvtár „legendáriumának” izgalmas történeteit idézik fel. Az egyes tablókhoz kapcsolódó QR-kódok segítségével a látogatók további képeket, dokumentumokat és érdekességeket érhetnek el, így mélyebben megismerhetik az épület múltját és rejtett értékeit.

Lépjen be a könyvtár különleges világába, váljon Ön is a részévé az évszázadokon átívelő történetnek, és élje át a felfedezés örömét egy új nézőpontból!

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2026. szeptember 19-én 17.00 órától Szigeti Zsolt klarinétművész és Ambrózy Attila fagottművész ad koncertet az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Nagyolvasójában.

A másfél évszázados műemléki épület falai között fafúvós kamaraművek csendülnek fel, életre keltve Ludwig van Beethoven dallamait. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szigeti Zsolt a Stockholmi Zeneakadémián 1994-ben, és a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1996-ban szerzett mester és művész diplomát. Öt évig Győrben, kilenc évig Libanonban, Bejrútban, majd tizenhárom évig az Ománi Szultánságban dolgozott zenekarokban. 2022 decemberétől tanít Visegrádon, ahol 2024 januárjától a zeneiskola igazgatója. 2023. februártól felállásban oktat Pestszentlőrincen. 

Ambrózy Attila a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1995-ben szerzett fagottművész-tanári oklevelet. 1995 és 2003 között a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola tanáraként dolgozott, 2003 szeptembere óta a 18. kerületi Dohnányi Ernő Zeneiskola tanára. 2016-tól igazgatóhelyettes, 2019-tól pedagógusminősítési szakértő. 1999-től 2018-ig a Budafoki Dohnányi Zenekar tagja volt, jelenleg részt vesz az ELTE Eötvös Művészeti Együttes, a Monarchia Szimfonikus Zenekar és a Wiener Mozart Orchester munkájában. Kamarazenészként rendszeresen koncertezik változatos összeállításokban (fúvósötös, trió, duó); Szigeti Zsolt munkatársával rendszeresen játszanak együtt a Zeneiskola rendezvényein. 2017 júliusa óta a Mensa HungarIQa egyesület tagja, 2026 szeptemberétől a Tan Kapuja Buddhista Főiskola esti tagozatos hallgatója.

Folytatódik az ELTE–NFI FILMIO Egyetemi Filmklub vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Szürreális-fantasztikus-romantikus krimikomédia egy elátkozott ápolónőről és a szerelemről, valamint a pártalálás nehézségeiről. A különleges látványvilágú és a fanyar humorú történet Csudapesten, egy alternatív hetvenes években játszódik. A félénk ápolónő, Liza, a harmincadik születésnapján elhatározza, végre párt talál magának. A kiszemelt jelöltek azonban egymás után, bizarrnál bizarrabb balesetekben elhaláloznak, ami felkelti egyfelől a rend éber őreinek gyanúját, másrészt Lizát is gondolkodóba és kétségbe ejti. Lehet, hogy el van átkozva? És hogy jön a képbe Tomy Tani, a néhai japán popsztár szelleme, akit csak Liza láthat? Miközben az ápolónő megpróbálja legyőzni az átkot, Zoltán zászlós, a finn countryzene egyetlen hazai rajongója is nyomozni kezd.

Időpont: 2026. szeptember 16., 18:00 óra

Helyszín: ELTE Egyetem téri campus, Weiss Emilia terem (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., fszt.)

Rendező: Ujj Mészáros Károly

Forgatókönyvíró: Hegedús Bálint, Ujj Mészáros Károly

Operatőr: Szatmári Péter

Vágó: Czakó Judit

Zene: Tövisházi Ambrus, Csengery Dániel

Főbb szerepekben: Balsai Mónika, David Sakurai, Schmied Zoltán, Bede Fazekas Szabolcs

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: Hajdu Steve színművész, a filmben Ferenc alakítója és dr. Rontó Attila, japanológus, környezetvédelmi jogász.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=N1gQ3eZCH8w&t=2s

A férőhelyek korlátozott száma miatt előzetes regisztrációt kérünk: https://www.elte.hu/liza-a-rokatunder

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

A filmklub Facebook-oldala

Az EBSCO egy hónapos próbahozzáférést biztosít az alább felsorolt adatbázisaihoz. A hozzáférés lehetőséget nyújt az ELTE polgárai számára a gyűjtemények közvetlen elérésére, továbbá, hogy megismerjék, hogyan kerülnek indexálásra, bemutatásra és megjelenítésre a folyóiratok.

A próbahozzáférés időtartama: 2026. október 1–31.

A próbahozzáférés során elérhető adatbázisok:

• Academic Search Ultimate
• Central & Eastern European Academic Source
• Education Source
• Historical Abstracts with Full Text
• Humanities Source
• Philosopher's Index with Full Text
• minden egyéb gyűjtemény, amennyiben azok időközben ELTE-hez kapcsolódó folyóiratokat is tartalmaznak

Az adatbázis szabadon hozzáférhető az ELTE IP hálózatán, illetve távoli eléréssel VPN használatával vagy Shibboleth/eduID-bejelentkezésen keresztül az EBSCOHost felületen.

Az ELTE Egyetemi Filmklub a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) támogatásával dokumentumfilmekkel foglalkozó vetítéssorozatot indít magyar filmesek alkotásaiból. A soron következő alkalmon Almási Tamás Meddő című, 1995-ös filmje kerül bemutatásra.

Időpont: 2026. szeptember 14., 19:00 óra

Helyszín: ELTE Egyetem téri campus, Weiss Emilia Terem (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. fszt.)

Ózd több mint százhatvan évig a magyar nehézipar egyik legfontosabb települése volt. Az Ózdi Kohászati Üzemek leépítése a rendszerváltás idején kezdődött meg nagy ütemben. Hogyan válik egy büszke iparváros a túlélésért folytatott küzdelem színterévé? Hogyan omlik össze egy pillanat alatt egy egész régió identitása, és mi marad az emberből, ha megfosztják a munkájától, a méltóságától és a jövőjétől?

Almási Tamás korszakalkotó Ózd-sorozatának egyik legmegrázóbb darabja a rendszerváltás utáni Magyarország nyers és kendőzetlen valóságába kalauzolja a nézőt. Történelmi lenyomatként a kohászat összeomlását követő időszakot mutatja be, ahol a helyiek a meddőhányókon guberálva, a túlélésért küzdve próbálják fenntartani magukat. A film kényelmetlen igazságait jól mutatja, hogy a hatóságok a forgatás idején egy időre kitiltották a stábot Ózdról. A film a gyárleállás utáni, 1992 és 1995 közötti traumatikus és kilátástalan időszakot mutatja be.

A vetítés utáni beszélgetés vendégei Almási Tamás Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, egyetemi oktató, a film rendezője, Farkas Zsombor, az ELTE TáTK Szociális Tanulmányok Intézet egyetemi adjunktusa, valamint Gelencsér Gábor, az ELTE BTK Filmtudományi Tanszékének habilitált egyetemi docense.

A vetítés ELTE szervezeteken kívüli résztvevők számára is nyitott. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A könyvtárpalota megnyitásának 150. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban.

A tárlat dokumentumain keresztül a Kulturális Örökség napjai keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek a könyvtárpalota kalandos múltjába, a közel száz évig a gyűjtemény számára helyt adó ferences rendház és a későbbi épület terv- és vázlatrajzaiba, különleges tárgyai és bútorai történetébe, az alagsorba tervezett óvóhelybe és a régmúlt olvasói termeibe, valamint a belső udvarba, melyet egykor virágos kert és medence díszített.

Időpont: 2026. szeptember 19., 11.00–18.00

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, II. emeleti Műemlékraktár

Minden kedves érdeklődőt szeretettel invitálunk történelmi utazásunkra!