Az egyetemek és kutatóintézetek igyekeznek láthatóbbá és azonosíthatóbbá tenni kutatóikat, munkásságukat és eredményeiket különféle nyilvános profilok segítségével. A szerzői profilok ezen felül hasznosak a belső információs rendszerek ellenőrzött és hitelesített információkkal való feltöltésekor is, legyen szó tudományos publikációról, idézetről, szakértői értékelésről vagy szerkesztői munkáról.
A Publons-profilokat augusztusban teljesen beolvasztottuk a Web of Science kutatói profilokba, és létrehoztuk a kutatói profilok ingyenes, nyíltan elérhető verzióját azok számára, akik nem férnek hozzá a Web of Science-hez.
Csatlakozzon ehhez a webináriumhoz, melynek keretében részletesen taglaljuk az új Web of Science kutatói profilokat, melyek:
• növelik az egyetemük láthatóságát,
• segíti a kutatókat eredményeik hatásának nyomon követésében,
• segíti a kutatókat, hogy a kutatásfinanszírozók és a potenciális együttműködők felfigyeljenek rájuk.
A Gale világszerte vezető szerepet tölt be az oktatási, tanulási és kutatási online források terén.A szolgáltató próbahozzáférést ajánlott fel a Gale Research Complete adatbázisához, mely lektorált folyóiratcikkeket, e-könyveket, primer forrásokat, napi- és hetilapokat is tartalmaz, valamint a Business Insights Global üzleti adatbázisához. Az utóbbi adatbázis 2023-tól már része lesz a Gale Research Complete adatbázisnak, így a két adatbázis egy előfizetéssel lesz elérhető.
Az adatbázisok 2022. október 8-áig az alábbi linken érhetők el:
Egy hónapos próbahozzáférést ajánlott fel a ProQuest, melynek keretében a ProQuest One Academic adatbázis tesztelhető. Az adatbázis tudományos folyóiratokat, e-könyveket, disszertációkat, napi- és hetilapokat, videókat és további dokumentumokat tartalmaz, melyek egy platformon keresztül kereshetőek.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022. szeptember 1-jén tizedik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Óvjuk, védjük, szolgáltatjuk, valamint Szerzeményezési gyakorlatok a felsőoktatási könyvtárakban témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.
Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, összesen közel 130 vendég, gyakorló szakember, egyetemi hallgató, valamint a szolgáltatópartnerek képviselői vettek részt programjainkon. A megjelenteket Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.
A nyitóbeszédeket követően Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária főigazgató az Egyetemi Könyvtár esetén keresztül a közgyűjtemények védelmére hívta fel a figyelmet, melyhez kapcsolódóan Elekes István rendőr alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Műkincsvédelmi Alosztályának vezetője a nyomozói munka perspektívájából osztotta meg tapasztalatait. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója prezentációjában az Országos Széchényi Könyvtár honvédelmi feladatairól és az intézkedési terv részleteiről tájékoztatta a szakmai közönséget. Havasné Berek Tünde alezredes, a Hadtörténeti Könyvtár vezetője Vagyonvédelem és információvédelem honvédségi környezetben és a HM HIM Hadtörténeti Könyvtárban címmel tartott előadást. A délelőtti plenáris ülést Sándor Endre Márton, az ELTE Közbeszerzési Főosztályának közbeszerzési referense zárta, a szerzeményezés témakörét körüljárva a jogszabályok tükrében.
Keveházi Katalin (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár nyugalmazott főigazgatója) moderálása mellett a délutáni Óvjuk, védjük szolgáltatjuk szekció keretében Farkas Gábor Farkas (Kulturális Javak Bizottsága) a kulturális javak védelmének műhelymunkájába engedett bepillantást, Tömöry Pál a gyűjtemény- és vagyonvédelmi rendszert mutatta be az MTA Könyvtár és Információs Központban. Horváth Diána (OSZK) a nemzeti könyvtár példáján a munkafolyamatok állományvédelmi szempontú átalakításáról, Frankovics Tibor pedig a Magyar Nemzeti Múzeum biztonsági rendszereiről adott áttekintést. Pergéné Szabó Enikő (DEENK) az RFID használatáról osztotta meg tapasztalatait. Az RFID-eszközökkel támogatott könyvtári állományvédelemről Sipos István (Softlink Kft.) referált, az örökségvédelem mentén Bedő Dániel (Tripont Foto Video Kft.) ismertette a digitalizálás gyakorlati oldalát, vetületeit.
A Szerzeményezési gyakorlatok a felsőoktatási könyvtárakban című szekciót Ézsaiás Anikó (BME OMIKK) moderálta, melynek keretében Kiss Gábor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem könyvtári hálózatának, Hoczopán Szabolcs, Nagy Anita és Puskás Nikoletta a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának, Székelyné Török Tünde pedig az ELTE könyvtárainak beszerzési gyakorlatait mutatta be. Az új kötelespéldány-rendelet alkalmazását Csirmazné Rezi Éva (OSZK) ismertette, Janzer Frigyes (Prospero Könyvei Kft.) a külföldi nyomtatott könyvek beszerzésével kapcsolatos tapasztalatokba és jó gyakorlatokba nyújtott betekintést. Rialto – egyablakos szerzeményezés az Almára épülve címmel Czeglédi Éva (ProQuest) előadásában hallhattak aktuális fejlesztésekről az érdeklődők, Gál Tibor igazgató a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság sajtótermék-ellátási szolgáltatásiról, Simon Lőrinc (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) az állománygyarapítás támogatásáról tartott előadást.
Vendégeink az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár restaurátor-műhelyének bemutatójához, a Tripont Foto Video Kft. workshopjához és a meghívott szolgáltatók részvételével kerekasztal-beszélgetéshez csatlakozhattak programsorozatunk zárásaként.
A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az MKE Társadalomtudományi Szekció, az MKE Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, a ProQuest, a Qulto, a Softlink és a Tripont támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások X. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE EDIT repozitóriumában.
Az adatbázisban tudományos- és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények állnak az olvasók rendelkezésére.
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából 2022. szeptember 17-én 16.00 órától a jazzdívák dalaiból hallhatnak válogatást az érdeklődők Gál Hedda (ének) és Horváth Zsolt (gitár) előadásában.
Részletes programot weboldalunkon, a Kulturális Örökség Napjai hivatalos honlapján és itt talál. Mindenkit szeretettel várunk!
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából restaurátorunk vezetésével a papíröntés és a könyvfűzés technikájából kaphatnak ízelítőt vendégeink.
Megismerkedhetnek a könyvfertőtlenítés folyamatával és a régi könyvkötészeti eljárásokkal. Programjainkról további részletek weboldalunkon, a Kulturális Örökség Napjai hivatalos honlapján és itt érhetők el. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Restaurátor-műhelyünk bemutatóinak helyszíne:
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Restaurátor-műhely
Ha PPK-s lettél gyere be beiratkozási napodon a kari könyvtárba is! Ismerkedj az egyetemmel és könyvtárával már a beiratkozás napján! A könyvtár nyitva áll.
Nézz körbe! Lapozz bele leendő oktatóid új könyveibe! És fotózkodj egyedi képkeretünkkel, hogy eltehesd emlékbe, és megoszthasd ismerőseiddel is a nagy esemény élményét!
Várunk 2022. szeptember 1. és 8. között (H-Cs: 8.00-16.00 és P: 8.00-13.00)!
Gothard 10. sz. spektroszkópja (1886); a spektroszkópot Gothard Jenő építette kémiai kísérletekre és a Nap színképének fényképezésére
Gothard Jenő jómódú földbirtokos nemesi család első gyermekeként született a Szombathely melletti Herény községben 1857. május 31-én. A nagyapa, Gothard Ferenc tevékenységének köszönhetően – aki nagy kedvvel foglalkozott elektromos kísérletekkel – a természettudományok szeretete és művelése a családi hagyomány része volt. A Gothard fivérek a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban végezték középiskolai tanulmányaikat. A szülői házból származó természetszeretet Kunc Adolfnak (1841–1905), a fiatal premontrei rendi tudós tanárnak hatására teljesedett ki. A testvérek már gimnazistaként fizikai és kémiai laboratóriumot, valamint műhelyt rendeztek be a Gothard-kastély egyik szárnyában, ahol a kísérleteiket és azok eszközeinek előállítását végezték.
Érettségi után Jenő felsőfokú tanulmányait Bécsben, a TechnischeHochschulén folytatta. Kapcsolata a Premontrei Főgimnáziummal azonban továbbra is élő maradt. Országos jelentőségű kísérleteit (1878: telefon, 1880: Foucault-féle ingakísérlet, 1896: röntgenfelvételek) együtt végezte a gimnázium tanáraival. Jenő testvérével, Sándorral 1881-ben alapította a Herényi Astrophysikai Observatoriumot. Az obszervatórium terveit Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, a kupola és a belső berendezések tervezését és kivitelezését Gothard maga végezte. Az új obszervatóriumban az első észlelés – a csillagászati műszerek és megfigyelések oly nevezetes határjelzője, a „first light” – 1881. október 20-án történt.
Gothard nagy körültekintéssel és részletes optikai tanulmányok alapján kereste a számára megfelelő távcsövet. Választása a Konkoly Thege Miklós által megvételre felajánlott 26 cm-es Browning-gyártmányú, Newton-rendszerű teleszkópra esett. A távcsőre napfényképező kamerát, spektroszkópokat, spektrográfokat, asztrográfokat rögzített. Kezdetben Konkolytól beszerzett eszközöket alakított át, hamarosan azonban már saját maga készítette fotókamerákat és spektroszkópiai megfigyelőeszközöket alkalmazott.
Az obszervatóriumban már az alapításkor az üstökösök és a csillagok spektroszkópiai vizsgálatát tűzték ki célul. Gothard 1885-től csaknem teljesen felhagyott a vizuális észlelésekkel, és áttért a kor új technikáira, a spektroszkópia és az asztrofotográfia művelésére. 1886-tól kezdve érdeklődését a csillaghalmazok, üstökösök és gázködök spektrálfotometriai vizsgálata kötötte le. Ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lant csillagképben megfigyelhető ún. Lyra-gyűrűsköd (M57) központi csillagát. 1892-ben a bolygószerű ködök spektrumát vizsgálta fotográfiai úton. A Nova Aurigae színképeinek kimérése során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a gyűrűs (planetáris) ködök kapcsolatáról. Ez a felfedezés volt Gothard asztrofizikai munkásságának legkiemelkedőbb eredménye.
Gothard Jenő csillagászati munkásságának meghatározó része és eredményei az üstökösök, csillagok, gázködök színképelemzéséhez kötődik, ezért nagyon röviden összefoglaljuk ennek lényegét. A 19. század közepétől kezdődően az égi objektumok (üstökösök, csillagok, gázködök, galaxisok) tulajdonságainak megismerésében egyik legfontosabb eszköz a színképük tanulmányozása.
A csillagok minden hullámhosszon sugároznak, csak más-más intenzitással. A legtöbb csillag esetében a kibocsátott energia hullámhossz szerinti eloszlása jól modellezhető az ún. feketetest-sugárzást leíró Planck-eloszlással. E szerint minden csillag esetében van egy olyan hullámhossz, ahol a csillag a legnagyobb intenzitással sugároz. A csillagok színéből következtetni lehet például a hőmérsékletükre. Minél magasabb hőmérsékletű egy csillag, annál rövidebb az a hullámhossz, amelyen a legfényesebben ragyog. A kb. 6000 K felszíni hőmérsékletű Nap esetében ez a hullámhossz 550 nm környékén, a látható tartomány közepe körül van, így Napunkat sárgás színűnek látjuk. A hidegebb csillagok vörösnek, a forróbbak fehérnek vagy kéknek látszanak (lásd az Orion csillagkép legfényesebb csillagait). A leghidegebb csillagok már az infravörös, a legforróbbak pedig az ultraibolya tartományban sugározzák ki a legtöbb energiát.
A csillagokról hozzánk érkező fényt megfelelő eszköz – spektrográf, legegyszerűbb esetben például egy prizma vagy egy megfelelően karcolt üveglemez (optikai rács) – segítségével hullámhossz szerint fel lehet bontani, előállítva így a csillagok színképét. A folytonos színképnek nevezett háttér előtt a legtöbb esetben meghatározott hullámhosszakon sötét, ún. abszorpciós vonalak figyelhetők meg. Néha, elsősorban nagyon forró csillagok esetében fényes, ún. emissziós vonalak rakódnak a folytonos színképre. A csillagok külső, ritkább rétegeinek atomjai, molekulái a rájuk jellemző hullámhosszon elnyelik a forró és sűrűbb belső részből érkező folytonos, azaz mindenféle hullámhosszt tartalmazó elektromágneses sugárzást. Mivel mindegyik kémiai elem, illetve molekula számos, laboratóriumban pontosan kimért hullámhossznál abszorpciós vagy emissziós vonalként (esetenként abszorpciós sávként vagy sávokként) sajátos „ujjlenyomatot” hagy a színképben, a vonalak, sávok azonosításával és tanulmányozásával feltárható a csillagok külső rétegeinek kémiai összetétele.
A színképek elemzése nagyon gondos munkát és értelmezést igényel, viszont bőséges információt szolgáltat a csillagok hőmérsékletéről, kémiai összetételéről, sűrűségéről, forgási sebességéről, mágneses teréről, esetleges kísérő létezéséről.
Írta: Dr. Kovács József
Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont
A NI4OS-Europe (National Initiatives for Open Science in Europe) nemzetközi projekt konferenciát rendez 2022. szeptember 28–29. között Budapesten.
A konferencia fókuszában a NI4OS-Europe projekt eredményei és szerepe áll, melyek sikeresen előmozdították a régiót az Európai Nyílt Tudományos Együttműködés (EOSC) terén. Az eseményen hangsúlyos lesz a Budapest Open Access Initiative 20. évfordulója, valamint megünneplésre kerül a délkelet-európai regionális infrastrukturális együttműködés 20. évfordulója is.
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció
Helyszín: BME K épületének termeiben (Díszterem és Pécsi Eszter Terem).