Szeretettel várjuk regisztráció nélkül érkező látogatóinkat 2022. május 14-én 10 és 18 óra között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiállításán.

A kiállítótér múzeumi laboratóriumában korszerű digitális eszközök segítségével új oldaláról ismerhetjük meg Eötvös Loránd személyét, tevékenységeit és a korszakot, melyben élt és alkotott. A századforduló nemcsak a nagy találmányok időszaka volt, melyben kutatásaival Eötvös is részt vett, hanem a folyamatos változásé. Sztereofényképein örökítette meg az akár 4000 méteres hegycsúcsokat is megmászó lányait, nyaralásain látott mediterrán vidékeket, valamint Budapest mára eltűnt utcácskáit éppúgy, mint frissen kialakított körútjait. A kiállítás virtuális valóság szemüvegeinek segítségével mindez az orrunk előtt elevenedik meg, a kiterjesztett valóságban pedig Eötvös karaktere kíséri végig a látogatókat életútja fontos helyszínein.

A kiállítás aktuális látogatási időpontjairól bővebb információ itt érhető el, a tárlat 2022. május 14-én 10 és 18 óra között regisztráció nélkül is megtekinthető.

A hónap műtárgya – Hévízi tündérrózsa 

Hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis) nyolcvanéves herbáriumi példánya Soó Rezső gyűjtéséből.

A nagyváradi Püspökfürdőben élő hévízi tündérrózsa rokonsága közel 2000 km-re, Afrikában él. A Füvészkert korábbi igazgatója, Tuzson János – sokáig helyt álló – nézete szerint a nílusi tündérrózsa (Nymphaea lotus) 2-3 millió évvel ezelőtti, természetes állománya lehetett a szubtrópusi klímában. A jégkorszakokban a helyi enyhébb hőmérsékleti körülményeknek köszönhetően maradhatott fenn, önállósodhatott nílusi társától. A rokonsági helyzetét a molekuláris genetika tisztázta: semmiben sem különbözik a nílusi tündérrózsától. Valószínűleg a római időszakban telepíthették be. Sajnos a nagyváradi élőhelyén az idegenforgalmi beruházások révén nagy veszélyben van. 

A képen látható példányt Soó Rezső, a hazai botanika egyik legnagyobb alakja, a Füvészkert egyik igazgatója gyűjtötte 1940. október 13-án még kolozsvári tanszékvezetői évei alatt. Préselt növényként (herbáriumi lap) évszázadokig megőrizhető és használható oktatási-kutatási célokra. A példány genetikai állománya ennyi évtized után is felhasználható összehasonlításra, ahogy a kert herbáriumának 30 000, a világ számos részéről származó lapja. E gyűjtemény legnagyobb értéke mégis a Kárpát-medence teljes flóráját tartalmazó sorozata, számos olyan növényfajt megörökítve, melyek azóta a gyűjtés helyén kipusztultak.

Írta: Papp László, ELTE Füvészkert 

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szombati nyitvatartása alatt az Eötvös-kiállítás is látogatható. Mindenkit örömmel várunk szombatonként 10 és 18 óra között.

Eötvös Loránd, egyetemünk névadója, világhírű fizikus egész életében a természetet csodálta, a világ természetét kutatta. Kiállításunkon bepillanthat tudományos módszereibe, kipróbálhatja kísérleti eszközeit, sztereofényképein megtekintheti az utazások során látott tájakat és a századforduló izgalmas világát.

A kiállítás aktuális látogatási időpontjairól bővebb információ itt érhető el, a tárlat 2022. április 30-án regisztráció nélkül is megtekinthető.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, az MTA – ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport és a Prímási Levéltár meghívja Önt 2022. május 13-án 15 órától az Egyetemi Könyvtár Nagyolvasójában (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) tartandó könyvbemutatóra.

A rendezvényen bemutatásra kerülnek a közelmúltban megjelent, a nagyszombati egyetem, illetve a nagyszombati bölcsészeti líceum és a szemináriumok hallgatóiról készült kiadványok.

Kmety Adrien – Szögi László – Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem bölcsész és teológus növendékei 1635–1711. Esztergom, 2021. I. – II. 1137 p.

A kiadványt bemutatja: Dr. Fazekas István tanszékvezető, egyetemi docens, kutatócsoport-vezető.

Szögi László: A nagyszombati érseki líceum és a papnevelő intézetek növendékei 1802–1850. Esztergom, 2021. 467 p.

A kiadványt bemutatja: Dr. Tóth Krisztina habilitált egyetemi docens, levéltárvezető.

A rendezvényre minden érdeklődőt szívesen látunk!

Az angliai Hoylake-ben született Yolland Arthur (1874–1956) irodalomtörténész, magyar országos bajnok teniszező, labdarúgó, edző és labdarúgó-játékvezető volt. Egyetemi tanulmányait Cambridge-ben végezte, majd a Ferenc József Nevelőintézet megbízásából, 1896-ban Magyarországra költözött és az intézet tanára lett. 1898-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen angol nyelvi lektor volt. 1904-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1908-tól az egyetem angol nyelv és irodalom tanszékén oktatott. Több szótárat állított össze, és számos magyar irodalmi és tudományos munkát fordított angolra. 1925-ben a Bölcsészkar dékánjává választották.  

Tudományos oktató tevékenysége mellett a sportéletben is aktív részt vállalt. Kedvelt sporttevékenységei voltak többek között a golf, a futball, a tenisz, az atlétika, az evezés és a krikett. Sportolt és oktatott a BEAC-ban és más egyesületekben. Teniszezőként a Magyar Athlétikai Clubban (MAC) szerepelt, férfi egyesben országos bajnokságot nyert 1899-ben és 1900-ban. 

A magyar labdarúgás történelmi résztvevője, alapítója, terjesztője és játékvezetője volt. 1897-től első hazai futballbírók egyike, BEAC és MAC keretében működő labdarúgó egyesületek játékvezetője. 1902–1910 között végig követte a magyar–osztrák válogatott mérkőzéseit, amely a magyar labdarúgó válogatott első hivatalos nemzetek közti mérkőzései voltak. Emlékét őrzi a BEAC Yolland Arthur életműdíja, amit a klubért végzett sokéves kiemelkedő teljesítményért ítélnek oda.  

Az NI4OS pályázatot hirdet elsősorban számítási erőforrások (HPC, felhőszolgáltatás), tárolási és adatszolgáltatások, szoftverek és tudományos kéziratok hozzáféréséhez.

A pályázat részleteiről a következő webhelyen olvashatnak: NI4OS-Europe Open Call

A pályázatok benyújtásának határideje: 2022. május 11. 18:00

Örömmel tájékoztatjuk, hogy 2022. április 30-ától a Nagyolvasóban szombatonként is biztosítjuk a tanulási és olvasási lehetőséget 10 és 18 óra között.

A földszinti Információs pultnál ezen felül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe:

• beiratkozás és tagsághosszabbítás
• könyvvisszavétel
• kölcsönzés hosszabbítása
• előkészített könyvek kölcsönzése, illetve helyben használata (a pénteken 19.30-ig leadott kérésekre vonatkozóan).

További információt az alábbi elérhetőségeken nyújtunk:

• email: info@lib.elte.hu
• Kérdezze a könyvtárost!
• telefon: +36 1 411-6500/4432 m.

Szombatonként lehetőség nyílik Eötvös-kiállításunk megtekintésére is, melyről a kiállítás regisztrációs oldalán bővebben tájékozódhat.

Szeretettel várjuk az Egyetem polgárait és minden érdeklődő látogatót!

Pálos György díjnyertes filmrendező, operatőr és forgatókönyvíró az oktatással kapcsolatos alkotásainak szinte teljes merítését a téma iránt érdeklődők részére bocsájtotta.

"A filmkészítés és a tanítás eredményessége egyaránt a terepen dől el. Hogyan tudom tanárként vagy filmkészítőként értelmezni a helyzetet, megérteni és a magam javára fordítani, a cél érdekében kihasználni a helyzet kínálta lehetőségeket."

Pálos György 1986-ban végzett az ELTE BTK-n, francia-történelem szakon. 1989-től dolgozik rendező-operatőrként. 2000 óta dolgozik az ELTE Filmtudomány Tanszékén. Tagja a Magyar Filmművészek Szövetségének, a Magyar Rendezők Céhének, a Magyar Független Filmszövetségnek. Dolgozott az International Public Television Conference szervezetében, volt a Millenáris TV Stúdió vezetője is. Egyetemi oktatóként tanított a City University of Hong Kong Egyetemen, vendégtanárként oktat a Metropolitan Egyetemen Budapesten, a  Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A független filmeket készítő Közgáz Vizuális Brigád aktív tagja.
Minden évben több ELTE-s film producere, kreatív producere, több „külsős” dokumentumfilmben  forgatókönyv konzultáns vagy kreatív producer.

Szívesen készít játékfilmet, dokumentumfilmet, de figyelme és az érdeklődése inkább a dokumentumfilm műfaja felé irányult az utóbbi időben. Az ELTE-n a dokumentumfilm-készítésről tart  kurzust, több évtizedes tapasztalatát osztja meg a hallgatókkal. DLA disszertációja is a dokumentumfilm-készítésről íródott.

Az ELTE PPK Könyvtárában mostantól hozzáférhető filmek elkészítésének hátteréhez tudni kell, hogy a dokumentumfilmkészítés egyik nehézsége többek között az, hogy az amatőr szereplők zavaró tényezőként tekintenek a kamerára, ezért az egyik legnehezebb feladat az, hogy olyan filmezési technikát alakítsanak ki, aminek köszönhetően egy idő után már nem veszik észre, hogy filmezik őket. Ennek érdekében a forgatás első éveiben még hangmérnök sem volt a helyszínen, ami néhol meg is látszik a hang minőségén, ám ezt az áldozatot meg kellett hozni. Egy-egy nap erejéig operatőr is segítette a munkálatokat, de akkor is csak egy kamerával történt a felvétel.

A hazai oktatási helyzettel foglalkozó dokumentumfilmek az ELTE PPK Könyvtár Kazinczy utca olvasótermében érhetők el, dedikált gépeken. A megtekintés feltételeiről, a filmekről a Gyűjtemény gyűjteményi oldalán tájékozódhatnak.

forrás: ELTE , doktori disszertáció, interjú , interjú
Pálos György weboldala

A könyvtárosok világnapja alkalmából minden könyvtárosnak az alábbi sorokkal kívánunk sok örömöt és sikert munkájukhoz.

„A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit.” (Umberto Eco)