Könyv-örökbefogadási programunk keretében örökbefogadónk részére restaurátorunk és régi könyves könyvtárosunk részletes bemutatót tartott a támogatott kötetről.

Schvéd Brigitta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa, Athanasius Kircher és Martino Martini köteteit fogadta örökbe.

A jezsuita szerzetes, Athanasius Kircher 1602-ben Geisában született, de 1634-tól Rómában, a Collegium Romanumban oktatott és dolgozott, és itt is halt meg 1680-ban. Korának igazi polihisztora volt, szinte megszámlálhatatlan mennyiségű különböző témában jelentek meg írásai (pl. egyiptomi hieroglif írás, vulkánok, fosszíliák, kriptográfia, pestis, zenetudomány stb.). A China illustrata néven ismert sinológiai munkája először 1667-ben jelent meg Amszterdamban. Ez hat részre osztva, enciklopédikus formában foglalja össze a korabeli legpontosabb ismereteket Kínáról. Kircher soha nem járt Kínában, hatalmas terjedelmű művét a számára elérhető jezsuita misszionárius beszámolók alapján készítette el. A szöveg mellett rengeteg rézmetszetes illusztrációt találunk, amelyek miatt az enciklopédia a mai napig rendkívül népszerű és keresett a gyűjtők körében is. Az írás hamar nagy sikerre tett szert, néhány éven belül lefordították holland (1668), angol (1669) és francia nyelvre (1670). A kötet 1735-ben már biztosan a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárában volt, ekkor írták be ugyanis a katalógusba.

A holland kartográfia 16–17. századi aranykorának legfontosabb tagjai között tartjuk számon Willem Janszoon Blaeut (1571–1638), és fiát Joan Blaeut (1596–1673). Előbbi kezdte el 1635-ben, és utóbbi fejezte be az Atlas maiorként vagy Atlas novusként ismert atlaszsorozatot. Ennek eredeti címe (Theatrum orbis terrarum, sive Atlas novus) az Abraham Ortelius (1527–1598) által készített, először 1570-ben publikált munkára utal, amely az első mai értelemben vett modern atlasz. Az Atlas novus hatodik kötetének legnagyobb része Martino Martini (卫匡国, 1611–1661) jezsuita misszionárius munkája. Az első, földrajzi írás Kínát, Kína tartományait és Japánt tárgyalja részletekbe menően, a szöveget kiegészítő 17 térkép a korban rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján készült. A metszeteket és a címlapot a nyomtatást követően kézzel színezték. Az atlasz végére további két szöveget illesztettek: egyrészt Jacobus Golius (1596–1667) írását Kínáról, másrészt Martino Martini traktátusát a kelet-ázsiai mongol hódításokról. A kifejezetten értékes, kiadói kötésben fennmaradt atlaszban egyetlen hiány fedezhető fel: a második térképet (Pecheli, sive Peking. Imperii Sinarum provincia prima) kitépték. A kötet 1700-ban már biztosan a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárában volt.

A kötetek az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv-örökbefogadási programjának kiemelt darabjai. Mentsen meg egy könyvet, fogadja örökbe! További információért látogasson el honlapunkra: https://konyvtar.elte.hu/hu/tamogatas/egyetemi-konyvtarert-alapitvany/konyv-orokbefogadasi-program.

Örökbefogadott kötetek:

Athanasius Kircher: Athanasii Kircheri e Soc. Jesu China monumentis qua sacris qua profanis, nec non variis naturae et artis spectaculis, aliarumque rerum memorabilium argumentis illustrata : auspiciis Leopoldi primi ... .

Amstelodami [Amsterdam] : apud Joannem Janssonium a Waesberge et Elizeum Weyerstraet, anno MDCLXVII [1667].

Martino Martini: Joannis Blaeu Theatrum orbis terrarum, sive Novus atlas, pars sexta : Novus Atlas Sinensis, a Martino Martinio Soc. Iesu descriptus er serenissimo archiduci Leopoldo Guilielmo Austriaco dedicatus ... .

[Amsterdam] : [Joan Blaeu], [1655].

Könyv-örökbefogadási programunk keretében örökbefogadónk képviselője részére restaurátorunk és régi könyves könyvtárosunk részletes bemutatót tartott a támogatott kötetről.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének munkatársai Zsámboky János emblémáskönyvét fogadták örökbe.

A 16–17. században a katolikusok között a jezsuiták voltak a fő emblémáskönyv-készítők, őket ezen a téren a piaristák követték. Ez alól kivétel Johannes Sambucus, azaz Zsámboky János (1531–1584) orvos, udvari történetíró, akinek nevéhez számos emblémáskönyv fűződik. Életének jó részét Bécsben élte le, de tartotta a kapcsolatot magyarországi főurakkal, főpapokkal is. Egyik leghíresebb műve az Antwerpenben, Christopher Plantin által kiadott Emblemata (1564) volt. Az itt látható emblémáskönyvet 6 évvel később, ugyanebben a városban adta ki Philips Galle. A kiadás 16 metszetet és Hugo Favolino németalföldi orvos-humanista Carmen heroicumját is tartalmazza. Úgy tartják, hogy a mű Ausztriai János (1547–1578), a lepantói csata (1571) győztes spanyol hadvezér dicsőítésére született, de a közelmúltban igen komplex interpretációk láttak napvilágot. Az emblémák többsége katonai cselekedeteket és erényeket ábrázol antik feliratokkal, ókori mitológiai hősökkel és istenekkel díszített diadalívek segítségével, de kortárs utalásokat (pl. ottomán öltözet) szintén tartalmaz. A mű a lepantói ütközet hőseihez írt apologetikus irodalmi tradíciójához is kapcsolódik, melyben a klasszikus irodalom újjáteremtésével találkozhatunk. Az Egyetemi Könyvtár példánya csonka (a C5-6 és a D1-6 ívjelzésű levelek hiányoznak).

A kötet az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv-örökbefogadási programjának egyik kiemelt darabja. Mentsen meg egy könyvet, fogadja örökbe! További információért látogasson el honlapunkra: https://konyvtar.elte.hu/hu/tamogatas/egyetemi-konyvtarert-alapitvany/konyv-orokbefogadasi-program.

Örökbefogadott kötet:

RMK III 134/b

Arcus aliquot triumphal, et monimenta victor. classicae in honor invictissimi ac illustris. Iani Austriae, victoris non quieturi, auctor Ioan. Sambuco. Quibus adiectum est eiusdem argumenti Carmen heroicum per Hugonem Favolinum. Antverpiae [Antwerpen] : apud Philippum Gallaeum MDLXXII [1572].

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Tímár Péter kultikussá vált szatírája egy burleszk-vígjáték a rendszerváltás Magyarországáról. Ez a harc lesz a végső! - kiáltják a kerítés mindkét oldalán. Bea és Géza fiatal házasok. Gürcöltek, míg felépült családi házuk. Boldogok. Voltak. Egy nap az asszonyka a nemibeteg-gondozóból kap idézést. Ha harc, legyen harc! A kezdeti vita háborúvá fajul, csak azt keresik, hol tehet keresztbe egymásnak. Az ifjú házaspár emellett Béla szomszéddal is rosszban van. Az egykori munkásőr a telkét szeretné kiterjeszteni, volt kollégáiból álló alakulata a kert titkos pincelabirintusában gyakorlatozik, és bőszen készül a visszarendeződésre. A felfordulás Géza anyósának megjelenésével éri el a tetőpontot, ám váratlanul egy földrengés romba dönti a házat. Lehet elölről kezdeni az építkezést, s így újra szent a béke a házastársak között.

Időpont: 2025. november 26.; 18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Rendező, forgatókönyvíró: Tímár Péter

Operatőr: Szatmári Péter

Vágó: Tímár Péter

Zene: Hoffmann Sándor

Szereplők: Pap Vera, Gáspár Sándor, Eperjes Károly, Koltai Róbert, Eszenyi Enikő, Törőcsik Mari, Szacsvay László

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Földes György történész, tudományos kutató, egyetemi oktató és Koltai Róbert, Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=HXh4TNoLyF4&t=1s

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk: https://www.ajk.elte.hu/csapd-le-csacsi-timar-peter-filmje-1990

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Legújabb adásunkban a könyvtár tereiről és a helyben használatról hallható beszélgetés. 

Lépjen be Magyarország első, kifejezetten könyvtári céllal épült palotájába, melynek egyes tereit gyakran a Harry Potter-filmeket idéző környezethez hasonlítják! Az 1876-ban átadott épület Lotz Károly freskókkal díszített Nagyolvasója páratlan miliőt kínál a tanuláshoz, ahol a beiratkozott olvasók hozzáférnek a hatalmas törzsgyűjteményhez, de szó esik a páratlan különgyűjteményi anyagok (pl. ősnyomtatványok, kódexek) elérhetőségéről is. Podcastunkból megtudhatja, hogyan biztosítja a könyvtár a zökkenőmentes helyben használatot, és hogyan támogatja a 19. századi könyvtárpalotába becsempészett modern technológiával.

Az adás meghallgatható a YouTube csatornánkon.

Az Egyetem támogatásával az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár európai szinten is jelentős muzeális könyvtári gyűjteménye raktáraiban korszerű hő- és páraszabályozó rendszer épül.

Az 1561-ben alapított ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közel kétmillió dokumentumával, melyek között a mindenkori egyetemi oktatást és kutatást támogató könyvek és folyóiratok mellett 185 kódex (közülük 14 corvina és 8 nyelvemlék), mintegy 1200 ősnyomtatvány, számos értékes kézirat, 11.000 XVI. századi antikva, 15.000 barokk és 75.000 XVIII. századi kötet is található, Budapest harmadik legnagyobb könyvtára. Magyarország első állami fenntartású nyilvános könyvtáraként az állományában őrzött, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kulturális örökség védelme és bemutatása is kiemelt feladata, az Egyetem polgárainak nyújtott korszerű szolgáltatások mellett.

A védett kulturális javak hosszútávú megőrzése érdekében a könyvtári raktárakban elengedhetetlen az állandó hőmérséklet és páratartalom biztosítása, melyet a mai klímaviszonyok mellett csak megfelelő hő- és páraszabályozó rendszer garantálhat. Az Egyetem támogatásával megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi, hogy a muzeális állomány a legmagasabb állományvédelmi feltételek mellett kerüljön megőrzésre a jövő generációi számára.

A fejlesztés előkészítéseként a könyvtár szakemberei négy hónapnyi munkával elvégezték a muzeális raktár teljes házon belüli átköltöztetését, beleértve a célállomásokon lévő polcok fertőtlenítését és az értékes kötésű, csatos, veretes, pecséttel ellátott, valamint sérülékeny kötetek és tekercsek savmentes anyagba csomagolását. Az áthelyezés a Ferenciek terén álló könyvtárpalotában 3 emeleten, 6 raktárhelyiségben őrzött, összesen 2737,5 polcfolyóméternyi muzeális állományt érintett, amelyek a könyvtár legértékesebb gyűjteményrészét tárolják. A munkálatok 53 napon át összesen 3127,5 munkaórát vettek igénybe, melyhez a könyvtárosokon túl számos önkéntes, többek között egyetemi oktatók és munkatársak is hozzájárultak, szép példáját adva az egyetemi összefogásnak. Összesen 67 fő dolgozott elkötelezetten a nemzeti örökség megóvásáért.  Az összefogásnak köszönhetően a könyvtár a költöztetés ideje alatt is biztosította szolgáltatásai folytonosságát, mely külön szervezési teljesítményt és logisztikát igényelt.

A részletes sajtóközlemény az ELTE honlapján érhető el.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Felsőoktatási könyvtárak állományvédelmi támogatása program keretében 2023-ban 8 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült a védett kulturális javak állapotát hosszú ideig fenntartó, megfelelő állományvédelmi körülményeket biztosító hő- és páraszabályozó rendszer kiépítésére (okirat száma: KONYVTAR-FAT-23-0009, támogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium).

Az ELTE–NFI Egyetemi Filmklubja filmvetítést tart az ELTE Szolgáltatási Igazgatóság Családbarát Irodája által szervezett Mikulás-ünnepség keretén belül. A vetítésre szeretettel várjuk az ELTE-dolgozók családjait.

Időpont: 2025. december 5., 16 óra 15 perc

Helyszín: Lágymányosi Campus (1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/A)

100/A terem (földszint, a Gömb Aula közelében)

Fekete István regényhőse, az árva rókakölyök, Vuk és kalandos történetei máig a magyar gyerekek egyik legkedvesebb egész estés rajzfilmje. A kis rókakölyköt, Vukot nagybátyja, Karak neveli fel és tanítja meg a vadászat minden csínyére. A rókafiúból rettegett vadász cseperedik: Vadászom, Utamból Kotródj! Vuk csúffá teszi a családját elpusztító a Simabőrűt is: ügyesen megdézsmálja annak baromfiudvarát, bolondot űz kutyáiból, és kiszabadítja a ketrecben foglyul ejtett rókalányt. A rajzfilm vidám jelenetekkel egészíti ki a regény cselekményét.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=Pi-ERSPT6hc

A vetítés után kapcsolódó játékokkal és foglalkoztatókkal is várjuk a gyermekeket.

Regisztrálni az alábbi linken lehet 2025. november 23-a éjfélig:

NFI Gyermek Filmklub – Mikulás-ünnepség (2025. 12. 05.): VUK

A tudattalan nyomában – Rorschach- és Szondi-tesztek Kozmutza Flóra jegyzeteiből

A képen látható dokumentum Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra kézírásával készült, és egy vizsgálati személy Rorschach-tesztjének válaszainak leírását, valamint egy Szondi-teszt értékelőlapját tartalmazza, a válaszok részletes lejegyzésével és szakmai kódolásával együtt. A két módszer a 20. század közepének legjelentősebb projektív személyiségvizsgáló eljárásai közé tartozott, amelyek célja a személyiség mélyebb, tudattalan folyamataiba való betekintés.

Kozmutza Flóra (1905–1995) pszichológus és gyógypedagógus, a magyar gyógypedagógiai pszichológia egyik meghatározó alakja. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Szondi Lipót tanítványaként és munkatársaként dolgozott a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Kórtani és Gyógytani Laboratóriumában. Szondi ösztöndiagnosztikai kutatásaihoz kapcsolódva Kozmutza Flóra elsősorban a személyiségfejlődés, a választások és a lelki struktúrák összefüggéseit vizsgálta.

Szondi Lipót (1893–1986) magyar pszichiáter, a sorsanalízis elméletének és a Szondi-tesztnek a kidolgozója. Elmélete szerint az emberi élet döntései mögött – például a hivatás-, partner- vagy életpályaválasztásban – mélyen rejlő, öröklött ösztönhajtóerők állnak. A Szondi-tesztben a vizsgálati személy 48 fényképet lát, amelyek különböző pszichiátriai típusokat ábrázolnak. A személynek mindig nyolcas csoportokból kell kiválasztania a számára szimpatikus és ellenszenves arcokat. Az így kapott választási mintázatból a pszichológus következtet a tudattalan ösztönbeállítódásokra, a rejtett vonzalmakra és elhárításokra. Az értékelés során a választások ismétlődései, ellentmondásai és az ún. ösztönprofil struktúrája rajzolja ki a személyiség dinamikáját.

A Rorschach-teszt, Hermann Rorschach (1884-1922) svájci pszichiáter nevéhez fűződik. Tíz, szimmetrikus tintafolt-ábrából áll, amelyek fekete-fehér, színes és árnyalt formában jelennek meg. A vizsgálati személy feladata, hogy elmondja, mit lát az egyes táblákon – milyen tárgyakat, alakokat, mozgásokat vagy helyzeteket idéz fel benne az ábra. A vizsgálatvezetőnek szó szerint kell rögzítenie a válaszokat, mert az értékelés során nemcsak a tartalom, hanem a kifejezésmód, az asszociációk sorrendje, a bizonytalanságok, a javítások és a reakcióidő is jelentéssel bír. Az értelmezés több szempont szerint történik: figyelembe veszi a látott forma minőségét, a színekre adott reakciót, a mozgásértelmezéseket, valamint az egész és részletek arányát. A kapott eredmények a gondolkodásmód, az érzelmi élet és a realitásérzék sajátosságait tárják fel.

Kozmutza Flóra mindkét módszert a személyiség komplex megértésének szolgálatába állította. A kézírásos jegyzetek aprólékossága és pontossága nem csupán a tudományos fegyelmet mutatja, hanem azt is, hogy a vizsgálat számára az egyéni kifejezés és a lélektani árnyalatok megőrzése volt a legfontosabb. A Rorschach-válaszok szó szerinti lejegyzése és a Szondi-táblázat részletes kitöltése egyaránt azt a törekvést tükrözik, hogy a személyiség vizsgálata során semmi se vesszen el abból, ami az emberi lélek mélyebb megértéséhez vezethet.

A bemutatott értékelőlapok Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra más kézirataival, eredeti gépirataival és könyveivel együtt 2024-ben kerültek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményébe. A Gyűjteményben megtalálható a Rorschach- és a Szondi-teszt eredeti példánya is. 

Forrás:

Illyés Gy-né. (1987). József Attila utolsó hónapjairól. Szépirodalmi Könyvkiadó

Mérei F. (2002). A Rorschach-próba. Medicina Könyvkiadó Zrt.

Szondi L. (2007). A Szondi-teszt – A kísérleti ösztöndiagnosztika tankönyve. Új Mandátum Könyvkiadó 

Írta: Bolla Veronika

Kép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Elek Judit történelmi témájú filmje az 1882-ben kezdődött, Európa-szerte nagy vihart kavart tiszaeszlári per egy lehetséges olvasatát tárja a nézők elé.  Pészach ünnepe előtt eltűnt egy Sólymosi Eszter nevű cselédlány Tiszaeszláron, ebből az esetből lett a vérvád. Egy kis ruszin faluban, ahol a legtöbben tutajosként keresik a kenyerüket, a férfiak újabb útra készülődnek. Az asszonyok nehezen engedik el őket, mintha megéreznék, hogy mi vár rájuk. A Tiszán lefelé hajózva ugyanis ők találják meg Solymosi Eszter holttestét, és ezzel belesodródnak a tiszaeszlári perbe. A vádlottakat maga Eötvös Károly, a kor legnevesebb ügyvédje képviseli.

Időpont: 2025. december 3.; 18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Rendező, forgatókönyvíró: Elek Judit

Operatőr: Halász Gábor

Vágó: Kabdebó Katalin

Zene: Eötvös Péter, Kurtág György

Főbb szerepekben: Gáspár Sándor, Stohl András, Mucsi Zoltán, Koltai Róbert, Fodor Tamás.

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: dr. Kapa Mátyás egyetemi docens, ügyvéd, író, aki 2025-ben megjelent, Ügyvédsors című regényében foglalkozott a perrel, valamint Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színművész, a filmben Eötvös Károlyt alakítja.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk: https://www.ajk.elte.hu/content/tutajosok-elek-judit-filmje-1989.e.1985.

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala