Kulturális értékeink védelmére és épített örökségünk megőrzésére kívántuk felhívni a figyelmet az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban szervezett rendezvényünkkel az idei Kulturális Örökség Napjai keretében.

Programsorozatunk nyitányaként 10.00 órától az ELTE Eötvös Művészeti Együttes néptánccsoportjának bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. A Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából nyílt kamarakiállításunk három olyan kiemelkedő tudósegyéniségnek, Toldy Ferencnek, Szilágyi Sándornak és Eötvös Lorándnak a dokumentumait és életpályáját mutatja be, akik az Egyetem, az Egyetemi Könyvtár és az Akadémia történetében is fontos szerepet játszottak. A kiállítás a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében hétköznapokon 10.00 és 15.00 óra között látogatható. A könyvek, tudományok és művészetek kedvelői épülettúráinkon keresztül betekintést nyerhettek a könyvtár építészeti és történeti csodáiba és műemléképületének termeibe, megismerkedhettek a könyvrestaurálás folyamatával, muzeális gyűjteményünk néhány különleges darabjával, valamint Szomjas György Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező filmjein és beszélgetéseken keresztül néhány építészeti különlegesség falainak rejtett titkaiba nyerhettek betekintést. Feltárultak egyetemünk történetének fontosabb eseményei is Könyv, talár, tudomány – Jelképek az Eötvös Loránd Tudományegyetem múltjából című egyetemtörténeti kiállításunk keretében. Rendezvényeink alatt vendégeink egyedi, keményfedeles kézműves könyvecskéket készíthettek, Jókai-kvízzel, könyvjelzőszínezéssel és kirakójátékkal tarkítva, Buzogány Dezső kalligráfus pedig a szépírás művészetébe avatta be az érdeklődőket.

Rendezvénysorozatunkon Bábel Klára hárfa- és Amirás Árpád csellóművész adtak koncertet a zenekedvelők részére. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk a Múzeumok Fesztiválja keretében szervezett programjainkon is!

Bacsó Péter szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált. Máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának. A vetítés után szakértőkkel beszélgetünk, többek között a filmcenzúráról is.

1950-ben járunk: a film főszereplője Pelikán József (Kállai Ferenc) dunai gátőr, aki egyedül neveli a gyerekeit. Nincs mit enniük, ezért titokban levágják Dezsőt, a család disznóját, ami illegális feketevágásnak minősül. Pelikán lebukik, börtönbe kerül, majd egy bizonyos Virág elvtárs (Őze Lajos) színe elé viszik, aki közli vele, hogy szükség van a hozzá hasonló régi, megbízható kommunistákra, ezért különféle bizalmi pozíciókba nevezi ki. Pelikán elvtársból így lesz gyors egymásutánban uszodaigazgató, a Vidámpark vezetője és a Narancskutató Intézet feje, de megbízásai rendre azzal végződnek, hogy valamilyen ballépést követően börtönbe kerül. Virág elvtárs végül azt kéri tőle, hogy legyen koronatanú egy koncepciós perben.

A tanú nyíltan a személyi kultusz korszakát figurázza ki. A fontosabb szereplőket mind be lehet azonosítani: Virág elvtárs alakját Péter Gábor, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezére ihlette, Bástya elvtárs Rákosi Mátyásra és Farkas Mihály honvédelmi miniszterre egyaránt hasonlít, míg Dániel Zoltán figurája, akire Pelikánnak vallomást kell tennie, egyértelmű utalás a koncepciós perben halálra ítélt Rajk Lászlóra. Még a film legabszurdabb jeleneteinek is vannak valós elemei, kezdve a magyar narancstól a szocialista szellem vasútjáig.

Merész hangneme ellenére a film forgatókönyve viszonylag gyorsan zöld utat kapott, ám végül mégsem engedték bemutatni, az első hivatalos vetítésre közel 10 évet kellett várni. Ekkorra azonban már beépült a köztudatba, a betiltás alatt ugyanis kézről kézre járt a kópiája. A tiltás feloldását követően, 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is bemutatták.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=B696W2Gwvmk

A vetítés utáni beszélgetés vendégei: dr. Gosztonyi Gergely jogász, médiakutató (ELTE ÁJK) és Réz András filmesztéta, forgatókönyvíró. A vetítés utáni beszélgetést moderálják: dr. Rácz Anna filmklubvezető és Tomor Dávid Domonkos joghallgató

Időpont: Kutatók Éjszakája, 2025. szeptember 26.; 19:00 óra

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Regisztráció

A filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

A gyógypedagógus-képzés 125. jubileuma alkalmából egy közel 15 méteres idővonal készült az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, amely 1900-tól napjainkig mutatja be a képzés történetét az egységes gyógypedagógus-képzés kezdetétől. A fontos mérföldköveket illusztráló fotók jelentős része a Gyógypedagógia-történeti Gyűjtemény anyagából került kiválogatásra.

A kétnyelvű idővonal több területről érkező kari kolléga és az ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság együttműködésével valósult meg.

Az Idővonal a Kar (Budapest, 1097 Ecseri út 3.) „A” épületének keresztfolyósóján tekinthető meg.

A hónap műtárgya – Ferge Zsuzsa íróasztala

Ferge Zsuzsa (1931–2024) Széchenyi-díjas szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára a kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) megszerzését követően 2002-ben lett az MTA rendes tagja.

1953 és 1968 között a KSH munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató Osztály vezetője volt. 1968 és 1988 között az MTA Szociológiai Kutató Intézet Társadalompolitikai Osztályának vezetője, tudományos főmunkatársa. 1988 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében a Szociálpolitika Tanszék vezetője, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től professor emerita. 2000-es indulásakor az ELTE Szociológia Doktori Iskola törzstagja, a szociálpolitika doktori program alapító programvezetője. 2005-ben az MTA Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program Iroda vezető szakértője volt. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási területei: a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés, szociál- és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai voltak.

Ferge Zsuzsa 93 éves korában, 2024. április 9-én hunyt el. Emlékére 2024. szeptember 10-én teremavatásra került sor a Társadalomtudományi Karon: Ferge Zsuzsa Kari Tanácsterem (Lágymányosi Campus Északi épület 0.100C terem).

2025 márciusában Ferge Zsuzsa örökösei átadták megőrzése íróasztalát (méretei: 180 x 78 x 75 cm), amely jelenleg a róla elnevezett teremben került elhelyezésre.

Forrás: https://tatk.elte.hu/in_memoriam_Ferge_Zsuzsa

Írta: Egri Krisztina

Elérhető legújabb podcast adásunk, amelyben az ELTE Könyvtár WebApp szolgáltatásairól és fejlesztéseiről esik szó. Az epizódban bemutatásra kerül, hogyan váltja ki az alkalmazás a papíralapú olvasójegyet, miként könnyíti meg a kölcsönzést és a tagságok kezelését, valamint milyen lehetőségeket kínál az online ügyintézés területén.

Szó lesz többek között:

• online beiratkozásról és tagsághosszabbításról,

• a testreszabható értesítésekről,

• az új online bankkártyás fizetésről,

• a közeljövő fejlesztéseiről, például a virtuális nyomtató- és fénymásolókártyákról, valamint az iOS és Android applikációról.

Az adás meghallgatható a YouTube csatornánkon.

Sikeres őszi félévet kíván az ELTE által fenntartott könyvtárak hálózata, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat, mely összesen több mint 4,3 millió dokumentummal rendelkezik.

A beiratkozás minden egyetemi polgár számára ingyenes, az ELTE Könyvtár WebApp alkalmazáson keresztül online is intézhető. A könyvtárak gyűjteménye az online katalógusból érhető el.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a belváros szívében, a Ferenciek terén valamennyi hallgatót örömmel vár. Az egyes könyvtárakban elérhető szolgáltatásokról, a díjszabásról, nyitvatartásról és elérhetőségekről, valamint az ELTE könyvtárainak számos online szolgáltatásáról az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) honlapján tájékozódhat.

Elindítottuk új, mesterséges intelligenciával támogatott podcast sorozatunkat, amelynek célja, hogy közérthető és rövid epizódokon keresztül mutassa be intézményünket, dokumentumállományunkat és szolgáltatásainkat.

Az első adás központi témája a kölcsönzés, amely során választ adunk többek között az alábbi kérdésekre:

• Kik jogosultak kölcsönözni?
• Milyen dokumentumok kölcsönözhetők és melyek nem?
• Hány példányt lehet egyszerre elvinni és meddig lehet kölcsönzésben?

A beszélgetés során szó esik a kölcsönzés és a visszavétel különböző módjairól – online és személyes formában is –, valamint a lejárati idő utáni teendőkről, a késedelmi díjakról és arról is, hogy miért fontos a tartozások időben történő rendezése az egyetemi szolgáltatások zavartalan eléréséhez.

Az első epizód meghallgatható YouTube csatornánkon és a kölcsönzést ismertető menüpontunkban!
 

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. augusztus 28-án tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Archívumok és fenntarthatóság, valamint Költözések és elrendezés a 21. században témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, közel százharminc vendég vett részt programjainkon. A megjelenteket Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

A nyitóbeszédeket követően Dr. Kötél Emőke, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár projektmenedzsere Raktár(k)öltöztetés és a DPEKLOSZK címmel tartott előadást, melyet Dr. Lencsés Ákos, a Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. adatgazdásza Adatgazdászat – új feladatkör a kutatástámogatásban című prezentációja követett. A délelőtti szekciót A hazai „repozitóriumi ökoszisztéma jelene és jövője címmel egy kerekasztal-beszélgetés zárta, Szeberényi Gábor főigazgató (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) moderálásával, és Dr. Holl András (MTA Könyvtár és Információs Központ, informatikai főigazgató-helyettes), Karácsony Gyöngyi (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató), Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, főigazgató), Marton József (BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, mb. főigazgató), Dr. Nagy Gyula (SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár, főigazgató), valamint Szluka Péter (SE Központi Könyvtár, igazgató) részvételével.

Dr. Lencsés Ákos adatgazdász (Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt.) moderálása mellett a délutáni Archívumok és fenntarthatóság szekció keretében Fazekas-Paragh Judit megbízott osztályvezető (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kutatástámogatási Osztály) A kulisszák mögött: Hogyan formálja a HUNOR a kutatástámogatás jövőjét az Open Science korszakában? címmel adott elő. Móring Tibor kutatástámogató könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) az ELTE Dolgozattár kialakításának mérföldköveit vázolta fel prezentációjában. Harangi Gabriella szoftverfejlesztő és Molnár-Jakab Emese digitális gyűjtemény menedzser (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) az egyetemi dokumentumok repozitóriumi elhelyezése és elrendezése témában tartott előadást. Dr. Fülöp Endre rendszertervező (Qulto) a tananyag-repozitórium tervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseibe avatta be az érdeklődőket. Meiszterics Enikő gyűjteménygondozási munkatárs és Virág Gabriella adatgazdász Adatrepozitóriumok a nyílt tudomány szolgálatában címmel tartottak bemutatót. Rényi Mátyás Attila osztályvezető és Klinger Gábor osztályvezető-helyettes (OSZK Gyűjteménymegőrzési Főosztály Digitális Megőrzési Osztály) a trendek, metaadatok és adathordozók kihívásaiba engedtek bepillantást. Záró előadásként Lukácsné Varga Judit igazgató (TF Könyvtár és Levéltár) és Sipos István ügyvezető (Softlink Hungary Kft.) a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen a Liberty könyvtári szolgáltatási platform mintáján a szakdolgozatok kezelésének és kontrollált szolgáltatásának módjait vázolták fel.

A Költözések és elrendezés a 21. században című szekciót Kóródy Judit információkutató (Infodok Kft. – Magyar Telekom Infotéka) moderálta, melynek keretében először Mátrai-Nagy Andrea osztályvezető (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Gyűjteménykezelési Osztály) „…mert csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe…” címmel adott elő, majd Ritter Dávid igazgató (ELTE Informatikai Igazgatóság) az egyetemek adatgazdálkodásának kihívásaira és dilemmáira hívta fel a figyelmet. Korom Szilvia könyvtárvezető (BGE Egyetemi Könyvtár) a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kari könyvtárai összeköltözésének kulisszatitkaiba avatta be a közönséget. Maurer Péter ügyvezető (M-PaKK Bt.) közel negyven év költöztetési tapasztalatai alapján a legfontosabb tanácsokat gyűjtötte össze. Balázs László osztályvezető (FSZEK Informatikai Osztály) az elektronikus és papíralapú dokumentumok tárolása tárgyában tartott előadást. A szekcióülést Dr. Németh Katalin oktatási intézetigazgató-helyettes (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) Falak közt is szabadon: befogadó tértervezés a könyvtárakban című prezentációja zárta.

A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, az Eisberg Hungary Kft., a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a ProQuest, a Qulto és a Softlink támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások XIII. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE EDIT repozitóriumában.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományai szerint az Egyetem Szenátusa a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén nyújtotta át a kitüntetéseket a kiváló munkát és kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, dolgozók és munkatársak számára. Az idei díjazottak között szerepelt az Egyetemi Könyvtári Szolgálat több, az egyetem és a könyvtárfejlesztés ügyéért elkötelezetten tevékenykedő munkatársa.

Az Egyetem vezetése az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese, Garamvölgyi László részére Szenátusi Érdemérem kitüntetést, a Közönségszolgálati Osztályának osztályvezetője, tájékoztató könyvtárosa, Bodonyi Eszter Marianna részére és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék Könyvtárának könyvtárosa, szakkönyvtárvezetője, Völgyi Viktória részére pedig Trefort Ágoston Emléklapot adományozott huzamosabb időn keresztül nyújtott átlagon felüli teljesítményükért. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai, Mező Csaba bibliográfus, feldolgozó könyvtáros, valamint Percze Máté raktáros rektori dicséretben részesültek.

Munkatársainknak ezúton is szívből gratulálunk kitüntetésük alkalmából, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

A Kék Pelikan bemutatása óta tizenkét díjat és elismerést gyűjtött be itthon és külföldön. A nézőket egy igazi nosztalgiautazásra invitálja, sok humorral és korabeli zenék segítségével idéz fel valós eseményeket. Ma már természetes, hogy utazunk és évente akár többször is átlépjük az országhatárokat, de nem volt ez mindig így. 1988-ban Magyarországon már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége, a vonat és a buszközlekedés azonban nagyon drága volt. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Így indul a kaland, melynek során rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=oPUKKYJaM_o&t=57s

„Ez a film – amely mesterien ötvözi az animáció és a dokumentumfilm eszköztárát – Magyarországot nemcsak személyes, hanem tágabb társadalmi és történelmi kontextusban is felfedte előttünk. Az élmény lendületes és jelenidejű volt. Markáns és magával ragadó szereplők vezettek végig bennünket a történeten, akik nemcsak elbűvöltek, hanem cinkostársukká is tettek minket a szabadság keresésében. Mindez vibráló hangzás- és látványvilágba burkolva tette a filmélményt szórakoztatóvá és felejthetetlenné” – olvasható a stuttgarti fesztivál zsűrijének indoklásában, mely a legjobb mozifilmnek járó díjat ítélte a produkciónak.

Időpont: 2025. szeptember 17. ,18:00

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: Csáki László rendező és Ács Zsuzsanna, aki a film kifestője, a forgatott jelenetek szereplője, és a werkfilm szerkesztője.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://www.ajk.elte.hu/content/kek-pelikan-csaki-laszlo-animacios-filmje-2024.e.1913

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala