A Yale Egyetem két adatbázishoz, az eHRAF World Cultures és az eHRAF Archaeology adatbázisokhoz biztosít 60 napos, intézményszintű kipróbálást az ELTE-polgárok számára. A próbaidőszak 2023. április 24-én ér véget.

Az előfizetéssel hozzáférhető eHRAF World Cultures adatbázis a kulturális és társadalmi élet jelenlegi és múltbeli aspektusairól tartalmaz információkat a társadalmak világméretű mintájára vonatkozóan. A tartalmak rendszerezése kultúrák szerint történt, és a HRAF antropológusai bekezdésszinten indexelték azokat egyedi tárgyazonosító kóddal, így ideális mind a feltáró, mélyreható kulturális kutatásokhoz, mind a kultúrák közötti összehasonlításokhoz.

Az eHRAF Archaeology egy díjnyertes online adatbázis, amely a világ őstörténetéről tartalmaz információkat. Az adatbázis, amelyet az eHRAF World Cultures mintájára készítettek, egyedülálló abban, hogy az információkat régészeti tradíciók szerint rendezi, és a szöveget a HRAF antropológusai bekezdésszinten indexelték. Ez az átfogó tárgykereső rendszer a kulcsszavas keresésnél részletesebb keresést tesz lehetővé még idegen nyelvű szövegekben is. A használatot bemutató videó itt érhető el.

Hevenesi Gábor (1656–1715), jezsuita teológus és történész, 1711 és 1714 között az osztrák–magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöke volt. Előbb Nagyszombatban, majd Bécsben és Grazban tanított. Tanácsadója volt Kollonich Lipót esztergomi érseknek is, akinek megbízásából a magyar történelmi források összegyűjtését kezdeményezte. Az összegyűlt 91 kötetnyi kéziratot ma az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár őrzi.

Igen termékeny szerző volt, több mint harminc könyve jelent meg nyomtatásban. Egyik legjelentősebb műve a bollandisták vállalkozása, az Acta sanctorum inspirációjára született Régi magyar szentség (1692), a magyarországú kötődésű szentek és boldogok rövid életrajzának gyűjteménye. Amores Josephini … (Szent József szeretete…) című műve ugyanebben az évben jelent meg Bécsben Leopold Voigt egyetemi nyomdájában, mely nagy számban adott ki magyar vonatkozású műveket. Bár Szent József kultuszának erősödése Nyugaton már a későközépkortól kezdve megfigyelhető, a Szent Józsefről való írások, elmélkedések igazi aranykora a 16. és 17. századra tehető. Lipót császár (ur. 1657–1705) 1675-ben Szent Józsefnek ajánlotta a Habsburg tartományokat, és elsőszülött fiát is róla nevezte el. Hevenesi szerint – aki a korábbi hagyományra támaszkodik – a szentet anyja fájdalom nélkül szülte, felnőtt férfiként pedig szüzességi fogadalmat tett. Ábrázolásában József egyszerre a Szentcsalád feje és gondoskodó édesapa, aki altatja, eteti, később írni, olvasni, majd ácsmesterségre tanítja fiát. Halálát követően József jegyese, Mária mellett foglalhatta el helyét Krisztus színe előtt. Az 53 rézmetszetet tartalmazó mű végén külön fejezetek szólnak a Szent József tiszteletét terjesztő Avilai Szent Terézről, és arról, hogy nemcsak a jezsuiták, hanem a legkülönbözőbb helyzetű emberek patrónusa.

A kötet ebben az évben az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv-örökbefogadási programjának egyik kiemelt darabja. Mentsen meg egy könyvet, fogadja örökbe!

Több információért látogasson el honlapunkra: https://konyvtar.elte.hu/hu/tamogatas/egyetemi-konyvtarert-alapitvany/konyv-orokbefogadasi-program

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2023. február 27-étől újra teljes nyitvatartással várja olvasóit.

Teljes körű szolgáltatásaink hétköznapokon 9.00 és 20.00 óra között vehetők igénybe, szombatonként pedig 10.00 és 18.00 óra között az Információs pult üzemel, illetve a Nagyolvasó áll rendelkezésre tanulás és helyben olvasás céljára.

Folyamatosan bővülő szolgáltatáskínálatunk részeként a könyvtár nyitvatartási idején túl, a nyitást megelőző és zárást követő két-két órában az aula érvényes olvasójeggyel látogatható az ott elérhető önkiszolgáló szolgáltatások használatára. Így hétköznapokon 7.00 és 9.00, illetve 20.00 és 22.00 óra, valamint szombatonként 8.00 és 10.00, illetve 18.00 és 20.00 óra között az alábbi szolgáltatások igénybevételére biztosítunk lehetőséget:

• könyvek visszajuttatása önkölcsönző terminál és könyvbedobó szekrény (Bibliobox) használatával,
• nyomtatás és fénymásolás előre megvásárolt kártya használatával,
• kávé- és snackautomata, az elfogyasztáshoz kényelmes fotelek állnak rendelkezésre.

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy ezekben az extra idősávokban az Információs pult nem üzemel, ezért beiratkozásra, nyomtató- és fénymásolókártya vásárlására, valamint – az 1. emelet zárása miatt – mosdó használatára nincs lehetőség.

Mindenkit szeretettel várunk, hallgatóinknak sikeres tavaszi félévet kívánunk!

Elérhetővé vált az egyetemen doktori fokozatot szerzett hallgatók nyilvántartása, mely az 1894-től fennmaradt adatokat rögzíti. A Budapesti Tudományegyetemnek ekkor még négy kara volt (Bölcsészettudományi, Jog- és Államtudományi, Teológiai és Orvostudományi), és valamennyi karon adtak ki doktori fokozatot.

1949-ben a Bölcsészettudományi Karból megalakították a Természettudományi Kart, így ettől kezdve ott is lehetett doktori fokozatot szerezni. A levéltárban lévő doktori nyilvántartások összesen 40 239 nevet tartalmaznak: mindazon hallgatók nevét, akik 1894 és 1950 között doktori fokozatot szereztek egyetemünkön. A mutatóban a doktorok neve, születési dátuma (ha megtalálható a nyilvántartásban), tudományterületük, fokozatszerzésük tanéve szerepel a vonatkozó irat levéltári jelzetével.   

A mutató az ELTE Digitális Intézményi Tudástárában (EDIT) érhető el.

Támogassa régi magyar könyvek restaurálását az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban!

2023-ban örökbefogadásra ajánljuk az Egyetemi Könyvtár egyik legértékesebb gyűjteménye, a Régi Magyar Könyvtár darabjait.

Ez a több mint 3000 darabos gyűjtemény az anyanyelvünkön és hazánk területén nyomtatott legkorábbi műveket tartalmazza. A könyvnyomtatás kezdetétől 1711-ig keletkezett összes olyan nyomtatvány idetartozik, amely vagy magyar nyelven vagy Magyarország területén került nyomtatásra vagy magyar szerző műve. Eszmei értékük hazai viszonylatban szinte felbecsülhetetlen. A szinte folyamatos, nagymértékű használat következtében a gyűjtemény mára erősen restaurálásra szorul.

A kötetek restaurálásának támogatásával Ön is hozzájárulhat közös nemzeti kincseink fennmaradásához. További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra.

ELTE EISZ-előfizetés 

Az ELTE 2023-ban a következő adatbázisokra fizet elő az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) keretein belül: 

1. Akadémiai Kiadó Folyóiratcsomag 
2. Akadémiai Kiadó Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ) 
3. Brill Foreign Law Guide 
4. Cambridge University Press (CUP) Journals – Full Collection 
5. CAS SciFindern 
6. Clarivate – InCites Benchmarking&Analytics 
7. Clarivate – Journal and Highly Cited Data (JHCD) 
8. Clarivate – Web of Science Core Collection 
9. EBSCO – Academic Search Complete 
10. Elsevier – ScienceDirect 
11. Elsevier – Scopus 
12. Emerald – The Case Journal 
13. IEEE All-Society Periodicals Package 
14. JSTOR – Essential Collection 
15. Kossuth Kiadó 
16. L’Harmattan Digitális Adatbázis 
17. MathSciNet 
18. Oxford Handbooks Online (OHO) – Law 
19. Springer Nature – Springer Journals (SpringerLink) 
20. SZAKTÁRS – Akadémiai Digitális Archívum 
21. SZAKTÁRS – Argumentum Kiadó 
22. SZAKTÁRS – Attraktor Kiadó 
23. SZAKTÁRS – Balassi Kiadó 
24. SZAKTÁRS – Gondolat Kiadó 
25. SZAKTÁRS – Napvilág Kiadó 
26. SZAKTÁRS – Osiris Kiadó 
27. SZAKTÁRS – Tinta Könyvkiadó – SzakKönyvTár 
28. Typotex – Interkönyv 
29. Wiley Online Library Full Collection 

SciFinder 

A SciFinder-n adatbázis előfizetői a teljes SciFinder Discovery Platformhoz kapnak hozzáférést. A SciFinder Discovery Platform a CAS új, kibővített szolgáltatása, amely a SciFinder-n mellett magában foglalja a CAS Analytical Methods, a CAS Formulus és a ChemZent hozzáférést is. A szolgáltatásról bővebb információt a kiadó honlapján találnak.

L’Harmattan 

A kiadó új felületre költözteti a tudományos kiadványait. A költözés a tervezettnél több időt vesz igénybe. 

A kiadó nyílt hozzáférést biztosít az archív tartalmaihoz 2023. január végéig. Ezt követően IP-azonosítással tudnak hozzáférni az előfizetett tartalmakhoz. Az eduID-szolgáltatás bevezetése 2023. március végére várható, addig a távoli hozzáférés VPN-szolgáltatás igénybevételével lehetséges. A kiadó folyamatosan tölti fel a régebbi kiadványait az új felületre, a 2010 óta megjelent L'Harmattan kiadványok június végére válnak teljes egészében elérhetővé az új felületen. 

Szaktárs 

Az új előfizetések közül az Akadémiai Digitális Archívum és az Argumentum Kiadó a SZAKTÁRS megszokott oldaláról érhető el.

USC SOÁ Alapítvány Vizuális Történelmi Archívum 

Megújult az USC SOÁ Alapítvány Vizuális Történelmi Archívum platformja, az új felületen érhető el.

Springer e-könyv csomagok 

Az EISZ keretszerződés kötését tervezi 2023-ban is a Springer Kiadóval e-könyv csomagok vásárlására, melyre 50%-os EISZ-támogatás is várható. A közbeszerzési eljárást megindították, a tervek szerint februárban kerül sor szerződéskötésre. A szerződéskötést követően nyílik lehetőség rendelésre a csomagokból. 

További előfizetések

Az EISZ-en kívül, önálló egyetemi előfizetésben lehet elérni az alábbi adatbázisokat 2023. december 31-ig.

1. Arcanum Digitális Tudástár
2. EBSCO Education Research Complete

Minden adatbázisokkal kapcsolatos további kérdésben szívesen állunk rendelkezésre az eisz@lib.elte.hu címen.

Kétszázötven évvel ezelőtt, 1773-ban XIII. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, felgyorsítva egyetemünk állami kézbe kerülésének folyamatát. 1635 és 1773 között számos nagy tudású, kiváló jezsuita oktatott egyetemünkön, tevékenységükkel maradandó nyomot hagyva az intézmény történetében. Februárban a magyar tudományos igényű régészet atyját, Schönvisner Istvánt mutatjuk be.

Schönvisner István 1738. december 15-én született a Sáros vármegyei Sóváron. Az eperjesi jezsuita kollégiumban folytatott tanulmányok után 1754-ben iratkozott be a Bécsi Egyetemre, majd 1756-ban felvételét kérte a jezsuita rendbe. 1768-ban pappá szentelték, ezután Nagyszombatban és Bécsben tanított. A jezsuita rend feloszlatása után 1777-ben nevezte ki az uralkodó az Egyetemi Könyvtár másodőrévé. Ettől kezdve élete végéig a könyvtár munkatársa maradt, 1794-ben a könyvtár igazgatója lett. Az egyik fontos feladata a könyvtárban lévő éremtár kezelése és gyarapítása volt. Az egyetemen emellett érem- és régiségtant oktatott, az 1794/1795. tanévben az egyetem rektora volt. Tudományos eredményei között szerepel többek között az Aquincumban lévő közfürdő feltárása, Savaria (Szombathely) történetének feldolgozása, Széchényi Ferenc éremgyűjteményének három kötetes katalógusa és a magyar éremtan történetéről írott műve. Hagyatékában több kéziratos munkája maradt fenn, többek között az egyetem történetére vonatkozó oklevelek gyűjteménye, mely ma könyvtárunk kézirattárában található.  

Képünkön egyetemtörténeti kéziratának kezdőlapja látható.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár csatlakozott a Koreai Nemzeti Könyvtár (National Library of Korea Digitized Material Service) partneri programjához, melynek köszönhetően több mint kilencmillió digitális dokumentum vált elérhetővé, közel másfélmillió könyvvel.

A koreai dokumentumok mellett – régi könyvek, régi térképek, tankönyvek, általános könyvek, folyóiratok, napilapok, gyermekkönyvek, partitúrák – japán nyelvű és Koreával kapcsolatos idegen nyelvű anyagok is találhatóak. A tartalomhoz három könyvtár, az ELTE BTK Távol-keleti Intézet könyvtára, az ELTE PPK Kari Könyvtára és az Egyetemi Könyvtár és Levéltár kijelölt termináljain biztosított a hozzáférés.

A hónap műtárgya – Kabaréplakát

„A nagybácsi. Collegiumi szomorú játék 3 felvonásban. Régi emlékeiből összeszedte Bodnár Gyuszi. Zenét fütyül hozzá Kodály úr. Prologussal súlyosbítja a Laczkó gólya.” 1904. február 16., 48x69 cm, őrzési helye: Eötvös József Collegium, TG terem.

A 2011-ben megjelent kiállításvezetőben Tóth Magdolna így ír a kabaréplakátokról: „A kabaréplakátok különleges dokumentumai a collegiumi diákéletnek. A kemény munka feszültségét oldották fel azok az időnként rabelais-i humorral átszőtt színi előadások, „kabarék”, amelyeket kezdetben BG úr február végi névnapján mutattak be a collegisták. Erre az alkalomra meghívták az egyetem professzorait is, akik sokszor váltak „áldozataivá” a vaskos diáktréfáknak, de ezen a napon tilos volt megsértődniük.”

Összeállította: Boda Attila

Forrás: Lustrum. Százéves az Eötvös Collegium Ménesi úti palotája. Kiállításvezető. Szerk. Horváth László, Budapest, 2011, 85–87.