Az előadás-sorozat célja átfogó képet nyújtani oktatók, kutatók, hallgatók számára a négy meghirdetett témában, támogatva kutatásaikat, publikációs és tudománymetriai teljesítményük növelését, és mutatóik tudatos építését, de valamennyi előadás nyitott minden érdeklődő számára.

A bemutatók online formában, Microsoft Teams-felületen keresztül kerülnek megtartásra. Az előadásokon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, az egyes alkalmakra külön-külön regisztráljanak, hogy az esetleges változásokról értesíteni tudjuk Önöket.

A csatlakozási linkeket az előadás előtt két órával küldjük ki, így a regisztráció határideje minden előadás napján 13:00 óra.

A regisztrációhoz a linkek az előadások címei alatt találhatóak.

1. Open Access-publikálás
Előadó: Faragó-Szilvási Tibor (Egyetemi Könyvtár és Levéltár)
Dátum: 2023. február 13. (hétfő) 15:00 óra
Helyszín: Microsoft Teams

Az előadás az Open Access-publikálás minden aspektusát bemutatja. Tisztázza az Open Access fogalmát, típusait; hogyan érdemes folyóiratot választani a publikáláshoz; hogyan lehet ellenőrizni, mely folyóirat predátor. A prezentáció kitér az ELTE Open Access megállapodásaira és az eljárás pontos menetére az ELTE-n.

Regisztráció

2. Hogyan tegyem magam láthatóvá?
Előadó: Markó-Markechné Zelei Edit (BTK Kari Könyvtár)
Dátum: 2023. február 14. (kedd) 15:00 óra
Helyszín: Microsoft Teams

Az előadáson szó esik arról, hogyan tehetik magukat a szerzők jobban láthatóvá nemzetközi szinten, mely kutatói azonosítókat kell használni az ELTE-n, ezeket hogyan szükséges feltölteni, melyiknek milyen előnyei vannak (ORCID, Scholar, Scopus). A szerzők láthatósága mellett az előadás kitér a publikációk láthatóságának növelésére is, például a szerzői archiválásra és módjaira az intézményi repozitóriumban. Bemutatásra kerül, mi archiválható, és milyen előnyökkel jár az archiválás a szerzők számára.

Regisztráció

3. Idézőkeresés bölcsészeknek
Előadó: Markó-Markechné Zelei Edit (BTK Kari Könyvtár)
Dátum: 2023. február 15. (szerda) 15:00 óra
Helyszín: Microsoft Teams

Az előadás során tisztázásra kerül, mi számít idézésnek, az MTA osztályai milyen speciális követelményeket támasztanak (pl. többesidézés használata); továbbá bemutatásra kerülnek gyakorlati tippek, hol és milyen módokon lehet idézőket keresni.

Regisztráció

4. Kutatási adatok és kezelésük
Előadó: Móring Tibor (Egyetemi Könyvtár és Levéltár)
Dátum: 2023. február 16. (csütörtök) 15:00 óra
Helyszín: Microsoft Teams

Milyen előnyökkel jár a kutatáshoz kapcsolódó adatok megfelelő kezelése? Hogyan kell megfelelően elkészíteni a kutatási adatkezelési tervet? Az előadás többek között ezekre a kérdésekre ad választ, és célul tűzi ki, hogy a résztvevők megismerjék a kutatási adat fogalmát, típusait, létrehozásának lehetséges módszereit. A bemutató kiemelt témája a kutatási adatkezelés, illetve a kutatási adattárolást segítő eszközök: az adatrepozitóriumok. Részletesen bemutatásra kerül a hazai pályázatoknál (NKFIH OTKA, Élvonal) is elvárt kutatási adatkezelési terv elkészítési módja, eszközei.

Regisztráció

Bővebb információ a konyvtar@btk.elte.hu e-mail címen érhető el.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán 300 000 forintot nyert a levéltári kézikönyvtár bővítésére.

Az elnyert összegből a levéltártudománnyal, az egyetemi levéltárak szakmai feladataival és a muzeális egyetemtörténeti gyűjteményekkel kapcsolatos angol nyelvű szakkönyvek kerültek beszerzésre, melyek elérhetők levéltári kutatótermünkben.

Először kaptak „MTMT Minősített folyóirat” címet ELTE-s folyóiratok. Az elismerés mind az egyetemen belül, mind országosan kiemelkedőnek számít.

Az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára nemzeti tudományos bibliográfia) Repozitóriumminősítő Szakbizottsága a benyújtott minősítési kérelmek alapján tanúsítványt adott ki három ELTE Bölcsészettudományi Karhoz kötődő tudományos online folyóiratnak:

• Lejana (https://ojs.elte.hu/lejana)
• RussianStudies.hu (https://www.russianstudies.hu/onlineperiodikaen.html)
• Távol-keleti Tanulmányok (https://ojs.elte.hu/tkt)

Jelenleg mindössze tizennégy tudományos folyóirat rendelkezik a minősítéssel.

A minősítési protokoll online adatbázis alapú szoftverben (is) közreadott, Open Access (nyílt hozzáférésű), ill. késleltetett Open Access publikációs modell szerint megjelenő folyóiratok publikálási gyakorlatának minősítésére szolgál. Az eljárás során vizsgálják a folyóirat minőség-ellenőrzési folyamatát (peer review), valamint a potenciális szerzők és olvasók tájékoztatásának gyakorlatát. A minősítés célja, hogy támogassa a szerkesztőségek munkáját, elősegítse a hazai webes folyóiratok egységes működésének kialakítását, mely biztosítja a cikkek bibliográfiai adatainak MTMT-be való gépi adatfeltöltését is.

Az elismerés köszönhető a Lejana, a RussianStudies.hu és a Távol-Keleti Tanulmányok szerkesztőbizottságának kiemelkedő és kitartó szakmai munkájának, a szerzők tudományos kutatásainak, az ELTE Bölcsészettudományi Karhoz kötődő folyóiratok erősítéséért, presztízsének és láthatóságának növeléséért felelős koordinátor Markó-Markechné Zelei Edit támogatásának, illetve az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közreműködésének.

Szívből gratulálunk a minősített folyóiratok szerkesztő bizottságának, valamint a folyóiratokban publikált szerzőknek és kívánunk további sikereket a tudományos munkásságukban!

Forrás:
Minősített folyóiratok (https://mtmt.hu/minositett_folyoiratok)
Repozitóriumminősítő Szakbizottság (https://www.mtmt.hu/repozitoriumminosito-szakbizottsag)
Webes tudományos folyóiratok MTMT minősítése (https://openaccess.mtak.hu/blog-post/webes-tudomanyos-folyoiratok-mtmt-minositese)

A 16–17. században a katolikusok között a jezsuiták voltak a fő emblémáskönyv-készítők, példájukat legbuzgóbban ezen a téren a piaristák követték.

Kivételként említhető meg Johannes Sambucus, azaz Zsámboky János (1531–1584) orvos, udvari történetíró, akinek nevéhez szintén számos emblémáskönyv fűződik. Életének jó részét Bécsben élte le, de tartotta a kapcsolatot magyarországi főurakkal, főpapokkal is. Egyik leghíresebb műve az Antwerpenben, Christopher Plantin által kiadott Emblemata (1564) volt. A képünkön látható emblémáskönyvet hat évvel később, ugyanebben a városban adta ki Philips Galle. A kiadás 16 metszetet és Hugo Favolino németalföldi orvos-humanista Carmen heroicumját is tartalmazza. Úgy tartják, hogy a mű Ausztriai János (1547–1578), a lepantói csata (1571) győztes spanyol hadvezér dicsőítésére született, de a közelmúltban igen komplex interpretációk láttak napvilágot. Az emblémák többsége katonai cselekedeteket és erényeket ábrázol antik feliratokkal, ókori mitológiai hősökkel és istenekkel díszített diadalívek segítségével, de kortárs utalásokkal (pl. ottomán öltözet) is találkozhatunk. A mű a lepantói ütközet hőseihez írt apologetikus irodalmi tradíciójához is kapcsolódik, melyben a klasszikus irodalom újjáteremtésével találkozhatunk. Az Egyetemi Könyvtár példánya csonka (a C5-6 és a D1-6 ívjelzésű levelek hiányoznak).

A kötet ebben az évben az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv-örökbefogadási programjának egyik kiemelt darabja. Mentsen meg egy könyvet, fogadja örökbe!

További információkért, kérjük, látogasson el honlapunkra: https://konyvtar.elte.hu/hu/tamogatas/egyetemi-konyvtarert-alapitvany/konyv-orokbefogadasi-program.

RMK III 134/b 

Arcus aliquot triumphal, et monimenta victor. classicae in honor invictissimi ac illustris. Iani Austriae, victoris non quieturi, auctor Ioan. Sambuco. Quibus adiectum est eiusdem argumenti Carmen heroicum per Hugonem Favolinum. 

Antverpiae [Antwerpen] : apud Philippum Gallaeum MDLXXII [1572] 

Honlapunkon egyetlen kattintással elérhetővé váltak virtuális kiállításaink, melyek segítségével otthonról is kényelmesen felfedezhetők muzeális kincseink.

A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága című virtuális tárlatunk Eötvös Loránd életébe, munkásságába, tudományos eredményeibe, gondolkodásmódjába és mindennapjaiba enged betekintést.

Könyv, talár, tudomány – Jelképek az Eötvös Loránd Tudományegyetem múltjából címmel az egyetem legfontosabb jelképeit mutatjuk be.

Orvostörténeti nyomtatványaink lapjai pedig a 16. századi orvoslás történetének érdekességeibe és a gyógyítás rejtelmeibe kalauzolják az érdeklődőket.

Virtuális könyvtártúránk segítségével műemléki épületünk termei is feltárulnak/bebarangolhatók. Csatlakozzon Ön is virtuális időutazásainkhoz vagy látogasson el személyesen könyvtárunkba és jelenleg elérhető kiállításainkra!

Az online kiállításainkon megjelenített műtárgyakon túl további érdekességeket talál EDIT-repozitóriumunkban. Muzeális kincseink felfedezéséhez kellemes időtöltést kívánunk!

Kétszázötven évvel ezelőtt, 1773-ban XIII. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, felgyorsítva egyetemünk állami kézbe kerülésének folyamatát. 1635 és 1773 között számos nagy tudású, kiváló jezsuita oktatott egyetemünkön, tevékenységükkel maradandó nyomot hagyva az intézmény történetében. Januárban Dobronoki György jezsuita rendi tanárt mutatjuk be.

Dobronoki György 1588-ban Dobronokon (ma Dobrovnik, Szlovénia) született, 1610-ben lépett be a jezsuita rendbe, 1622-ben szentelték pappá. Tanított Bécsben, Grazban, Győrben, Sopronban, Zágrábban, Homonnán és Nagyszombatban. Nevéhez fűződik a győri és a soproni jezsuita kollégium megszervezése. 1631-től a nagyszombati kollégium rektora. 1635. május 12-én Pázmány Péter Dobronoki György rektor, Forró György és Nicolas Lamormain császári gyóntató jelenlétében fogalmazta meg a nagyszombati egyetem alapítólevelét. 1636-tól Dobronoki feladata volt az egyetemi építkezések felügyelete. Az egyetem első éveiről naplót vezetett, mely ma könyvtárunk kézirattárában, a Hevenesi gyűjteményben található (http://hdl.handle.net/10831/22402).

A magyar kultúra napja (2023. január 22.) alkalmából idén az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár virtuális orvostörténeti kiállítására invitálja az érdeklődőket.

Muzeális nyomtatványaink lapjai a 16. századi orvoslás történetének érdekességeibe és a gyógyítás rejtelmeibe nyújtanak betekintést.

Hogyan boncoltak a kora újkorban? Hogyan ábrázolták a szemgolyó felépítését a 16. században? Hol létesült az első egyetemi botanikus kert? Virtuális kiállításunkra látogatva többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak válaszokat az érdeklődők. Az Egyetemi Könyvtár 16. századi nyomtatványaiból az orvostudomány területén a korszakban lezajló paradigmaváltásokat hűen tükröző kötetekből válogattunk, így láthatnak botanikai köteteket, receptes könyveket és anatómiai atlaszokat is online tárlatunkban.

Csatlakozzon Ön is virtuális időutazásunkhoz!

További virtuális programjaink honlapunkon érhetők el.

Új és folyamatosan működő szolgáltatásainkról itt tájékozódhat.