Temporary closure: The ELTE University Library and Archives will be closed from January 25, 2025 (Saturday) to February 8, 2025 (Saturday).

Könyvekbe zárt természeti kincseink: Ízelítő az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár természettudományos kiadványaiból

Megjelenés ideje
Megjelenés helye
Természet Világa
Szerző
GUTH Holda

Intézmény

Forrás helye
Természet Világa, 2018. szeptember
Szövegrész

" Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktató, nevelő és kutató munkáját segítő tudományos intézmény, nyilvános szakkönyvtár. A könyvtárat a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként 1561-ben Oláh Miklós esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben, a Pázmány Péter esztergomi érsek nevéhez köthető nagyszombati egyetem alapítási évében vált. Az Egyetemi Könyvtár – a jezsuita rend térítő munkájának szolgálatán túl – az egyetemen oktatott valamennyi tudományág szakirodalmát gyűjtötte. A teológia és a filozófia legfontosabb kiadványai mellett – beleértve a jezsuiták vitaanyagaiban érvek forrásául szolgáló protestáns szerzők munkáit – a könyvtár hozzáférhetővé tette a kor híres matematikai, csillagászati, orvostudományi és földrajzi alapműveit is [1].

A jezsuita rend nemzetközi jellegénél fogva könnyen cserélhetett dokumentumokat más kollégiumokkal. A könyvcsere lehetőségének köszönhetően Nagyszombatba kerültek távoli országok modern szakirodalmai. Ezen az úton juthatott el 1632-ben a nagyszombati jogelőd könyvtári gyűjteménybe az itáliai természetbúvár és orvos-alkimista Ulisse Aldrovandi tizenegy kötetes Historia animaliumához tartozó madártani munkája. A feltehetőleg gyakran lapozott példány rézbe metszett díszcímlapján az egykori jezsuita használók tollrajzzal fedték el két mellékalak ruhátlanságát.[2] (Bar. 05549c. 1)

A jezsuita rend a XVI. század utolsó két évtizedétől szintén különös figyelmet szentelt a csillagászat és a matematika oktatására. Az Európa-szerte ismert magyar csillagászok közül is kiemelkedik Makó Pál, akinek hagyatékát részben az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár őrzi. Tankönyve Compendaria matheseos institutio címmel több kiadást is megért [3].

Szintén említésre méltó oktatási tevékenységet folytatott a haladó gondolatokat ismertető zoológiai és botanikai állásfoglalásairól híressé vált Reviczky Antal jezsuita tanár, aki az első egyetemi fizikatankönyv-szerzők egyikeként Nagyszombatban természetfilozófiát, filozófiát, matematikát és egyháztörténetet oktatott. Element philosophiae naturalis című művének illusztrációi között oktatótáblákat láthatunk, melyek segítségével a diákok könnyebben elsajátíthatták az égbolton megfigyelhető jelenségeket. (Eb 4r 524, tabula I. és II.) [4]

Misszionárius útjaik alkalmával a jezsuiták nemcsak a tudás, hanem néhány különleges növény európai elterjedésében is közreműködtek. Közvetítésükkel került kontinensünkre a Dél-Amerikában őshonos golgotavirág (Clematis Passionalis). Virágának szimbolikus jelentést tulajdonítottak [5]. Lippay János Posoni Kert (1664) című munkája alapján a virágban „Krisztus szenvedésének eszközei igen szépen kiábrázoltatnak. Holott környös-környül a karéj tövises koronát formálják, a véres ostort a vér- és kékszínű szálak, akikből áll a virág, jelentik. Hasonlóképpen azoknak a külső fehér színük az ártatlanságnak miérettünk való kínjait mutatják, a virágnak közepin mintegy márványkőből faragott oszlop nő ki, kinek tetején egy kerekded darab, mint a spongya látszik, amellett kiben 3, kiben 4 fejes szegecskék állanak. A mi idvezítőnknek 5 sebei is megtetszenek rajta. […]” [6] Nógrád megyében máig elterjedt népi elnevezése „Krisztus koronája”. (Ec2r304/1–4., II., 396. tábla) [7]

A golgotavirág ábrázolása Johann Wilhelm Weinmann Phytanthoza-Iconographia című művéből származik. Munkája tudományos értékét jelzi, hogy később, 1787-ben Johannes Gessner Carl von Linné rendszerét érvényesítő mellékleteket készített az alkotáshoz. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban őrzött dokumentum országos viszonylatban is unikális, felbecsülhetetlen értékű remekmű. [8]

A 2018-ban Magyar Örökség díjjal kitüntetett könyvtár történeti törzsgyűjteménye a nemzeti kulturális örökség része. A közel fél évezrede folyamatosan gyarapodó állomány nagysága megközelíti a 2 millió könyvtári egységet. Gyűjtőköre 1949-ig mondható enciklopédikus jellegűnek, később a vallástörténet, a vallástudomány, a filozófia, a közép- és újkori egyetemes történelem és a pszichológia szakkönyvtára lett. Az Egyetem által fenntartott könyvtári hálózat mintegy 3,6 millió dokumentummal rendelkezik. A több mint 450 éve folyamatosan működő könyvtár a világ minden tájáról vonzza a turistákat és olvasókat különleges építészeti és könyvtártörténeti értékei mellett, a kor kihívásainak megfelelően folyamatosan bővülő, korszerű és a speciális olvasói igényeket is kielégítő szolgáltatásainak köszönhetően."