A kontinentális filozófia kezdetei: esettanulmány a korai Edmund Huserlről

Zuh Deodáth első megjelent önálló kötete rendkívül aktuális és tartalmilag kortárs munka - egybevág a szerzőnek a Varga Péter Andrással szerkesztett háromrészes sorozattal, amely Edmund Husserl korai és kései filozófiáját fogja át, és revideálja korábban magyarul hozzá nem férhető fordítások és egy Husserl-konferencia előadásai írásos változatának közreadásával.
Könyve, miközben önmagában is teljes alkotás, megfelelő segítség az új Husserl-fordítások értő olvasásához, és azok gazdag gondolatvilágának feltárásához.
Magyarországon az utóbbi néhány évben a filozófusok és filozófiatörténészek élénk érdeklődést tanúsítottak az iránt, hogy honnan is származik az analitikus és kontinentális filozófia, mikorra datálható azok megjelenése, illetve, hogy azonosíthatunk-e esetleg valamilyen közös „létező vagy épp nem létező” tárgyat.
Zuh műve a kontinentális filozófia kezdeteinek egyes pontjait kívánja tisztázni, mindezt pedig Edmund Husserl korai filozófiájának körbejárásával. Könyvének egy jelentős részét a Frege–Husserl-kapcsolat feltárásának és argumentatív kifejtésének szenteli.
A bevezetőként szolgáló első fejezetben a szerző bemutatja a korai Husserl és Gottlob Frege viszonyáról kialakult, bevett nézetet, a második és harmadik fejezet egy rendkívül részletes kifejtését adja Husserl korai munkásságának Halléban, a negyedik fejezet fő tárgya Husserl és Frege viszonya, a közöttük fellelhető hatások feltárása. A könyv végül egy kiegészítő tanulmánnyal zárul Husserl konstitúcióelméletéről, amely kapcsán a szerző úgy érvel, hogy a „Husserl érett konstitúcióelméletének kialakulásához vezető korai gondolati fejlődés elemei adják annak lehetőségét, hogy a kontinentális filozófia fogalmának kialakulásáról szabatos leírást kapjunk.”
A könyv alapvető érdeklődésre tarthat számot mindazoknál, akik a kontinentális filozófia korai artikulációja és mind intézményes, mint pedig fogalmi megszületése iránt érdeklődnek.