Könyvtárépítészet akkor és most
Treszkai Anett: A könyvtár új paradigmája
A világunk gyors és összetett változásai újraértelmezik a tudáshoz, a közösségekhez és a fizikai terekhez való viszonyunkat. E változások a könyvtár hagyományos szerepét és építészeti megjelenését is alapvetően érintik.
A kortárs könyvtárak példái azt mutatják, hogy a könyvtár egyre kevésbé pusztán könyvek és információk tárolásának helye, és egyre inkább a tudás megosztásának, a közösségi jelenlétnek és a tapasztalati tanulásnak a tere. A birtoklás helyett előtérbe kerül a hozzáférés és a megosztás; a könyvtár pedig olyan rugalmas térként jelenik meg, amely helyet biztosít az együtt tanulásnak, a csoportos munkának, a közösségi programoknak és akár bérelhető, különböző használatú tereknek is.
A mesterséges intelligencia és a digitális technológiák térnyerésével párhuzamosan felértékelődhet a személyes jelenlét, a közvetlen tapasztalat és az egymástól való tanulás. Ebben a folyamatban a könyvtáros szerepe is változik: a gyűjtemények őrzése és rendszerezése mellett egyre fontosabbá válhat a tudás közvetítése, a tájékozódás segítése és a közösségek támogatása. Ez a szerepváltás ugyanakkor csak akkor lehet sikeres, ha a változás mögött belső motiváció és a könyvtári szakma megújulásának szándéka is megjelenik.
Az előadás kortárs építészeti példákon keresztül vizsgálja, hogy milyen társadalmi, technológiai és közösségi változások generálhatják a könyvtári funkció megújulását, és hogyan alakíthatják át a könyvtár építészeti terét és szerepét a jövőben.
Korom Szilvia, Tábi Sára: Vízió, leképezés, használat – A BGE könyvtári tereinek építészeti evolúciója
Hogyan válik egy szöveges műszaki kiírás inspiráló fizikai valósággá, majd lüktető hallgatói térré? A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem 2023-ban átadott UniZone Könyvtára kiváló esettanulmány a 21. századi könyvtár paradigmaváltására. Az előadás ezen evolúció három állomását mutatja be: a könyvtárszakma által megfogalmazott víziót, a Gereben Marián Építészek transzparens építészeti leképezését, valamint a mindennapi használat és belakás tapasztalatait. Az előadás rávilágít, hogy a működőképes könyvtári tér alapja a megrendelői igény és a tervezői építészet közötti értő párbeszéd.
Tompa Mónika: Brutalista(?) örökség: a Soproni Egyetem Központi Könyvtárának épülete
Az előadás a Soproni Egyetem Központi Könyvtárának félévszázados épületét mutatja be mint a hazai felsőoktatási könyvtárépítészet egyik karakteres példáját. A Soproni Egyetem, így az egyetemi könyvtár története is 1735-ig, Selmecbányáig nyúlik vissza. A jogelőd intézmény 1919-ben költözik Sopronba. A soproni felsőfokú oktatás és könyvtári szolgáltatások kialakulása tehát jóval messzebbre vezethető vissza, mint a jelenlegi könyvtárépület története.
Az egyetemi könyvtár ma ismert épületét 1974-ben tervezték, 1975–1977 között épült, átadására 1977-ben került sor. Az előadás bemutatja az épület létrejöttének körülményeit, építészeti jellemzőit, és azt, hogy az elmúlt évtizedekben miként szolgálta az oktatást, a kutatást és a könyvtárhasználókat. Külön figyelmet kapnak azok a funkcionális és térhasználati átalakulások, amelyek a megváltozott használói igényekhez és szolgáltatásokhoz való alkalmazkodást tükrözik.
Az előadás arra keresi a választ, hogy egy késő modern, brutalista jegyeket is magán hordozó könyvtárépület építészeti értéke milyen feltételek mellett egyeztethető össze a mai, felhasználóközpontú egyetemi könyvtári működéssel, és milyen korlátokat jelenthet maga az épület a jelenkori használat és a korszerű szolgáltatásszervezés számára.
Szabóné Kovács Beáta: Felújított örökség: a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum épülete
Az előadás a Miskolci Egyetem könyvtárát mutatja be, a régi és a felújított épületre fókuszálva. Ahogy a Soproni Egyetem esetében, a Miskolci Egyetem könyvtárának története is 1735-ig, Selmecbányáig nyúlik vissza. A jogelőd intézmény 1949-ben költözött Miskolcra. A miskolci felsőfokú oktatás és könyvtári szolgáltatások kialakulása tehát jóval messzebbre vezethető vissza, mint a jelenlegi könyvtárépület története. Az önálló/új egyetemi könyvtár építésének gondolata 1961-ben került napirendre, átadása 1969. augusztus 21-én történt meg. Az épület felújítása, modernizálása 2017–2024. között zajlott, műszaki átadása 2024. május 29-én volt és 2024. szeptember 9-én nyílt meg újra a könyvtárhasználók előtt.
Az előadás megpróbálja ismertetni az eredeti épület létrejöttét és a nemrég lezajlott felújítás körülményeit. Bemutatja, hogy a régi és új épület miként szolgálja/támogatja az egyetemen folyó oktató- és kutatómunkát, valamint hogyan segíti könyvtárhasználókat
Takács Rita: Filmszakmai elefántcsonttoronytól egy jövőbeni Cinematheque-ig: a felújításban rejlő megújulási lehetőségek
Az NFI – Filmarchívum Szakkönyvtárának közel három évig tartó felújítása és megújulása jó lehetőséget teremtett arra, hogy újrafogalmazzuk az intézményen, valamint a filmszakmán belüli szerepünket. Gondolkodásunk kiterjedt látogatóink körének és meglévő szolgáltatásaink bővítési lehetőségeire, gyűjteményezési szempontjainkra, valamint az ideális raktári feltételek meghatározására. A felújítási munkálatokkal párhuzamosan megkezdődött egy jövőbeni Cinematheque funkcionális terveinek kidolgozása. Mivel ez az elgondolás – szemben egy meglévő épület szűkös átalakítási lehetőségeivel – egy teljesen új, kifejezetten a Filmarchívum igényeinek megfelelő terek tervezési folyamatának megkezdését jelentette, így arra is lehetőségünk adódott, hogy korlátok nélkül, csupán a fantáziánkat szabadon engedve tudjuk meghatározni szakkönyvtárunk jövőjét. Ez a szerencsés, időbeni egybeesés az éppen zajló felújításra is hatással volt, inspirációs forrást jelentett az átépítés megvalósításához.
Czeglédi Éva: A Clarivate megoldásai a mai könyvtárak mindennapjaiban
A modern könyvtár már nem csak gyűjtemény, hanem a tudásalkotás, a kutatási együttműködés és a digitális szolgáltatások központja. Nem csak egy hely, hanem közösségi és kulturális, tanulmányi helyszín. Ezekhez rugalmas terek és digitális infrastruktúra, felhasználóközpontúság és átláthatóság szükséges. A könyvtár és a könyvtáros maga is szolgáltatóvá válik.
A Clarivate megoldásai – mint az Alma felhőalapú könyvtári rendszer – a napi működést biztosítja, míg a Web of Science citációs adatai, a ProQuest teljeszövegű tartalmai és a web discovery eszközök az összes felhasználót, olvasók, könyvtárosok, egyben támogatják. Ezek részleteit mutatja be a prezentáció könyvtáros, olvasó, oktató, kutató szemszögéből.
Liebhauser János: Fenntartható épület – Zöldkönyvtári működés
Fényképes beszámoló az Illyés Gyula Könyvtár elmúlt évtizedéről, amely kitér a Szekszárd Tudásközpont építéstörténetére, a felmerülő működési kihívásokra, megoldásként új szolgáltatások kialakítására, a zöldkönyvtári működés különböző vetületére és az elismerésekre, amelyek ezt évtizedet fémjelezték.
Könyvtár a gyűjteményen túl
Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária: Közösségi és élményalapú szolgáltatások az ELTE Egyetemi Könyvtárban
Az egyetemi könyvtárak működésében egyre hangsúlyosabbá válnak azok a szolgáltatások, amelyek túlmutatnak a hagyományos gyűjteményközpontú feladatokon, és a használói élmény, a közösségépítés, valamint a jóllét támogatása felé nyitnak. Az előadás az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár három olyan kezdeményezését mutatja be, amelyek erre a szemléletváltásra nyújtanak példát. Az előadás arra keresi a választ, miként járulhatnak hozzá az ilyen típusú szolgáltatások a könyvtár társadalmi beágyazottságának és használói elköteleződésének növeléséhez, valamint hogyan formálják az egyetemi könyvtárakról alkotott hagyományos képet a 21. században.
Tóth Máté: Eszközök, tárgyak, játékok kölcsönzése – meddig tart a könyvtár?
A 21. század első évtizedeiben a könyvtári szolgáltatások köre látványos kitágult. Egyes intézmények olvasáshoz vagy a gyűjteménybe tartozó dokumentumok használatba vételéhez szükséges eszközöket kezdtek el kölcsönözni, mások játékokat szereztek be helyben használatra, majd kölcsönzésre egyaránt, végül egyre több helyen megjelentek a dolgok könyvtárai, amelyekben a mindennapi élethez szükséges eszközöket kezdtek el kölcsönözni. Ezeknek a szolgáltatásoknak a hátterében két meghatározó, napjaink könyvtárainak az identitását nagyban meghatározó motívum húzódik: a közösségépítés és a fenntarthatóság. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy vajon meddig tágíthatják a könyvtárak a gyűjteményük határait? Meddig lehet eltávolodni az írásos kulturális javak szolgáltatásának a gyakorlatától úgy, hogy a könyvtár teljesítse eredeti küldetését? Az előadásban magyar és nemzetközi példák, a saját intézményemben és külföldi fórumokon lefolytatott vitákban megfogalmazott álláspontok alapján keresem a választ a fent megfogalmazott kérdésekre.
Tóth Csilla, Kékesi Ilona: Book-kanj ránk! – Út az Egyetemre: élményalapú könyvtári programok a jövő egyetemistáiért
A Book-kanj ránk! – Út az Egyetemre a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltárának innovatív, komplex szolgáltatáscsomagja, amely az általános iskolás korosztály számára teremti meg az első kapcsolódási pontot a felsőoktatás világához a győri és a mosonmagyaróvári campuson. A program élménypedagógiai módszerekkel ötvözi a könyvtárhasználatot, az olvasásnépszerűsítést, a kortárs és klasszikus gyermekirodalom játékos feldolgozását, valamint a pályaorientációt. A kezdeményezés egyszerre támogatja az Egyetem hosszú távú hallgatótoborzási stratégiáját, erősíti a térség oktatási intézményeivel kialakított partnerségeket, és hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevő diákokban már fiatal korban pozitív kötődés alakuljon ki az egyetemhez és a könyvtárhoz. A program egyedülálló kezdeményezés a hazai felsőoktatási könyvtárak körében, amely a nyitott, közösségépítő és innovatív könyvtári szemléletet valósítja meg.
Nagy Anita, Karácsony Gyöngyi: Oktatás és tanulás partnerségben – A fejlődés közös tere a Debreceni Egyetemen
Az előadás a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) által kezdeményezett és megvalósított olyan programokat mutatja be, amelyek a felsőoktatás változó kihívásaira reagálva támogatják az oktatók és hallgatók közötti együttműködést, valamint az egymástól való tanulás kultúrájának erősítését. A kezdeményezések célja, hogy a könyvtár a hagyományos információszolgáltatáson túl aktív partnerként járuljon hozzá olyan kulcskompetenciák fejlesztéséhez, mint a kritikai gondolkodás, valamint a tudásmegosztás és a közösségépítés aktív színterévé váljon. Az előadás konkrét példákon keresztül mutatja be, hogyan válhat a könyvtár olyan inspiráló tanulási és találkozási térré, ahol az oktatók és hallgatók igényei kölcsönösen kapcsolódnak, és ahol a partnerségre épülő párbeszéd a közös fejlődés meghatározó erőforrásává válik.
Mikó Zsuzsanna: A könyvtári adatelemzés lehetőségei
A könyvtárak katalógusai, digitális gyűjteményei, használati statisztikái és kutatásiadat-repozitóriumai egyre nagyobb mennyiségű, géppel feldolgozható adatot tartalmaznak. Ezek az adatok nem csupán a dokumentumok visszakeresését szolgálják, hanem új kutatási eredmények előállításának, a gyűjtemények értékelésének, valamint a könyvtári szolgáltatások fejlesztésének alapjai is lehetnek. Az előadás azt vizsgálja, hogyan kapcsolható össze a hagyományos könyvtári szakértelem az adatelemzés, a statisztikai módszerek, az adatvizualizáció és a gépi tanulás eszköztárával.
A bibliográfiai adattudomány a katalógusok, bibliográfiák és más strukturált könyvtári adatforrások számítógépes elemzésével olyan összefüggéseket tárhat fel, amelyek egyaránt hasznosíthatók az irodalom-, könyv-, fordítás- és művelődéstörténeti kutatásokban, valamint a könyvtári gyűjtemények értékelésében. Az elemzések segítségével vizsgálhatók például a kiadványok időbeli, nyelvi, földrajzi és tematikus megoszlásai, a szerzők, művek, kiadók és intézmények közötti kapcsolatok, továbbá felismerhetők a hiányos, hibás vagy következetlen metaadatok. A könyvtári adatok így nemcsak a szolgáltatások hátterét jelentik, hanem önálló kutatási forrássá is válhatnak.
Az előadásomban kiemelten mutatom be a kutatástámogató adatelemzés lehetőségeit. A könyvtárak a kutatók rendelkezésére bocsáthatják bibliográfiai és digitális gyűjteményeik géppel feldolgozható részhalmazait, segítséget nyújthatnak az adattisztításhoz, a fájlformátumok átalakításához, a szöveg- és hálózatelemzéshez, valamint az eredmények vizualizációjához. A szolgáltatás része lehet az adatkészletek dokumentációja, a reprodukálható elemzési munkafolyamatok kialakítása, illetve az elemzésekhez használható programok és számítási környezetek biztosítása. A bibliográfiai adatok alapján például publikációs tendenciák, fordítási útvonalak, tudományos együttműködések vagy intézményi kapcsolathálózatok vizsgálhatók.
A kutatási adatok kezelésének támogatása szintén a könyvtári szolgáltatások egyre fontosabb elemévé válik. A könyvtárak közreműködhetnek az adatkezelési tervek elkészítésében, a megfelelő fájlformátumok és metaadatsémák kiválasztásában, az adatok anonimizálásában, licencelésében, tartós azonosítóval való ellátásában, továbbá a hozzáférési feltételek meghatározásában. A Dataverse nyílt forráskódú rendszerre épülő repozitóriumok lehetőséget biztosítanak a kutatási adatok megosztására, hosszú távú megőrzésére, verziókezelésére, idézhetőségére és újrafelhasználására. Ilyen technológiai alapot használ például a göttingeni kutatásiadat-repozitórium és a HUN-REN SZTAKI által működtetett ARP platform is.
A szolgáltatási portfólió része lehet továbbá az adatkompetenciák fejlesztése. A könyvtárak képzéseket és konzultációkat szervezhetnek az adatok kereséséről, értékeléséről, tisztításáról, dokumentálásáról, elemzéséről és vizualizációjáról. Az oktatás kiterjedhet a táblázatkezelők, programozási nyelvek, szöveg- és hálózatelemző eszközök, repozitóriumok, valamint a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások kritikus és felelős használatára. A könyvtáros ebben a szerepben nem feltétlenül kész elemzéseket végez el a kutató
helyett, hanem módszertani támogatást nyújt, megfelelő eszközöket ajánl, és segít az adatok értelmezési korlátainak felismerésében.
Az előadásom bemutatja, hogy a könyvtári adatelemzés nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem új szolgáltatási szemlélet. A katalógus, a digitális gyűjtemény és a repozitórium egyszerre információs szolgáltatás, kutatási infrastruktúra és elemezhető kulturális adatkészlet. Az adatelemzési szolgáltatások fenntartható működéséhez jó minőségű és megfelelően dokumentált metaadatokra, nyílt és interoperábilis rendszerekre, reprodukálható munkafolyamatokra, világos etikai és adatvédelmi szabályokra, valamint könyvtárosok, informatikusok, adattudósok és kutatók közötti tartós együttműködésre van szükség.
Kun Dorottya: Térből szolgáltatás – a megújuló MOME Könyvtár
A MOME Könyvtár hat évvel az új campus átadása után, 2025-ben ismét megújult. A fejlesztés a használati tapasztalatokra épülő, célzott mikrobeavatkozásokkal szervezte újra a teret, a tervezési folyamatban a könyvtár munkatársai és a hallgatók is aktívan részt vettek. Ezen beavatkozások egyik leglátványosabb eleme az innovatív, keresztlaminált fa szerkezetű galéria, amely növelte a szabadpolcos könyvtári állomány elhelyezésére szolgáló polcfolyóméterek számát, egyúttal rendhagyó olvasási, tanulási és pihenési területek kialakítását is lehetővé tette. Az akusztikai környezet finomhangolását a különböző használati zónákhoz igazodó, kézzel készült hangelnyelő panelek segítik. Temesi Apol textiltervező anyagfejlesztése részben regionális gyapjúhulladékból, részben a divatiparból származó textilmaradékból készültek, és az akusztikai előnyei mellett jelentős esztétikai értéket is képvisel. Az előadásból az is kiderül, hogy az invazív növényfajoknak számító aranyvessző és japán keserűfű miként válhatnak egy könyvtár hasznára, milyen formában élnek tovább a sokat látott régi auditóriumi karosszékek, és hol érdemes aludni a megújult MOME Könyvtárban.