A tudománymetriában egyre fontosabb kérdés, hogy a szerzők milyen folyóiratban tudják megjelentetni a cikkeiket, és az adott folyóirat milyen szakirodalmi, bibliográfiai adatbázisokban található meg. Ezért a tudományos, lektorált folyóiratok és a folyóirat-szerkesztőségek egyik célja, hogy bekerülve a nemzetközi adatbázisokba, a különböző folyóiratrangsorokban megtalálhatók legyenek.

A folyóiratok láthatóságának növelésével kapcsolatban a következő elérhetőségen kérhető információ: eltejournals@lib.elte.hu (Fejes Judit és Faragó-Szilvási Tibor).

Az adatbázisok folyóiratokra vonatkozó kiválasztási folyamatai:

Sherpa/Romeo

A kiadók archiválási politikájának adatbázisa. Arról nyújt információt, hogy a kiadók milyen önarchiválást engedélyeznek a szerzőnek (pl. csak a kéziratot, a megjelent változatot tehetik közzé). Tájékozódási pontot jelent egy cikk valamelyik folyóirathoz benyújtása előtt.

Az adatbázisba bekerülést egy űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni, ahol a folyóirat következő adatait kell megadni:

  1. Folyóiratcím, ISSN, e-ISSN (az egyik kötelező).
  2. Kapcsolat: a folyóirathoz tartozó URL, e-mail cím (az egyiket kötelező megadni).
  3. Kiadóra vonatkozó információk: kiadó neve, URL, kiadói open access irányelv.
  4. További információ, amit a szerkesztőség fontosnak tart megadni.
  5. A beküldőre (szerkesztőre) vonatkozó információk: neve, e-mail címe, országa, van-e kapcsolata a folyóirattal, és ha igen, akkor milyen funkciót tölt be.

EBSCO

Bibliográfiai adatokat és részben teljes szövegeket tartalmazó multidiszciplináris adatbázis szolgáltató. Lehetőséget biztosít arra, hogy különböző szakterületű adatbázisokban egyszerre keressenek a felhasználók.

Tudományos bizottságok értékelik az EBSCO-ba bekerülni kívánó folyóiratokat. Az elbírálás folyamán különös figyelmet fordítanak a következő pontokra:

  • a folyóirat tudományos tartalommal rendelkezik-e (peer review);
  • a folyóirat nem jelenhet meg predátor gyűjteményekben;
  • mekkora a folyóirat tudományos hatása tudománymetriai adatokra alapozva (impakt faktor, folyóirat használatára vonatkozó statisztikai jelentések).

A következő alapvető feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy elindulhasson az értékelési folyamat, a folyóirat rendelkezzen:

  • ISSN és e-ISSN számmal,
  • DOI-azonosítóval,
  • rendszeres megjelenéssel,
  • copyright szabályzattal,
  • cikkszintű alapvető metaadatokkal.

Egy űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni az adatbázisba való bekerülést. Az űrlapon a kiadóra és a publikációra (folyóiratra) vonatkozó információkat is meg kell adni.

  • Kiadóra vonatkozó információk: kiadó neve, kapcsolattartó személy neve, e-mail címe, telefonszáma, a kiadó országa, a weboldal URL-e.
  • Folyóiratra vonatkozó információk: folyóirat címe, ISSN-száma (print és online), open access-e a folyóirat, témakör, periodicitás, megjelenés kezdő évszáma, nyelv.

A pozitív bírálatot elnyert folyóiratok további minősítésen esnek át:

  • Academic Journal: ha a hivatkozások lábjegyzetben és bibliográfiában jelennek meg, valamint a tudományos közösségnek szánják a lapot.
  • Lektorált folyóirat: vak és kettős vak lektorálás esetén a kiadón kívüli személy/ek végzi/k a lektorálást, vagy egy belső szerkesztői testület lektorálja a cikkeket.

Mielőtt egy folyóirat benyújtaná a jelentkezését, gondosan ellenőrizni kell, hogy minden feltételnek megfelelnek-e, mert elutasítás esetén 5 évig nem lehet újra kezdeményezni a bekerülést. Előzetes értékelés kérhető az EBSCO szakértőitől egy űrlap kitöltésével. Az értékelés során kiderülhet, hogy a pozitív elbíráláshoz milyen pontokon kell még fejlődnie a folyóiratnak.

DOAJ (Directory of Open Access Journals)

Az open access folyóiratok legnagyobb multidiszciplináris adatbázisa.

A DOAJ a jelentkező folyóiratok weboldalát is megvizsgálja, ezért a jelentkezéskor feltüntetett információknak könnyen elérhetőnek kell lenniük angolul is. Legjobb, ha az adott pontnál az URL-t is feltüntetik a folyóiratok – ezt néhány esetben kötelezően meg is kell tenni az űrlap kitöltésénél.

A bekerüléshez szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelni, a DOAJ által vizsgált és a kiválasztási szempontok:

  • Open access elérhetőség: az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a honlapon is elérhetővé kell tenni.
  • A folyóiratra vonatkozó információk: cím, ISSN, e-ISSN, honlap, folyóirat szakterülete angol nyelvű kulcsszavakkal, a kéziratok nyelve, a kiadó, az ország, a támogató (ha van ilyen) megnevezése.
  • Szerzői jogra vonatkozó információk, licenszek: a honlapon is elérhetővé kell tenni (ajánlott a Creative Commons használata).
  • Szerkesztési munkafolyamatok: lektorálás típusa, plágiumszűrő alkalmazása (ha van ilyen), folyóirat szakterülete, célja, a szerkesztőbizottság tagjainak felsorolása (névvel, intézményi affiliációval, e-mail címmel).
  • Szerzőknek szóló információk: a kéziratra vonatkozó formai elvárások, a cikk megjelenéséig történő munkafolyamatok leírása.
  • Üzleti modell: a szerzők publikációs költségeire vonatkozó információ.
  • Közzététel gyakorlata: az archiválásra vonatkozó információk, ellátják-e DOI-azonosítóval a cikkeket (javasolt), ORCID használata (javasolt). (Javasolt továbbá az is, hogy ne csak a cikkek metaadatait tegyék elérhetővé, hanem az irodalomjegyzékben szereplő szakirodalmakét is.)

Az űrlap kitöltése után, az elküldés előtt, még lehetőség van az ellenőrzésre.

Ha a DOAJ elutasítja a jelentkezést, 6 hónapon belül nem lehet újra elindítani a folyamatot.

A jelentkezést a jelentkezési űrlap kitöltésével lehet kezdeményezni, a kitöltéshez a DOAJ oldalán találnak részletes segítséget.

A DOAJ-ban megszerezhető a nyílt hozzáférés gyakorlatával kapcsolatos DOAJ Seal, amely egy minősített kategóriát jelent: azon folyóiratok kaphatják meg, amelyek az open access legjobb gyakorlatával rendelkeznek, és magas szintű publikálási szabályaik vannak. A DOAJ Seal kritériumai a hosszú távú megőrzéssel, az azonosítók használatával, a felhasználási és a szerzői jogi politikával kapcsolatosak. Eddig a DOAJ-ban található folyóiratok mindössze 10%-a kapta meg ezt a minősítést.

Web of Science

A Clarivate Analytics adatbázisa, az egyes tudományterületek fontos tudományos kiadványait – folyóiratok, konferenciaanyagok, könyvek – tartalmazza. Bibliográfiai adatbázis, tudománymetriai kutatásokra, szakirodalom és hivatkozások keresésére is alkalmas.

A folyóiratok bekerülésének szigorú kritériumai vannak.

Olyan folyóirat kezdeményezheti a bekerülést, amely lektorált, ISSN-számmal, valamint angol nyelvű címekkel, összefoglalókkal, kulcsszavakkal és latin betűs hivatkozásjegyzékkel rendelkezik.

A jelentkezés kezdeti szakaszában a következő alapadatokat kell megadni a folyóiratól:

  • ISSN,
  • folyóirat címe,
  • folyóirat kiadója,
  • online elérhetőség – URL,
  • tartalomhoz való hozzáférés,
  • lektorálási, értékelési politika,
  • elérhetőségek.

A jelentkezési űrlap letölthető és bejelentkezés után válik elérhetővé. Bejelentkezni a Researcher ID-val, a Master Journal List, a Web of Science, a Publons, az EndNote és az InCites bejelentkezésekhez használt e-mail címmel és jelszóval lehet. Amennyiben a folyóirat jelentkezését beküldő személy nem rendelkezik hozzáféréssel, regisztrálni kell.

Az űrlapon a következő adatokat kell megadni:

  • a kiadvány címe,
  • ISSN,
  • URL,
  • főszerkesztő (ha a legmagasabb hierarchiaszinten több szerkesztő van, ki kell egyet választani),
  • a folyóirat országa,
  • kiadó,
  • a kiadó országa,
  • kiadó címe,
  • első szám megjelenési éve,
  • periodicitás,
  • az elmúlt évben a folyóiratban megjelenő szakcikkek és összefoglaló cikkek száma,
  • legutóbbi lapszám adatai (évfolyam, szám, év),
  • publikálásra vonatkozó információ – előfizetéses, OA, hibrid,
  • a folyóirat egy intézménnyel, egyesülettel együttműködésben jelenik-e meg,
  • ki a folyóirat tulajdonosa – egy kiadó, egy egyesület/intézmény, vagy társtulajdonos,
  • témakör (listából kell választani, legfeljebb 3 témakör választható),
  • van-e a folyóiratnak etikai nyilatkozata a publikálásra vonatkozóan? (A folyóirat értékelésénél a WoS szakértői vizsgálják a szerkesztőségi utasításokat, a folyóiratban lévő önhivatkozásokat, predátor tevékenységre utaló jeleket.)
  • Van-e a folyóiratnak nyilatkozata a szakértői lektorálásról?
  • A cikkek átesnek-e plágiumellenőrzésen?
  • Mivel rendelkezik ezek közül a folyóirat: DOI, egymást követő oldalszámozás, cikkszámozás?
  • Az értékeléshez a WoS szerkesztőségének hozzá kell férnie a folyóiratban találhat cikkek teljes szövegéhez, ezért, ha nem nyílt hozzáférésű a folyóirat, meg kell adni az eléréshez szükséges adatokat.
  • A folyóirat elsődleges nyelve,
  • a folyóirat másodlagos nyelve, ha van ilyen,
  • a szerkesztőség kapcsolattartójának és az értékelés benyújtójának az elérhetőségei.

További fontos kritériumok

  • Formai szempontok
    Az értékelés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, amelyek a címre, összefoglalókra vonatkoznak. Hasznos, ha informatív a folyóirat és a cikkek címe, minden cikkhez kapcsolódik absztrakt és irodalomjegyzék, valamint a szerzők elérhetősége feltüntetésre kerül.
  • Tartalom
    Mivel az értékelő szakemberek ismerik az általuk vizsgált tudományterületet, ezért annak is jelentősége van, hogy az adott folyóirat tartalma alapján gazdagítja-e az adatbázist.
  • Nemzetköziség
    Regionális folyóiratoknál a tartalmi vizsgálat fontosabb, de azoknál a folyóiratoknál, amelyet nemzetközi célközönségnek szánnak, azt is vizsgálják, hogy a szerzők és a szerkesztők között mennyire érvényesül a nemzetköziség.
  • Hivatkozások
    Minden hivatkozást megvizsgálnak, mert ezzel mérhető a szakirodalomba való beágyazottság, valamint az impaktfaktort is ez alapján számítják (a folyóiratra vonatkozó hatás mérése a tudományterületen belül).

Scopus

Az Elsevier kiadó multidiszciplináris adatbázisa, mely a lektorált, tudományos szakirodalom absztraktjait és az érkező hivatkozásokat is tartalmazza. Az adatbázisban folyóiratok, könyvsorozatok, könyvek, konferenciaanyagok is megtalálhatók.

Az adatbázisba folyamatosan kerülnek be új folyóiratok és könyvek, az értékelési folyamatot ezen az oldalon lehet kezdeményezni.

Folyóiratok

Első lépésben meg kell felelni a Scopus által támasztott minimum követelményeknek:

  • lektorált tartalom,
  • ISSN-szám,
  • angol nyelvű címek és absztraktok,
  • latin betűs írásmód,
  • DOI-azonosító,
  • a folyóirat weboldalán angol nyelvű etikai nyilatkozatnak és publikációs szabályzatnak kell szerepelni.

Fontos, hogy a folyóirat címe egyedi legyen és utaljon a szakterületre – érdemes kerülni az általános címeket. A címnek pontosan tükröznie kell a folyóirat céljait: ha pl. a címben szerepel az „international” kifejezés, akkor az értékelés során ellenőrizni fogják a folyóirat nemzetköziségét.

A jelentkezéshez egy űrlapot kitöltése szükséges, amelyen az előbb felsorolt adatokon kívül meg kell adni azt is, hogy a jelentkező intézménye hozzáfér-e a Scopushoz, kiadó vagy szerkesztő tölti-e ki az űrlapot; illetve mi a kiadó neve, országa.

Következő lépésként fel kell tölteni (pdf vagy word formátumban) a 3 legfrissebben megjelent számot, vagy ha ez nem lehetséges, akkor 9 cikket és egy teljes tartalomjegyzéket a legfrissebb számból. A feltöltéseknek tartalmazniuk kell az angol nyelvű absztraktokat is.

A szakcikkeken kívül példaképpen be kell küldeni egy összefoglaló cikket vagy egy kutatási eredményeket ismertető cikket (ez nem lehet recenzió vagy szerkesztőségi előszó, bemutatkozás).

Ezt követően további információkat kell megadni egy űrlapon: pl. kapcsolattartó neve, elérhetősége, weboldalra vonatkozó adatok, periodicitás, nyelv, lektorálás típusa, kiadó üzleti modellje, szakértői értékelési folyamat leírása, cikkek elfogadásának átfutási ideje.

Figyelmet kell fordítani arra, hogy a folyóirat weboldalán az információk angol nyelven is elérhetők legyenek, valamint rendelkezésre álljon egy angol nyelvű leírás a folyóirat céljáról és a tudományos életben betöltött szerepéről.

Az értékelés elindítása előtt kezdeményezni lehet egy előzetes értékelést, amelyet ezen az oldalon lehet elérni.

A pozitív előzetes értékelés azonban nem jelent garanciát arra, hogy a jelentkezés után a kiadvány biztosan be tud kerülni a Scopus adatbázisba.

Ha a folyóirat megfelel a követelményeknek, a szempontok érvényesülését a Scopus szakértői fogják megvizsgálni. Amennyiben nem tartják megfelelőnek a folyóiratot, egy időintervallumot határoznak meg, amelyen belül a folyóirat nem nyújthatja be újra a jelentkezését. Ez az időintervallum 15 év közötti, attól függően, hogy a szakértők véleménye alapján mennyi időre van szüksége az adott folyóiratnak ahhoz, hogy meg tudjon felelni az elvárásoknak.

SJR (SCImago Journal and Country Rank)

Előfizetés nélkül elérhető adatbázis, az adatokhoz, keresésekhez bárki hozzáférhet.

Az SJR tartalma a Scopus állományára épül, megmutatja, hogy egy folyóirat egy adott szakterületi rangsorban hol helyezkedik el az indexált folyóiratok között, vagyis, hogy egy folyóirat az adott szakterületi rangsorban az élről számított melyik negyedbe esik: az első (Q1), a második (Q2), a harmadik (Q3) vagy utolsó negyedbe (Q4). A Q1 felső 10%-a D1 besorolásnak felel meg.

A Scopusban lévő folyóiratok az SJR-ben is megtalálhatók.

Illusztráció szerzője, forrása: