A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című szakfolyóirat 2012. évi 11–12. (tematikus) számában az ELTE Egyetemi Könyvtár által a közelmúltban elért eredményekről, valamint a könyvtárosok előtt álló szakmai problémák megoldási lehetőségeiről számolnak be az intézmény munkatársai, amely mind a szakma, mind a szélesebb közönség érdeklődésére számot tarthat.
A minőségbiztosítás kérdéskörével két írás foglalkozik: Kálóczi Katalin az ELTE könyvtárai közös minőségfejlesztési projektjének az egyetem könyvtári szervezetére gyakorolt hatását vizsgálja, Czinki-Vietorisz Gabriella bemutatja a folyamatmenedzsment bevezetésének lépéseit. Bikádi Katalin és Áts József cikkei a könyvtárak „hagyományos” feladatain kívüli munkáit – a használók képzését és az Egyetemen keletkező publikációk gyűjtését, feltárását – mutatják be. A klasszikus feladatokat támogató tevékenységeinkről, katalógusaink építéséről, digitalizálásáról Cséka György és Székelyné Török Tünde két szerzőtársával (Major Kornélia és Ézsiás Anikó) együtt számol be.
A folyóiratot Rosta József „Végtelen könyvtár” című fotósorozata illusztrálja.
A folyóirat elektronikus változatához egyelőre csak előfizetők férhetnek hozzá. Az Egyetemi Könyvtárban mind a papíros, mind az elektronikus változat elérhető.
Jó olvasást kívánunk!
A tematikus szám tartalma:
Ajánló
Szögi László: hagyományok és kihívások
Cikkek
Kálóczi Katalin: Szervezet az önismeret útján
„Az ELTE könyvtári szolgáltatásai hagyományosan széttagolt szervezeti struktúrában valósulnak meg. Az egyetem pozitív adottságai ellenére a könyvtárak működését elsősorban a széttagoltság ismérvei, az ezekből következő hátrányok befolyásolják. Az írás célja bemutatni, hogy az egyetem könyvtárosai által kezdeményezett minőségfejlesztési program eredményei hogyan segítették a könyvtári szervezet megújulását, és hogy az együttműködő könyvtárosok kemény falakat tudnak áttörni.”
Czinki-Vietorisz Gabriella: Folyamatszabályozás indításának lépései az Egyetemi Könyvtárban
„Cikkem témaválasztását az a pár éve elkezdett és jelenleg is tartó munka indokolja, amelynek keretében az ELTE-n és ezen belül munkahelyemen, az Egyetemi Könyvtárban is elindult a Könyvtári Minőségfejlesztés 21 projekt (K21). Önértékelőként és a K21 folyamatokkal foglalkozó csoportjának tagjaként e két terület elméleti és gyakorlati bemutatásán keresztül vázolom először röviden az ELTE-n belüli önértékelés vonatkozó részét, majd az ezzel párhuzamosan futó és az ennek keretében meginduló, később önálló feladattá alakuló folyamatszabályozás indítását.”
Bikádi Katalin: Felhasználóképzés az ELTE Egyetemi Könyvtárban
„Az egyetemi könyvtárak felhasználóképzési programjai általában a hallgatók képzésére helyezik a hangsúlyt, az ELTE-n azonban ezt a feladatot a kari, intézeti könyvtárak látják el. Az Egyetemi Könyvtárban ezért az oktatók, a PhD-hallgatók és a könyvtárosok a képzések elsődleges célcsoportjai. A cikk azt mutatja be, hogy hogyan fejlesztett ki a könyvtár egy széles körű, több célcsoport számára készült és számos területet felölelő, több helyszínen igénybe vehető, tervezetten és hatékonyan működő felhasználóképzési programot, külön szervezeti egység és extra források hozzárendelése nélkül.”
Áts József: Az ELTE-publikációk hazatérnek
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatóinak publikációi nagy számban lelhetők fel számos nemzetközi és hazai adatbázisban. 2006-ban monumentális vállalkozás eredményeképpen két kötetben ELTE intézményi bibliográfia jelent meg, azzal az ígérettel, hogy mindaz elektronikus formában lesz elérhető, ami benne van, ami kimaradt belőle, s ami még ezután jelenik meg. El kellett még telnie néhány évnek ahhoz, hogy ez a múltjában, hagyományaiban és jelenlegi kutatási potenciáljában is nagy publikáció-előállító intézmény korszerű eszközzel tudja reprezentálni tudományos teljesítményét. Aki megkésve kapcsolódik be a modernizációba, egyfelől kényszerpályán mozog, másfelől viszont a fejlődés magasabb fokán léphet be, átveheti a korábban elindulók tapasztalatait, és nem kell megfizetnie a korszerűbb és olcsóbban működtethető eszközökre való váltás költségeit.”
Cséka György: Élhető kompromisszum (?!), avagy az Egyetemi Könyvtár alapkatalógusának digitalizálásáról
„Az ELTE Egyetemi Könyvtára műemléki jellegű, könyvtártörténeti jelentőségű, 120 éves alapkatalógusa Magyarországon egyedülálló módon lett digitalizálva és vált elektronikusan hozzáférhetővé. A digitalizálás számos könyvtárszakmai kérdést felvetett, és több éles döntési helyzetet is szült, amikor mérlegelni és választani kellett egy szakmailag tökéletes, de talán soha el nem következő jövő és a kompromisszumokkal ugyan, de - mindenki, főleg a használók, olvasók számára - élhető és valóságos jelen között. Szerintem jó döntés született. "Örülünk, Vincent?" Szerintem igen.”
Ézsiás Anikó – Major Kornélia – Székelyné Török Tünde: Multiscript rekordok az ALEPH integrált könyvtári rendszerben: közös katalógus építése az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatában
„A tavalyi év folyamán a fennállásának 450. évfordulóját ünneplő ELTE Egyetemi Könyvtár integrált könyvtári rendszert váltott: a HORIZON-ról az ALEPH-re tért át. Az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának elfogadásáról szóló Szenátusi határozattal, az egységes integrált rendszer kötelező bevezetésének követelményével összhangban az egyetem a 3,6 milliós dokumentumállományának egységes adatbázisban való feltártságát az addigi 24%-ról 30%-ra kívánta emelni. Az Egyetemi Könyvtár elsősorban az egzotikus nyelvek irodalmának elektronikus feltárását tűzte ki célul. E kiadványok feldolgozottsági szintje, a feltárás módszere rendkívül változatos volt, így az ALEPH-ben történő integrálásukra is különböző megoldások adódtak. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán több mint egy tucat olyan nyelvet oktatnak, amelyek nem a latin ábécét használják. Ezekben az intézetekben, tanszékeken található értékes könyvállományról teljes értékű katalógust csak az eredeti írás és a latin betűs átírás együttes alkalmazásával lehet készíteni. Mivel az ALEPH Unicode alapú, többnyelvű és karakterkészletű támogatást nyújt, a tartalom és interfész több mint 20 nyelven jeleníthető meg. Az úgynevezett multiscript rekordok tulajdonképpen párhuzamos leírást jelentenek: olyan rekordok, amelyek az adatokat (párhuzamosan) két vagy több írásrendszerben, társított mezőkben közlik. Ezt a módszert az ELTE könyvtárai közül jelenleg a Távol-keleti Intézet és a Konfuciusz Intézet alkalmazza. A tanulmány célja e gyakorlat részletes bemutatása.”