A hónap műtárgya – Pallasit meteorit

Pallasit meteorit, Krasznojarszk, Szibéria, Oroszország. ELTE Természetrajzi Múzeum (BE24389, a példány szélessége 10 cm, felülete vágott-polírozott).

Ez a pallasit különleges és az egyik legritkább meteoritfajta, átmenet a vas- és kőmeteoritok között, egyben az egyik leglátványosabb meteorittípus is. A sárgás vagy olívazöld olivin kristályok közti teret vas és nikkel ötvözete tölti ki. Az ilyen olivin kristályokat peridot néven drágakőként is használják.

A műtárgy gyűjteményünk legrégebbi darabjai közül való. Mária Terézia legidősebb lányának, Mária Anna főhercegnőnek gyűjteményéből származik, mely 1781-ben került egyetemünkre, alapja és kezdete a jelenlegi ásvány- és kőzetgyűjteményünknek.

A példány annak a Krasznojarszk nevű meteoritnak egy darabja, amelyet először 1772-ben Peter Simon Pallas (1741–1811), porosz botanikus-zoológus vizsgált oroszországi tartózkodása során. Ernst F. F. Chladni német fizikus és csillagász jött rá, egzotikus külseje alapján, hogy ez a kőzet földön kívüli, azaz az űrből érkezett anyag, hiszen hasonlót nem ismerünk a Földről. A német fizikus adta a meteorittípusnak a pallasit nevet az első kutató munkájának elismeréseként.

A Krasznojarszk meteorit anyagát feltehetően egy, a Földhöz hasonlóan differenciálódott kisbolygó (aszteroida) ütközés hatására szétesett darabjai adják. A differenciálódás annyit jelent, hogy a bolygó fejlődése során annak építőanyagai különváltak egymástól és rétegekbe rendeződtek. A belső rész a nagyrészt vasból álló mag, ezt követi a főként olivin anyagú köpeny, a legkülső réteg pedig a kéreg. Egyes elméletek szerint a pallasitok a mag és a köpeny határáról származó példányok lehetnek. Friss kísérleti kutatások azonban azt sejtetik, hogy két lépcsőben alakult ki ez az érdekes megjelenés. Az égitest előbb differenciálódott, majd az olivinben gazdag, de fémet is tartalmazó köpeny része egy másik égitesttel való ütközés során részben megolvadt, ennek köszönhető a fém vas és az olivin egzotikus, együttes megjelenése.

Írta: Dr. Harman-Tóth Erzsébet, Felkerné Dr. Kóthay Klára

Fotó: Hegyesi Eszter

Az ELTE polgárai próbahozzáférés keretében két új adatbázist érhetnek el ELTE IP-címről, illetve távoli hozzáférés esetén Stunnel- vagy VPN-szolgáltatás használatával.

Az elérhető adatbázisok:

ProQuest One Business

Az adatbázisban a különböző tudományos folyóiratok mellett magazinok, esettanulmányok, SWOT-elemzések, üzleti tanulmányok, országjelentések, disszertációk, e-könyvek és videók is elérhetők teljes szöveggel.

A próbahozzáférés ideje: 2022. 02. 25. – 2022. 03. 19.

Statista

A Statista.com több mint 80 000 témakör statisztikai adatait gyűjti össze több mint 22 500 forrásból, melyeket német, angol, francia és spanyol nyelven is elérhetővé tesz. Az ecommerceDB.com a piacelemzések, a benchmarking és a leadgenerálás kiindulópontja az e-kereskedelmi szektorban. Az adatbázis betekintést nyújt világszerte 20 000 online üzlet részletes bevételi információiba is.

A próbahozzáférés ideje: 2022. 03. 01. – 2022. 03. 30.

A szakdolgozat elkészítése, megírása témájában az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztályának munkatársa felkészítő tréninget tart az ELTE Gazdaságtudományi Kar (GTK) hallgatói számára.

A tréning, ahol az előadás mellett a kérdéseikre is választ kaphatnak, két alkalommal kerül megrendezésre, az alábbi témákban és időpontokban:

2022. március 4. 17.00–18.00: „Hogyan írjunk jó szakdolgozatot?” – 1. rész

• Szakirodalom-gyűjtés – katalógus és adatbázisok
• A szakirodalom rendszerezése, felhasználása
• Plágium
• Szövegközi hivatkozások és hivatkozásjegyzék készítése – Zotero program

2022. március 25. 17.00–18.00: „Hogyan írjunk jó szakdolgozatot?” – 2. rész

• Tudományos írás jellemzői
• A dolgozat felépítése
• Tételmondat, stilisztika

A tematikát az elmúlt évek tapasztalatai alapján alakítottuk ki a legjellemzőbb problémákra és kérdésekre fókuszálva.

Helyszín: R-épület, Aula.

Az előadásokra a GTK-s hallgatók a Neptunon keresztül tudnak jelentkezni.

Az ELTE Füvészkerttel együttműködve, munkatársaik segítségével nagyszabású kertrendezés zajlott az Egyetemi Könyvtár belső udvarán. A fákat, bokrokat megmetszették, az elszáradt leveleket, gallyakat elszállították, növényeink megújulva és megszépülve várják a tavaszt, és a szabadban olvasni vágyókat.

Már elérhetőek „A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága” című kiállítás márciusi látogatási időpontjai.

Eötvös Loránd, egyetemünk névadója, világhírű fizikus egész életében a természetet csodálta, a világ természetét kutatta. Kiállításunkon bepillanthat tudományos módszereibe, kipróbálhatja kísérleti eszközeit, sztereofényképein megtekintheti az utazások során látott tájakat és a századforduló izgalmas világát.

A kiállítás látogatása regisztrációhoz kötött, bővebb információ és jelentkezés: https://orokseg.elte.hu/hu/orokseg/kiallitasok

Fedezze fel interaktív Eötvös-kiállításunkat is!

Sikerrel zárultak az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársainak „Kutatási adatok, kutatási adatkezelés, adatrepozitóriumok” címmel szervezett online előadásai.

A Könyvtár munkatársai négy alkalommal tartottak prezentációt, az ELTE BGGYK és az ELTE BTK felkéréseinek is eleget téve. Az előadások középpontjába a kutatási adatkezelés került, de szó esett a kutatási adatok megosztási lehetőségeiről, előnyeiről is. A téma iránt nagy volt az érdeklődés, az alkalmakon összesen mintegy hetven fő vett részt.

Az előadás anyaga az EDIT-ben érhető el.

Kérjük, ha kérdése merülne fel a témával kapcsolatban, keresse bizalommal az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársait az oa@lib.elte.hu elérhetőségen.

Cornides Dániel (1732–1787) történetírót 1784-ben nevezték ki a Pesti Királyi Tudományegyetemre a történeti segédtudományok tanárának és az egyetemi könyvtár őrének.

Bár a következő évben a göttingeni egyetemen tartott kurzusokat, 1785-től haláláig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, és az egyetemen tanított. 1767-től Teleki József szolgálatában állt titkárként, és olyan szoros kapcsolat alakult ki köztük, hogy Teleki Cornides halála után megvásárolta értékes kéziratokból és könyvekből álló hagyatékát, amely később a Teleki-könyvtárral együtt a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került. Cornides Pray Györggyel folytatott igen értékes levelezése azonban ma is az Egyetemi Könyvtár kézirattárában található, amint a róla elnevezett 16. századi magyar nyelvű kódex is, melyet Ráskay Lea domonkosrendi apáca másolt.

Cornides-kódex elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/10540