Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2024. április 27. és 30. között technikai okok miatt zárva tart.
Elérés: http://aleph.sek.elte.hu
A Savaria Könyvtár és Levéltár online számítógépes katalógusa a következő gyűjteményeket tartalmazza:
A könyvtár az ELTE Savaria Egyetemi Központjában oktatott és kutatott tantárgyai körében gyűjti és közvetíti a szakirodalmat. A több mint 200 ezer kötetes állományából 30 ezer kötet szolgálja az idegennyelvi képzéseket.
A könyvtár egyúttal a régió legnagyobb pedagógiai szakkönyvtára is, amely nemcsak a hagyományos pedagógusképzés tudományterületeit támogatja, hanem a gépész és gazdaságtudományi képzéseket is.
A Central and Eastern European Online Library (CEEOL) a bölcsészet-, humán- és társadalom-tudományok közép-, kelet- és délkelet-európai folyóiratainak és könyveinek teljes szövegű digitális repozitóriuma. 2023 elején a CEEOL adatbázis több mint 1300 kiadó termékeit szol-gáltatja, 2600 folyóiratot több mint 30 nyelven, 7000 könyvet és 9000, a szürke irodalomhoz tartozó dokumentumot.
A Szotar.net angol, német, finn, francia, kínai, latin, holland, olasz, orosz, spanyol, svéd, szerb, szlovén nyelvekből kínál általános, köznyelvi szótárakat, továbbá angol és német nyelvű szaknyelvi adatbázisokat. Egyedülálló a magyar anyanyelvi szótárszolgáltatás a magyar nyelv alapműveinek biztosításával: A magyar helyesírás szabályai, Magyar értelmező kézi-szótár és több más adatbázis. A szótárak böngészőből és Microsoft Office bővítményként is használhatók, és mobileszközökről is elérhetők.
Nem kell feltétlenül az Irányi utca felől közelítenünk az Egyetemi Könyvtárhoz, hogy az impozáns kupola azonnal szembe ne tűnjön. A kupolát, tulajdonképpen majdnem minden irányból látni lehetett, illetve lehet, ám az a látvány, amely a Duna felől közeledőt fogadja, joggal égett bele a mindenkori szemlélő retinájába, markánsnak bizonyult. Szinte kötelező jelleggel tűnik fel mindenféle művészi és fotós ábrázoláson, ez „vált” az épület ikonikus „profiljává”. Azonnal felismerhető, szemrevaló, nem akármilyen épületet ígérő, összetéveszthetetlen látvány.
A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2023. évi negyedik negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.
A Minőségirányítási kézikönyv átnézésre és javításra került, a kommunikációra vonatkozó fejezetek felülvizsgálata részben megtörtént, a folyamatok felülvizsgálata és a stratégia véglegesítése folyamatban van. A Primer kutatások munkacsoport közreműködésével a 2023. évi hallgatói igény- és elégedettségi mérés adatainak összesítése megtörtént, az elemzés javítása és módosítása zajlik.
A Folyamatirányítási munkacsoport a feladatkataszterrel kapcsolatos feladatokat elvégezte, a könyvtárvezetők meghatározták az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) kulcsfolyamatait.
A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, valamint hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez.
A Zöld könyvtár munkacsoport érzékenyítő tréninget szervezett ősszel az EKSZ munkatársai részére, melynek keretében Irány a „zöld könyvtár”! és Zöld könyvtárak – nemzetközi kitekintés címmel hangzottak el előadások, gondolatébresztő beszélgetésekre és egy kvízjátékra is sor került.
A könyvtárvezetők a negyedik negyedévben öt ülést tartottak, melyeken egyeztettek többek között a teljesítményértékelési rendszer értékelési skálájának módosításáról, az új minőségcélokról, az EKSZ feladatkataszteréről, a kulcsfolyamatokról, a Koordinációs Bizottságok munkaterveiről és a papír alapú szakdolgozatok digitalizálására irányuló projektről.
Az EKSZ munkatársai nyáron stratégiaalkotó workshopon vettek részt. A tervek szerint a közös munka 2024 februárjában folytatódik.
A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.
Az ELTE könyvtári hálózatához tartozó iskolai könyvtárak különféle adatbázisokban rögzítik a dokumentumaikat. E rendszerek megtartása mellett egy közös keresőfelületet alakított ki az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a TÁMOP-3.2.4/09/1/KMR-2010-0021 pályázat keretén belül 2011-ben, mely az alábbi címen érhető el: https://gimikatalogus.elte.hu/, valamint az ELTE könyvtárainak közös katalógusából is megnyitható a jelölt menüpontra kattintással.
A csatlakozott könyvtárak és az adatbázisban található rekordjaik száma:
Az iskolai könyvtárak adatbázisainak konvertálása szabályos időközönként történik. Évente egy alkalommal, általában november-december folyamán frissülnek az adatok az előző évi változásoknak (gyarapodásoknak és törléseknek) megfelelően.
A Társadalomtudományi Kar alapításának 20 éves évfordulóját ünnepli ebben az évben.
November 9-én egésznapos ünnepi konferenciára került sor, amelyhez egy kartörténeti kiállítás is kapcsolódott.
A kiállításon megjelenítésre kerültek:
A kiállítás megtekinthető a Lágymányosi Campus A épületében az alagsorban található konferenciaterem előterében.
Mivel az évfordulóhoz kapcsolódóan a Kari Könyvtár állományában már meglévő és az idén bekerült történeti dokumentumok, tárgyak összegyűjtésre és rendszerezésre kerültek, ezért a Kar vezetősége úgy döntött a könyvtárvezető javaslatára, hogy külön Kartörténeti Gyűjteményt hoz létre.
Írta: Egri Krisztina
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szakmai irányítása mellett az egyetem könyvtárai a Tbiliszi Állami Egyetem 2023. december 12-én hivatalosan is megnyílt magyar könyvtárrészlegének alapját képező könyvadománnyal támogatták a georgiai testvérintézményben a magyar nyelvi oktatást és a hallgatók tanulmányait.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Dr. Borhy László és Sikó Anna Mária nagykövet asszony felkérésére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója, Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária vezetésével a Tbiliszi Állami Egyetem magyar könyvtára részére az elmúlt év során az Egyetemi Könyvtári Szolgálat könyvadományt állított össze. A jelenleg 358 könyvet magába foglaló magyar könyvtárrészleg számára összesen 272 kötet (148 db szépirodalom, 124 db szakirodalom) került felajánlásra részben az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár által a georgiai egyetem kérésére vásárolt kiadványokból, részben munkatársi felajánlásból és az ELTE könyvtárainak (többek között a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Társadalomtudományi Kar Kari Könyvtárainak) fölöspéldányaiból.
A könyvajándék többek között magyar és angol nyelvű kulturális ismeretterjesztő irodalmat, képzőművészeti és építészeti albumokat, gasztronómiai könyveket, nyelvkönyveket, nyelv- és irodalomtudomány tárgykörébe tartozó tankönyveket, angol és magyar nyelvű szépirodalmat is magában foglalt. A kurzusokhoz szükséges oktatási segédanyagok többségét Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának Magyar Nyelvi Képzésekért, Diaszpóra és Balassi Programokért Felelős Főosztálya biztosította a georgiai egyetem számára.
A részleg az egész országban egyedülállónak számít a gazdag és széles körű magyar nyelvű és magyar vonatkozású könyvállomány tekintetében. A magyar kultúra iránti nyitottság és értékközvetítés mellett, a felek elkötelezettek a további együttműködés és a nemzetközi kapcsolatok erősítése iránt.
A hónap műtárgya – Éremtároló szekrény
Az ELTE Éremtárát 1753-ban a jezsuiták alapították Nagyszombaton, és eredetileg az Egyetemi Könyvtárban kapott helyet, ám ma már a Régészettudományi Intézet őrzi. Az alapító Fischer Lipót páter volt, aki a gyűjtemény számára nemcsak számtalan régi pénzt adományozott, hanem három éremszekrényt is csináltatott.
A legnagyobb egy copf stílusú, intarziával díszített, kétajtós tároló (79 cm magas, 65 cm széles, 50 cm mély). Anyaga fenyő, amelyet diósvartnival borítottak és bordűrrel díszítettek. Az akantuszdíszes ajtókat jávor és tiszafa berakással, valamint jávor és dió tuskontírozással ékesítettek. Az éllezáró profilok szintén dióból lettek kialakítva. A szekrény nagyobb, alsó részén 11, kifejezetten érmek elhelyezésére szolgáló, svartnis fenyőfiók kap helyet. Az ívelt profilú felső részébe egy titkos fiókot rejtettek, amely az aranyozott akantuszdíszű pajzs mögött bújik meg. Rajta az alábbi felirat olvasható:
ROMULIDUM
SI RISCA CVPIS MONUMENTA
VIDERE
AVGVSTOS NVMMOS
INSPICE
MVLTA LEGES
azaz
„Ha régi római emlékeket kívánsz látni, a császári érmeket szemléld, sokat fogsz tanulni.” (Stöhr G. ford.)
A mondat tökéletesen visszatükrözi az érmeknek a kor történettudományok oktatásában betöltött szerepét, ahol elsősorban segédanyagként, inspirációs forrásként szolgáltak.
Galéria:
A szekrényen I. Lipót ólomból öntött aranyozott lovasszobra található, amely szintén a jezsuiták tulajdonában volt.
Írta: Juhász Lajos, ELTE Éremtár
