2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, egyetemünk névadója 1873-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Eötvös Loránd 1848. július 27-én született Budán. Középiskoláit 1857-től a pesti piaristáknál, illetve magántanulóként végezte. Egyetemi tanulmányait a jogi karon kezdte, majd 1867-ben beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre, ahol Gustav Robert Kirchhoff, Hermann Ludwig von Helmholtz és Robert Wilhelm Bunsen természettudományi előadásait hallgatta. 1870-ben doktorált, majd 1871-ben magántanári képesítést nyert a budapesti tudományegyetemen. 1878-ban, Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után a kísérleti fizikai tanszék vezetőjének nevezték ki. 1891/92. tanévben az egyetem rektora, 1894 és 1895 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Életéről és munkásságáról halálának 100. évfordulóján az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár nagyszabású kiállítással emlékezett meg, amelynek nyomtatott katalógusa 2023-ban jelent meg.
Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár a 2021-es felmérést követően ismét igényfelmérést indít annak érdekében, hogy feltérképezze az egyetem kutatói által kezelt kutatási adatok mennyiségét és típusait.
A 2021-es felmérés eredményei itt érhetők el. A mostani felmérés célja, hogy naprakész információkat és értékes visszajelzéseket kapjunk a kutatási adatok kezelésével kapcsolatos tapasztalatokról, a kutatói motivációkról és a felmerülő kihívásokról. Emellett szeretnénk felmérni az egyetemi igényeket a kutatási adatok szakszerű elhelyezését támogató könyvtári szolgáltatások, különösen az adatgazdász (data steward) szolgáltatás iránt.
Az elmúlt években a kutatási adatok kezelése kiemelt jelentőségű területté vált, amit nemcsak az NKKP-pályázatokhoz elvárt kutatási adatkezelési terv, hanem az NKFIH kezdeményezésére, számos támogató szervezet által aláírt „Állásfoglalás a nyílt tudományról” című dokumentum is alátámaszt. Fontosnak tartjuk, hogy a felmérés a valós igényeket tükrözze, ezért szeretnénk, ha a kérdőív minél több kutatóhoz eljutna.
A kérdőív a Neptun rendszerben az oktatók és a PhD hallgatók számára érhető el 2025. június 22-éig. A válaszadás önkéntes és anonim, a kitöltés legfeljebb 15 percet vesz igénybe.
A Múzeumok Éjszakája programsorozata keretében a Szaffi című animációs film vetítésére kerül sor 2025. június 21-én 18.00 órától az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiállítótermében.
Dargay Attila harmadik nagysikerű mozifilmje, a Szaffi Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye nyomán készült, és két szerelmes különös egymásra találását meséli el a török hódoltság végnapjaiban. A romantikus történet a Dargay-mesékre jellemző módon bővelkedik kedves állatfigurákban, parodisztikus, kacagtató párbeszédekben. Ma már kultikusak a szinkronalakítások is: a főbb karakterek hangját Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdy György, Zenthe Ferenc, Csákányi László és Hernádi Judit adta. A digitális felújítás Dargay állandó alkotótársa, Henrik Irén operatőr közreműködésével készült.
Mesénk a 17. században játszódik, amikor a Habsburg-ház elhatározza, hogy kiveri a törököt Magyarországról. Szófiát, Ahmed Pasa lányát és Jónást, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fiát kisgyermekkoruk óta egymásnak szánták szüleik. A háború alatt azonban a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában. A kisded Szófia a menekülés közben elveszik, s egy furcsa kis öregasszony talál rá, aki macskája után elnevezi Szaffinak, s mintha saját gyermeke lenne, úgy szereti, s neveli. Jónás, daliás fiatalemberként visszatér apja birtokára, s az elrejtett kincs nyomába ered. A kincset azonban nemcsak Jónás szeretné megtalálni, hanem az ingyenélő haszonlesők is.
A Nepp József és Romhányi József páros által jegyzett párbeszédek rengeteg, főleg az érettebb korosztályt megszólító anakronisztikus kijelentést tartalmaznak, például az egyik szereplő, Puzzola a munkaköri leírásában az okirat-hamisítás és a mérgezés mellett a filmkritikát is felsorolja: „Én értelmiségi vagyok. Okirathamisítást vállalok, méregkeverés, pénzhamisítás, filmkritika...”. Dargay az életművére és alkotói hitvallására jellemzően azonban nemcsak az örökké fiatal felnőttek, hanem a kisebb gyermekek számára is befogadhatóvá teszi a konvencionális módon ábrázolt történetet, melyben kitüntetett szerepet kapnak a komikus karakterek, félreértések, cselszövések és a mulatságos dialógusok.
Helyszín: ELTE EKL Kiállítótér
Időpont: 2025. június 21.; 18:00 óra
(A filmhez angol nyelvű feliratot is biztosítunk.)
A filmvetítés az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub szervezésében valósul meg. A filmvetítés után, 19:30 órás kezdéssel, beszélgetésre várjuk az érdeklődőket Baumgartner Zsolt animátor, animációs rendező (Kojot négy lelke), rajzfilmes stúdióműhely-vezető részvételével. A beszélgetéshez angol nyelvű tolmácsolás igény szerint biztosított.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár közösségi terében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) 2025. június 21-én 15.00 és 24.00 óra között Illés Zsuzsanna művész, a Fabula tűzzománc műhely alapítója tart foglalkozást a Múzeumok Éjszakája programsorozata keretében. Az érdeklődők a tűzzománc művészetébe nyerhetnek betekintést.
Ismerkedjen meg egy új technikával! Játsszunk:próbálja ki a tűzzel festés meseszerű ábrázolásmódját, kapcsolódjon ki, feledkezzen bele! Egy saját készítésű zománcozott képpel, ékszerrel vagy dísztárggyal biztosan, sőt ha minden jól megy: egy élménnyel lehet gazdagabb. A foglalkozáson egy tűzzománc technikával készült képecske, kulcstartó, hűtőmágnes vagy díszdoboz készíthető el. Programjainkról további részletek honlapunkon és a Múzeumok Éjszakája hivatalos oldalán érhetők el. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
A CHARM-EU Open Science tréningje immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre 2025. május 20-án, a rendezvényt az ELTE koordinálja.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) koordinálásával rendezik meg a CHARM-EU Szövetség harmadik Open Science tréningjét, amelynek középpontjában az Open Science alapelvei, a nyílt licencek, a digitális eszközök alkalmazása, valamint a nyílt adatok kezelése áll.
A CHARM-EU egyik kiemelt célkitűzése a tudományos ismeretek terjesztése a nyílt hozzáférésen keresztül. Az ELTE-n hibrid formában megrendezendő tréning célja, hogy a partneregyetemek munkatársai megosszák egymással tudásukat és gyakorlati tapasztalataikat, elősegítve az intézményi szintű nyílt tudományos kultúra fejlődését.
A félnapos angol nyelvű esemény az Open Science különböző területeit öleli fel. A programra személyesen, illetve online formában egyaránt várják a kutatókat, oktatókat, doktori hallgatókat és kutatástámogató szakembereket.
Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár (EKL) elkötelezetten támogatja a nyílt tudományos ökoszisztéma fejlődését az ELTE-n. Az esemény egyik meghívott előadója az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa, előadásának témája a nyílt licencek, valamint a nyílt tudomány és a kutatásbiztonság kérdései.
Időpont: 2025. május 20.; 13.30–17.30
Forma: személyes és online (Microsoft Teams)
Helyszín: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27., 3. em. 311.)
PROGRAM
13.30-14.30 Niamh Brennan (Trinity College Dublin): Introduction to Open Science
14.30-15.00 Kérdések és válaszok. Szünet
15.00-16.00 Faragó-Szilvási Tibor (ELTE EKL): Open Licences and Assisting Digital Tools, Research Security and Open Science
16.00-17.00 Nagy Tamás (ELTE): Open data and version control
Két rendkívül értékes és ritka dokumentumot adott kölcsön az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében megnyílt Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállításra, mely a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából nyílt meg azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a magyar tudományos gondolkodás kialakulásának és fejlődésének történetébe.
A kiállításon bemutatott dokumentumaink különleges értéket képviselnek. Az első kötet szerzője Carolus Clusius (1526–1609) a 16. század egyik legismertebb humanistája és botanikusa. A kiállított mű, a Rariorum aliquot stirpium per Hispanias observatarum historia 1576-ban jelent meg Antwerpenben, Christophe Plantin híres nyomdájában. A gazdagon illusztrált kötet a spanyol korona alá tartozó területek különleges növényvilágát mutatja be.
A másik kölcsönzött mű egy kolligátumkötet, amely két jelentős tudományos munkát foglal magába. Közülük a kiállításon Nicolaus Copernicus (1473–1543) De revolutionibus orbium coelestium című műve látható, melyben a lengyel csillagász kifejti heliocentrikus világképét. Bár elméletének gyökerei az ókori görög filozófiában is megtalálhatók, Copernicus rendszere forradalmi hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére. A címlap bejegyzése szerint a könyvet Mossóczy Zakariás adományozta Nicasius Ellebodiusnak, majd Kecskés Jánoshoz került, aki 1639-ben a pozsonyi jezsuita kollégiumnak ajándékozta. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg 2025. október 26-áig.
2025 áprilisában zárult a LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche – Association of European Research Libraries) vezetőképzési portfóliójának legújabb továbbképző programja, amelyet középvezetők számára hirdettek meg. A 2025. januárban indult program célja, hogy támogassa a kutatókönyvtárak középvezetőit – akár vezetői karrierjük elején tartanak, akár már tapasztaltabb vezetők –, vezetői ismereteik bővítésében és készségeik fejlesztésében.
A program első évfolyamába húsz könyvtári szakember kapott meghívást Európa különböző országaiból. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárból Fejes Judit, az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársa végezte el a tréninget.
A résztvevők öt tematikus modul keretében sajátíthatták el a középvezetői feladatok eredményes ellátásához szükséges ismereteket és kompetenciákat. A modulok témái a következők voltak: vezetői alapismeretek, csapatépítés és csapatok irányítása, kommunikáció, változásmenedzsment, valamint konfliktuskezelés és stresszmenedzsment. A képzést a LIBER vezetőképzési munkacsoportja (LIBER Leadership Programmes Working Group) szervezte és vezette, kiemelt figyelmet fordítva a csoportmunkára, az aktív részvételre és a tapasztalatmegosztásra.
Minden modulhoz önálló felkészülés társult – szakirodalom tanulmányozása és írásbeli feladatok teljesítése –, amelyek megalapozták az online alkalmakon való hatékony részvételt.
A képzés elősegítette a különböző országokból érkező könyvtári szakemberek közötti együttműködést, a tapasztalatok megosztása pedig új nézőpontokat nyitott meg a résztvevők előtt. Különösen inspiráló volt, hogy az oktatók nyitottan fogadták a visszajelzéseket, a tréning utolsó alkalmának tematikája is a résztvevők javaslatai alapján alakult ki.
A LIBER Középvezetői Képzés programja nem csupán a résztvevők egyéni szakmai fejlődését támogatja, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy a kutatókönyvtárak felkészült, tudatos és motivált vezetőkkel hatékonyan reagálhassanak a folyamatosan változó környezet kihívásaira.
Az MTMT Repozitóriumminősítő Szakbizottsága a benyújtott minősítési kérelmek alapján tanúsítványt adott ki a Fordítástudomány című folyóirat részére.
A Fordítástudomány magyar nyelvű, lektorált tudományos folyóirat, amelyet az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke indított 1999-ben.
A Fordítástudomány célja, hogy magyar nyelvű, nemzetközi jelentőségű szakmai fórumot teremtsen egy dinamikusan fejlődő, interdiszciplináris tudományos kutatási terület művelői számára nem csupán Magyarországon, hanem a határainkon túl is. A folyóirat a fordítástudományt a lehető legtágabban értelmezi. Helyet kap benne a fordítói és tolmácsolási gyakorlat bármely válfajának rendszerező és elméleti megközelítése. Az általános fordításelméleti tanulmányokon kívül nagy teret szentel a leíró fordításkutatásnak, a párhuzamos korpuszokon alapuló empirikus vizsgálatoknak, a tolmácsolás kutatásának, a terminológiai kutatásoknak és a fordítás és tolmácsolás oktatásának. Figyelemmel kíséri a fordítástudományi, valamint a fordítástudományhoz kapcsolódó konferenciákat és publikációkat, ezekről hosszabb elemző beszámolókat közöl.
A folyóirat az elmúlt 25 évben jelentős szerepet töltött be a magyar fordítástudományban, megteremtette azt a szakmai közéleti és információcserét biztosító fórumot, amely egy tudományág létezéséhez szükséges.
A minősítési protokoll online adatbázis alapú szoftverben (is) közreadott, open access (nyílt hozzáférésű), ill. késleltetett open access publikációs modell szerint megjelenő folyóiratok publikálási gyakorlatának minősítésére szolgál. Az eljárás során vizsgálják a folyóirat minőség-ellenőrzési folyamatát (peer review), valamint a potenciális szerzők és olvasók tájékoztatásának gyakorlatát. A minősítés célja, hogy támogassa a szerkesztőségek munkáját, elősegítse a hazai webes folyóiratok egységes működésének kialakítását, ami biztosítja a cikkek bibliográfiai adatainak MTMT-be való gépi adatfeltöltését is.
Jelenleg 27 folyóirat rendelkezik ilyen minősítéssel, és ebből 7 az ELTE Bölcsészettudományi Karához kötődik.
Szívből gratulálunk a folyóirat szerkesztő bizottságának, valamint a folyóiratokban publikált szerzőknek és kívánunk további sikereket a tudományos munkásságukban!
Hogyan publikálhatunk sikeresen a Wiley kiadónál? A Wiley a szerzői publikálást segítő angol nyelvű, online webináriumot szervez kifejezetten a magyar konzorciumban résztvevő intézmények oktatói, kutatói és hallgatói számára.
A webinárium időpontja:
2025.május 8. (csütörtök), 10:00–11:00
A webinárium célja, többek között, az open access publikálás támogatása, főbb témái:
a nyílt hozzáférésű publikálás előnyei,
a Wiley és az EISZ Read & Publish megállapodásának részletei,
kézirat benyújtása egy nyílt hozzáférésű folyóiratba, az APC (cikk publikálási díj) az EISZ Read & Publish megállapodásán keresztül,
a kézirat elkészítése, a folyóirat kiválasztása és a cikk benyújtása,
szakmai lektorálás, publikálási folyamatok,
publikációs etika,
hasznos források a cikkek elfogadási arányának és a publikálás sikerének maximalizálásához:
ELTE Dolgozattár néven új digitális infrastruktúra jött létre az Egyetemen a szakdolgozatok, valamint a TDK- és OTDK-dolgozatok archiválására és jogszerű szolgáltatására.
Az ELTE-n digitálisan benyújtott szakdolgozatok, valamint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem között 2024-ben létrejött együttműködés eredményeként digitalizált régebbi dolgozatok folyamatosan válnak kereshetővé a felületen. A repozitóriumot az Egyetemi Könyvtár és Levéltár által fejlesztett Dolgozattár Böngészővel használhatják a könyvtárakban, amely intézményi és szakok szerinti keresési lehetőséget is kínál a felhasználók számára. Az új digitális szolgáltatás – a jogszabályoknak és a kari szabályozásoknak megfelelően – több mint 50 000 szakdolgozatot tesz elérhetővé az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, valamint a kari könyvtárakban.
Illusztráció szerzője, forrása:
Az illusztráció a ChatGPT (OpenAI) segítségével készült.
