Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat az Egyetemi Könyvtár és Levéltárba.

A Hartung Attila és Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvéből készült film vágója 2020-ban Magyar Filmdíjat kapott.

A FOMO olyan lendülettel visz be a fiatalok világába, ahogy magyar filmtől még nem láthattuk. Észak-Európa egyetlen A-kategóriás nemzetközi filmfesztiválja Tallinnban, a németországi Cottbus rangos seregszemléje és a kijevi V4-es Filmnapok is meghívta programjába 2019-ben.

„A filmben szereplő csapatot is elkapja, amit ma könnyen érezhet az ember, hogy a modern technika, az internet és az okostelefonok által gyakorlatilag bármire felhatalmazása van. A FOMO-ban azt is fontosnak tartottam megmutatni, hogy a szülők és a gyerekek manapság mennyire el tudnak menni egymás mellett. Örülnék neki, ha az elsődleges tizenéves közönség mellett megnéznék a filmet azok a szülők is, akiknek kamasz gyerekük van, és elindulna otthon a párbeszéd.” – nyilatkozta a filmről a rendező, Hartung Attila.

Időpont: 2025. március 26., 18:00 óra

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (1053 Budapest, Ferenciek tere 6., aulából nyíló közösségi tér, földszint)

Szereplők: Yorgos Goletsas, László Panna, Bouquet Gergely, Pokorni Ábel, Sipőcz András, Stohl András, Herczeg Adrienn

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: László Panna és Bouquet Gergey, a film szereplői, valamint Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó, aki a digitális világ által okozott nehézségekkel is foglalkozik.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges: 

https://www.ajk.elte.hu/content/fomo-megosztod-es-uralkodsz-hartung-attila-filmje-2019.e.1843

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Pauler Tivadar (1816-1886) jogász, egyetemi tanár, miniszter 1858-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Pauler Tivadar egyetemi tanulmányait 1836-ban fejezte be a Pesti Tudományegyetem jogi karán. Tanári pályafutását a zágrábi és a győri jogakadémián kezdte, majd 1848 augusztusától a pesti egyetemen oktatott, ahol 1852-ben az ész- és büntetőjog rendes tanáraként végleges kinevezést kapott. A jogi karnak két alkalommal volt dékánja, 1861/62. tanévben pedig az egyetem rektori hivatalát töltötte be. Eötvös József halála után 1871. február 10. és 1872. szeptember 4. között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Minisztersége idején jóváhagyta többek között a Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának, a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődjének alapítását. 1872 és 1875 között, majd 1878-tól haláláig igazságügy miniszterként tevékenykedett. Tudományos munkásságát 1841-ben kezdte, közel száz tanulmánya jelent meg a közjog, jogbölcselet, alkotmánytörténet és büntetőjog témakörében. 1880-ban az egyetem Budára költözésének századik évfordulóján hozzákezdett az egyetem történetének megírásához, de ennek végül csak első kötetét tudta elkészíteni.

1886-ban halt meg, gazdag irathagyatéka ma az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kézirattárában található.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár online (Microsoft Teams) képzést hirdet Kutatási adatok kezelése, kutatásiadat-kezelési terv készítése címmel.

Az előadásban szó lesz a kutatási adatok megfelelő kezeléséről, illetve az NKFIH NKKP pályázatainál elvárt kutatásiadat-kezelési terv elkészítéséről is. Az előadás célja, hogy a résztvevők megismerjék a kutatási adat fogalmát, típusait és létrehozásának lehetséges módszereit. A bemutató további témái a FAIR kutatásiadat-kezelés alapelvei, valamint a kutatási adattárolást segítő eszközök, az adatrepozitóriumok.

Időpontok:

2025. március 20. (csütörtök) 10:00-11:00

2025. március 20. (csütörtök) 16:00-17:00

2025. március 25. (kedd) 10:00-11:00

2025. március 25. (kedd) 16:00-17:00

A magyar nyelvű előadásokra regisztrálni ezen a felületen lehet. Az előadások tartalma teljes mértékben megegyező.

Az eseményhez való csatlakozás linkjét az előadást megelőzően a megadott értesítési címre küldjük meg. Amennyiben a programmal kapcsolatban kérdése van, kérjük, keressen bennünket az oa@lib.elte.hu elérhetőségen.

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

A Veri az ördög a feleségét a Kádár-korszak puha diktatúráját kritizáló társadalmi szatíra, amely a mindennapi családi élet ismert helyzetei elé is görbe tükröt tart. A történet érzékletesen festi le a viszonylagos jólétet kínáló „gulyáskommunizmus” világát, miközben fellebbenti a fátylat azokról a strukturális problémákról, amelyek a mélyben húzódnak. Kajtár Jolán meghívja főnökét és annak családját, hogy töltsék együtt augusztus 20-át a vidéki rokonainál. Vetró Géza, a szigorú és munkamániás pártfunkcionárius, feleségével és lányával érkezik a Balaton-felvidékre, abban a reményben, hogy a jó levegőn néhány órára kikapcsolódhatnak. Kajtárék mindent megtesznek, hogy a befolyásos vendégek semmiben ne szenvedjenek hiányt, de közben megpróbálnak a maguk számára is előnyt kovácsolni a találkozásból.

A film itthon és külföldön is nagy sikert aratott. Elnyerte többek között az 1978-as Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját és a hyeres-i Humor-díjat. Stílusával és témájával átmenetet képez a magyar filmtörténet két jellegzetes trendje, a hetvenes évek nemzedéki közérzetfilmjei és a nyolcvanas évek groteszk szatírái között. A helyzetek kisrealista ábrázolásán erősen érezhető a dokumentarista hagyomány hatása, azonban már jelen vannak olyan elrajzolt, kifejezetten groteszk elemek is, melyek a humor kétélű fegyverével mutatnak rá a feloldhatatlannak tűnő ellentmondásokra. 

Időpont: 2025. március 19.,18:00 óra

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=7hX2KfXdNpw

Főbb szerepekben: Pécsi Ildikó, Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Anatol Constantin

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Pásztor Erzsi Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a film egyik főszereplője.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges: 

https://www.ajk.elte.hu/content/veri-az-ordog-a-feleseget-andras-ferenc-filmje-1977.e.1839

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Elérhetővé vált az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT) a Minőségirányítási Kézikönyv új verziója.

A Minőségirányítási Kézikönyv az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma, mely valamennyi tagkönyvtár egységes minőségpolitikáját foglalja össze, célul tűzve ki az oktatók, kutatók, hallgatók és könyvtárlátogatók elégedettségének növelését.

Az új kiadás a szükséges racionalizáláson túl a 2023-ban, közös munkával megújított minőségcélokat, a 2024-ben kitűzött, megújult stratégiai célokat, valamint a megújított küldetésnyilatkozatot, jövőképet is egységbe foglalva tartalmazza az ELTE könyvtárainak minőségirányítási rendszerét, melyet  a Könyvtári Tanács 2025-i első ülésén fogadott el.

A Kézikönyv hozzájárul a minőségirányítás mellett elkötelezett valamennyi ELTE-könyvtáros eredményes együttműködéséhez, és a 21. századi kihívásokhoz igazított fenntartható, értékteremtő, információ- és tudásközvetítő tevékenységéhez.

Az Emerald 2025. március 11-én 17 órai kezdettel angol nyelvű webináriumot tart az Emerald Premier szolgáltatásáról.

Előadó: Radka Krivankova

A webinárium témái:

Hozza ki a legtöbbet az Emerald folyóiratok könyvtári előfizetéséből!

• Az Emerald Insight platform „böngészés” és „keresés” funkciói
• Publikálás az Emeraldnál
• A tudományos írás alapjai
• Nyílt hozzáférés

A webinárium ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: https://attendee.gotowebinar.com/register/7479146818223870558

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójának közeledtével emlékezünk a történelmi eseményekre. Lugossy László filmje a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel. 

Az 1848-as szabadságharcot leverték, a magyar hadsereg Világosnál letette a fegyvert. Majláth Ferenc huszárfőhadnagyot büntetőszázadba sorolják be. Parancsnoka, az Ezredes megszökik.  Bajtársaival megfogadja, hogy ha a hazának szüksége lesz rá, újra csatasorba állnak. Hazatérve depresszióba süllyed, nem akar együttműködni az osztrák rezsimmel. Egy nap beállít hozzá az Ezredes, aki árnyékhadsereget szervez Kossuthnak. Másnap az egész családját letartóztatják. Súlyos dilemmákkal szembesül: megéri életben maradni, ha az ember csak megalkuszik a rendszerrel? Hogyan lehet úgy élni, ha nappal azokat a gondolatokat üldözi az ember, amiért éjszaka lelkesedik? Meddig nemes és becsülendő ragaszkodni az eszmékhez, és mikortól sodorja felesleges veszélybe a családot? A Szirmok, virágok, koszorúk a feledni és megalkudni képtelen ember tragédiája. Nem mellesleg pedig a magyar filmtörténet egyik legszebben fényképezett alkotása. A kafkai hangulatú történet, mely a legköltőibb ’48-as film, a Berlini Filmfesztiválon Ezüst Medvét nyert.

Időpont: 2025. március 12.,18:00 óra

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=_NWk1Us3HP4

Főbb szerepekben: Cserhalmi György, Őze Lajos, Grazyna Szapolowska, Jirí Adamira, Boguslaw Linda, Malcsiner Péter.

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Cserhalmi György, a film főszereplője, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Lugossy László, a film rendezője és Dobszay Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tudományos igazgatója.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://ajk.elte.hu/content/szirmok-viragok-koszoruk-lugossy-laszlo-filmje-1984.e.1823

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Az 1980-as évek Magyarországának legendás rockzenekarai, a Hobo Blues Band és a P. Mobil tagjai saját maguk fikciós verzióját alakítva tárják fel a nézők előtt az ikonikussá vált korabeli rock koncertek hangulatát és azt a társadalmi miliőt, amelyben érvényesülni próbáltak.  Schuster Lóránt, Földes László, Deák Bill Gyula, Póka Egon és a többiek ugyanabban a helyzetben voltak, mint az általuk alakított karakterek: együtteseiket a hivatalos kultúrpolitika sokáig nem volt hajlandó elismerni, miközben a fiatalok tízezrével látogatták koncertjeiket.

A Kopaszkutya a generációs életérzésüket és a rendszeren kívüliek polgárpukkasztó lázadását közvetítette. Különlegességét azonban nemcsak a történet kedvéért létrehozott Colorado zenekar koncertjeinek dokumentálása és az életből ellesett szituációk hiteles rekonstrukciója adja, de Szomjas sajátos elbeszélői stílusa is. A film kultuszfilmmé vált, és jelentősen hozzájárult az említett zenekarok későbbi sikereihez még úgy is, hogy a megjelenésre előkészített lemezt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat betiltotta, és végül csak 1993-ban adták ki. Megtalálta a közönségét, félmilliónál is többen ültek be rá – sokan titokban kazettás magnóval rögzítették a dalokat. Igazi magyar rock-karriertörténet, a ’80-as évek életérzésének tökéletes lenyomata, és nem utolsósorban a legjobb zenés filmek egyike, melyben a Hobo Blues Band mellett a korszak legnagyobb zenekarainak dalai is szerepelnek. Egy cameo erejéig még Allen Ginsberg is feltűnik a filmben.

Időpont: 2025. március 5.,18:00 óra

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Dr. Bálint Csaba, a Rockmúzeum alapítója, ügyvéd és Dr. Csatári Bence, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának tudományos kutatója, több rocktörténeti könyv szerzője.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:

https://www.ajk.elte.hu/content/kopaszkutya-a-magyar-rock-film-szomjas-gyorgy-filmje-1981.e.1825
A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, egyetemi tanár, könyvtárunk egykori igazgatója 1830-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Toldy Ferencet, aki akkor még a Schedel vezetéknevet viselte, 1843-ban nevezték ki az Egyetemi Könyvtár élére. Toldy, akinek eredeti végzettsége orvos volt, ekkor már jelentős könyvtári tapasztalatokkal rendelkezett, hiszen 1835-től az Akadémia titoknokaként a könyvtárát is kezelte, sőt maga rendezte és lajstromozta az 1844. évi ünnepélyes megnyitása előtt. Az akadémiai könyvtártól később sem szakadt el, már mint az Egyetemi Könyvtár igazgatója készítette el az MTA könyvtárhasználati szabályzatát 1848-ban, amelyet azután ugyanebben az évben kisebb módosításokkal az Egyetemi Könyvtárban is bevezetett.

Toldy Ferenc több mint három évtizedig állt az Egyetemi Könyvtár élén, és ez az időszak a könyvtár egyik legmozgalmasabb és legnehezebb korszaka volt. A könyvtár épülete gyakorlatilag romos állapotban volt, amikor Toldy átvette a vezetését, és igazgatóságának egész ideje alatt egy új könyvtárépület felépítéséért és a könyvtárnak helyet adó telek tulajdonjogának megszerzéséért küzdött. Erőfeszítéseinek eredményeit még megtapasztalhatta, de az új könyvtárépület átadását már nem érte meg. A könyvtár belső életében is jelentős változások történtek igazgatósága alatt. Kialakított egy segédkönyvtárat a hazai és külföldi jelentősebb lexikonokból, szótárakból a kutatók munkájának támogatására, és szintén az ő nevéhez fűződik a folyóiratolvasó megnyitása. Igazgatósága alatt gondosan törekedett arra, hogy a legkiválóbb munkatársakkal vegye körül magát, ezért alkalmazta Garay János költőt, Reguly Antal nyelvészt, Nagy Iván történészt és Szinnyei József bibliográfust. Maga is jelentős tudományos munkásságot fejtett ki, kora egyik legnagyobb kritikusa és esztétája volt, nevéhez fűződik a magyar irodalomtörténet rendszeres tudományos formába öntése.