Elérhetővé vált az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban (EDIT) a Minőségirányítási Kézikönyv új verziója.
A Minőségirányítási Kézikönyv az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma, mely valamennyi tagkönyvtár egységes minőségpolitikáját foglalja össze, célul tűzve ki az oktatók, kutatók, hallgatók és könyvtárlátogatók elégedettségének növelését.
Az új kiadás a szükséges racionalizáláson túl a 2023-ban, közös munkával megújított minőségcélokat, a 2024-ben kitűzött, megújult stratégiai célokat, valamint a megújított küldetésnyilatkozatot, jövőképet is egységbe foglalva tartalmazza az ELTE könyvtárainak minőségirányítási rendszerét, melyet a Könyvtári Tanács 2025-i első ülésén fogadott el.
A Kézikönyv hozzájárul a minőségirányítás mellett elkötelezett valamennyi ELTE-könyvtáros eredményes együttműködéséhez, és a 21. századi kihívásokhoz igazított fenntartható, értékteremtő, információ- és tudásközvetítő tevékenységéhez.
Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójának közeledtével emlékezünk a történelmi eseményekre. Lugossy László filmje a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel.
Az 1848-as szabadságharcot leverték, a magyar hadsereg Világosnál letette a fegyvert. Majláth Ferenc huszárfőhadnagyot büntetőszázadba sorolják be. Parancsnoka, az Ezredes megszökik. Bajtársaival megfogadja, hogy ha a hazának szüksége lesz rá, újra csatasorba állnak. Hazatérve depresszióba süllyed, nem akar együttműködni az osztrák rezsimmel. Egy nap beállít hozzá az Ezredes, aki árnyékhadsereget szervez Kossuthnak. Másnap az egész családját letartóztatják. Súlyos dilemmákkal szembesül: megéri életben maradni, ha az ember csak megalkuszik a rendszerrel? Hogyan lehet úgy élni, ha nappal azokat a gondolatokat üldözi az ember, amiért éjszaka lelkesedik? Meddig nemes és becsülendő ragaszkodni az eszmékhez, és mikortól sodorja felesleges veszélybe a családot? A Szirmok, virágok, koszorúk a feledni és megalkudni képtelen ember tragédiája. Nem mellesleg pedig a magyar filmtörténet egyik legszebben fényképezett alkotása. A kafkai hangulatú történet, mely a legköltőibb ’48-as film, a Berlini Filmfesztiválon Ezüst Medvét nyert.
Időpont: 2025. március 12.,18:00 óra
Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)
Főbb szerepekben: Cserhalmi György, Őze Lajos, Grazyna Szapolowska, Jirí Adamira, Boguslaw Linda, Malcsiner Péter.
A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Cserhalmi György, a film főszereplője, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Lugossy László, a film rendezője és Dobszay Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tudományos igazgatója.
Lugossy László Dobszay Tamás Cserhalmi György
A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:
Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.
Az 1980-as évek Magyarországának legendás rockzenekarai, a Hobo Blues Band és a P. Mobil tagjai saját maguk fikciós verzióját alakítva tárják fel a nézők előtt az ikonikussá vált korabeli rock koncertek hangulatát és azt a társadalmi miliőt, amelyben érvényesülni próbáltak. Schuster Lóránt, Földes László, Deák Bill Gyula, Póka Egon és a többiek ugyanabban a helyzetben voltak, mint az általuk alakított karakterek: együtteseiket a hivatalos kultúrpolitika sokáig nem volt hajlandó elismerni, miközben a fiatalok tízezrével látogatták koncertjeiket.
A Kopaszkutya a generációs életérzésüket és a rendszeren kívüliek polgárpukkasztó lázadását közvetítette. Különlegességét azonban nemcsak a történet kedvéért létrehozott Colorado zenekar koncertjeinek dokumentálása és az életből ellesett szituációk hiteles rekonstrukciója adja, de Szomjas sajátos elbeszélői stílusa is. A film kultuszfilmmé vált, és jelentősen hozzájárult az említett zenekarok későbbi sikereihez még úgy is, hogy a megjelenésre előkészített lemezt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat betiltotta, és végül csak 1993-ban adták ki. Megtalálta a közönségét, félmilliónál is többen ültek be rá – sokan titokban kazettás magnóval rögzítették a dalokat. Igazi magyar rock-karriertörténet, a ’80-as évek életérzésének tökéletes lenyomata, és nem utolsósorban a legjobb zenés filmek egyike, melyben a Hobo Blues Band mellett a korszak legnagyobb zenekarainak dalai is szerepelnek. Egy cameo erejéig még Allen Ginsberg is feltűnik a filmben.
Időpont: 2025. március 5.,18:00 óra
Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)
A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Dr. Bálint Csaba, a Rockmúzeum alapítója, ügyvéd és Dr. Csatári Bence, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatalának tudományos kutatója, több rocktörténeti könyv szerzője.
A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:
2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, egyetemi tanár, könyvtárunk egykori igazgatója 1830-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Toldy Ferencet, aki akkor még a Schedel vezetéknevet viselte, 1843-ban nevezték ki az Egyetemi Könyvtár élére. Toldy, akinek eredeti végzettsége orvos volt, ekkor már jelentős könyvtári tapasztalatokkal rendelkezett, hiszen 1835-től az Akadémia titoknokaként a könyvtárát is kezelte, sőt maga rendezte és lajstromozta az 1844. évi ünnepélyes megnyitása előtt. Az akadémiai könyvtártól később sem szakadt el, már mint az Egyetemi Könyvtár igazgatója készítette el az MTA könyvtárhasználati szabályzatát 1848-ban, amelyet azután ugyanebben az évben kisebb módosításokkal az Egyetemi Könyvtárban is bevezetett.
Toldy Ferenc több mint három évtizedig állt az Egyetemi Könyvtár élén, és ez az időszak a könyvtár egyik legmozgalmasabb és legnehezebb korszaka volt. A könyvtár épülete gyakorlatilag romos állapotban volt, amikor Toldy átvette a vezetését, és igazgatóságának egész ideje alatt egy új könyvtárépület felépítéséért és a könyvtárnak helyet adó telek tulajdonjogának megszerzéséért küzdött. Erőfeszítéseinek eredményeit még megtapasztalhatta, de az új könyvtárépület átadását már nem érte meg. A könyvtár belső életében is jelentős változások történtek igazgatósága alatt. Kialakított egy segédkönyvtárat a hazai és külföldi jelentősebb lexikonokból, szótárakból a kutatók munkájának támogatására, és szintén az ő nevéhez fűződik a folyóiratolvasó megnyitása. Igazgatósága alatt gondosan törekedett arra, hogy a legkiválóbb munkatársakkal vegye körül magát, ezért alkalmazta Garay János költőt, Reguly Antal nyelvészt, Nagy Iván történészt és Szinnyei József bibliográfust. Maga is jelentős tudományos munkásságot fejtett ki, kora egyik legnagyobb kritikusa és esztétája volt, nevéhez fűződik a magyar irodalomtörténet rendszeres tudományos formába öntése.
Az OUP a világ egyik vezető egyetemének tudományos kiadója. A teljes szövegű multidiszciplináris folyóirat-adatbázisa elsősorban bölcsészettudományi területen kiemelkedő, de a társadalom-, jog-, orvos- és természettudományok is képviselve vannak benne. Az ELTE 2025-re a Jogicsomagra fizetett elő amelybe 50 jogi témájú folyóirat érhető el.
A kiadóval kötött megállapodás értelmében az EISZ-en keresztül előfizető tagintézmények kutatóinak lehetőségük van nyílt hozzáférésű (open access) publikálásra a kiadó megfelelő hibrid folyóirataiban.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a nemzetközi Coimbra Group (CG) Örökség Munkacsoport (Heritage Working Group) tagjaként örömmel invitál minden érdeklődőt a Coimbra-csoport „AI Ethics and Governance” című webináriumára 2025. március 13-án (csütörtökön) 15:00 és 16:30 óra között (CET), melynek főelőadója Francesca Rossi, IBM Fellow és IBM AI Ethics Global Leader.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet is tagjai között számontartó Coimbra Group nyilvános webináriuma nyitott a csoporthoz tartozó valamennyi egyetem hallgatói, oktatói és munkatársai számára, valamint minden érdeklődő előtt a felsőoktatási közösség szélesebb köréből. Az esemény célja, a mesterséges intelligencia által a felsőoktatás számára jelentett hatások, lehetőségek és kihívások feltárása. Regisztráció és további információ itt érhető el.
Az Emerald kiadó próbahozzáférést ajánlott fel a legnagyobb adatbázisához (premier package) 2025. március 31-éig. Az adatbázis tartalma az ELTE helyi hálózatából vagy távolról VPN-en keresztül érhető el, és a felhasználási feltételek figyelembevételével a próbaidőszak végéig korlátozás nélkül használható.
Az adatbázis és a modulok az EISZ kínálatának részét képezik, és az EISZ-en keresztül előfizethetők. Az adatbázis tizenhárom modulból áll, amelyek közül kilenc a gazdaságtudományokhoz kapcsolódik, de szerepelnek az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a mérnöki tudományokhoz, valamint az információ- és tudásmenedzsmenthez kapcsolódó modulok is.
Az ELTE Savaria Könyvtár és Levéltár 2025. február 24-én (hétfőn) a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Tanulmányi Verseny országos írásbeli fordulója miatt 12.00 órától tart nyitva.
Megértésüket köszönjük!
Illusztráció szerzője, forrása:
Ez a kép a Microsoft Copilot segítségével készült.
Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.
Stefan Zweig Sakknovella című művének rendkívül izgalmas, szabad adaptációjában az alkotók egy váratlan fordulatokkal teli pszichothrillert alkottak meg. A történet elemeit az 1956-os magyarországi eseményekkel keverték. Márta és István az utolsó menekültvonattal próbálja elhagyni az országot. A fiatal pár mellett az egyház ereklyéi is a határ felé tartanak, melynek útját egy katolikus papból, B-ből a hatalom emberei kínzással próbálják kiszedni. A szereplők történetei a vonaton egy mindent eldöntő sakkjátszma során keresztezik egymást, melyen már nemcsak a kincsek sorsa, de a szerelmesek élete is a tét. A 2023-ban bemutatott film az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, képileg is igazán különleges alkotása, amelyben az irodalmi adaptációs elemek, a fantázia és a történelem eseményei keverednek egymással. Az Oscar-díjért már többször versenybe szállt rendező, Tóth Barnabás ismét olyan filmet forgatott, mely nem ereszti nézőjét.
Időpont: 2025. február 26.; 18:00
Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)
Főbb szerepekben: Varga-Járó Sára, Váradi Gergely, Hajduk Károly, Mácsai Pál, Péterfy Bori. A film Magyarország Oscar nevezettje volt 2023-ban.
A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: Tóth Barnabás rendező, társ-forgatókönyvíró, az ELTE BTK mestertanára. Továbbá Lisztes Linda színművész, társíró és Másik Szőke András operatőr.
A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció az alábbi linken lehetséges:
