A tudományos tevékenység mérése: Web of Science (WoS) és Scopus folyóiratmetrikák
Web of Science: Journal Impakt Faktor (JIF)
Impakt faktor (IF)
Az impakt faktort (hatástényezőt) évente számolják ki, és azt mutatja meg, hogy egy folyóirat cikkei átlagosan hány hivatkozást kaptak egy adott időszakban olyan folyóiratoktól, amelyeket a WoS adatbázis már indexel. Csak a Web of Science adatbázisban nyilvántartott folyóiratoknak van impakt faktora.
Az impakt faktor kiszámításának módja a következő:
Adatgyűjtési időszak: az IF számítása két évre visszamenőleg történik. Például, ha az IF-t a 2024-es évre számítják ki, akkor az adatgyűjtési időszak a 2022-es és 2023-as évekre vonatkozik.
Citációk száma (A): megmutatja, hogy hány alkalommal hivatkoztak a folyóirat cikkeire a kétéves adatgyűjtési időszakot követő évben. Tehát, ha 2024-ben számoljuk az IF-t, akkor a 2022-ben és 2023-ban megjelent cikkekre 2024-ben kapott hivatkozások száma adja a citációk számát.
Cikkek száma (B): az adatgyűjtési időszak két évében a folyóiratban publikált cikkek száma. Tehát a 2022-ben és 2023-ban a folyóiratban megjelent összes cikk száma.
Impakt faktor (IF): a citációk számának (A) és a publikált cikkek számának (B) hányadosa.
Példa az impakt faktor számítására
Vegyünk egy folyóiratot, amely 2022-ben 50 cikket, 2023-ban pedig 60 cikket publikált. 2024-ben a folyóirat cikkeit összesen 240 alkalommal idézték.
Citációk száma (A): 240
Cikkek száma (B): 50 (2022) + 60 (2023) = 110
Az impakt faktor számítása: IF= 240/110= 2,18
A példaként használt folyóiratnak a 2024-es impakt faktora tehát 2,18.
Az impakt faktor annál magasabb, minél több hivatkozás érkezik viszonylag kevés cikkre. A magas impakt faktor azt jelzi, hogy az adott folyóirat cikkeire átlagosan sok hivatkozás érkezik két éven belül. Ez arra ösztönözheti a szerkesztőséget, hogy elsősorban olyan cikkeket közöljön, amelyek várhatóan sok idézetet kapnak. Ennek következtében a tehetséggondozás, például a doktoranduszok publikációs lehetőségei, háttérbe szorulhatnak.
Scopus: Scientific Journal Rankings (SJR)
A Scimago Journal Rankings (SJR) abban különbözik az impakt faktor számításától, hogy a hivatkozások súlyozzák az idéző folyóirat rangja alapján. Ez azt jelenti, hogy egy Q1-es folyóiratból érkező hivatkozás értékesebb, mint egy Q4-es folyóiratban megjelent cikk hivatkozása.
Stratégiák a rangsorokban való előrelépéshez
Mit tehetünk annak érdekében, hogy a folyóirat tudománymetriai besorolása javuljon?
Három fő területre érdemes koncentrálni, ha a cél a folyóirat rangsorokban való előrehaladása:
- a folyóiratban megjelenő cikkek minőségére;
- az idézettség növelésére;
- a szerkesztői folyamat hatékonyságának javítására és a hasonló területen publikáló folyóiratok elemzésére.
I. A publikált cikkek minőségének javítása
- Szigorú szakmai bírálat: Alkalmazzanak átfogó és szigorú lektorálási rendszert, hogy kizárólag magas minőségű, jelentős kutatási eredményeket közöljenek.
- Újdonság és relevancia kiemelése: Helyezzenek nagyobb hangsúlyt az úttörő kutatásokat bemutató tanulmányokra, valamint azokra a cikkekre, amelyek a szakterület aktuális, nagy érdeklődést kiváltó kérdéseivel foglalkoznak.
- Neves szerzők meghívása: Ösztönözzék a szakterületükön elismert kutatókat publikálásra, mivel az ő munkáik nagyobb eséllyel kapnak idézeteket.
II. Az idézettségi mutatók növelése
1. Idézettség nominális növelése: tartalmi fejlesztések
- Tematikus különszámok: Jelentessenek meg tematikus különszámokat a szakterület aktuális trendjeiről, hogy szélesebb közönséget érjenek el és növeljék az idézettséget.
- Áttekintő cikkek: Közöljenek magas színvonalú összefoglaló tanulmányokat, mivel ezeket gyakrabban idézik, mint az eredeti kutatások.
- Interdiszciplináris együttműködés: Ösztönözzék olyan kutatások publikálását, amelyek több szakterületet összekapcsolnak, különösen idézetgazdag tudományterületekkel.
2. Idézettség nominális növelése: a folyóirat elérhetőségének és láthatóságának növelése
- Indexelés nagy adatbázisokban: Biztosítsák, hogy a folyóirat szerepeljen a Scopus, WoS, PubMed vagy más releváns, széles körben használt adatbázisokban.
- Nyílt hozzáférés: A nyílt hozzáférés (open access) kimutathatóan hozzájárulhat az idézettség növeléséhez.
- Hatékony keresőoptimalizálás (SEO): Finomítsák és optimalizálják a cikkek címeit, absztraktjait és kulcsszavait, hogy a keresőmotorok könnyebben megtalálják őket.
3. Idézettség növelése: a presztízs-idézetek előmozdítása
- Cikkek népszerűsítése: Aktívan terjesszék a publikált cikkeket közösségimédia-platformokon (pl. Facebook, X, LinkedIn), tudományos hálózatokban és konferenciákon, hogy növeljék azok láthatóságát és ismertséget.
- Hálózatépítés: Építsenek kapcsolatokat rangos folyóiratokkal, és vonjanak be elismert intézményekből érkező szerkesztőbizottsági tagokat a folyóirat presztízsének növelése érdekében.
- A túlzott önidézés kerülése: Ösztönözzék a független hivatkozásokat, hogy elkerüljék a túlzott önidézés miatti esetleges szankciókat.
III. A szerkesztői gyakorlatok fejlesztése
- Gyorsabb publikációs folyamat: Tegyék gyorsabbá és hatékonyabbá a kéziratok elbírálását és megjelentetését, hogy a folyóirat versenyképesebb legyen a kutatók számára.
- Nemzetközi szerkesztőbizottság: Erősítsék a folyóirat szakmai elismertségét egy sokszínű, elismert szakértőkből álló szerkesztőbizottsággal, amely különböző tudományágakat és régiókat képvisel.
- Szabályzatok frissítése: Igazítsák a folyóirat profilját és irányelveit az aktuális tudományos trendekhez és nemzetközi szabványokhoz.