Szinnyei naplójából tudjuk, hogy az Egyetemi Könyvtár belső udvara korántsem volt mindig olyan lehangolóan sivár, mint amilyenre egyikünk, másikunk (még) régebbi emlékei, vagy felbukkanó régi fényképfelvételek alapján emlékezhet. Ellenkezőleg, a belső udvar hajdan, gyakran kellemes társasági összejövetelek színhelye volt, árnyas fák alatti „könyvtári” magán- és társasági események színtere. Különösen igaz volt ez Szilágyi Sándor igazgatósága (1878-1899) alatt, melyekről Szinnyei több alkalommal is beszámol.
EKL Egyetemi Könyvtár
Több mint százéves fotókat találtunk az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárról a Fortepanon.
Igyekeztünk a könyvtár épületéről a legrégebbi fotókat felkutatni, ezért egészen az 1800-as évek végéig visszamentünk.
A könyvtár új épületével kapcsolatos szűnni nem akaró, széles körű, csillapíthatatlan általános kíváncsiság elég hamar megteremtette a maga önálló műfaját, életre hívta azoknak a népszerűsítő, ismertető kiadványoknak a sorát, amelyek az Egyetemi Könyvtárat, mint intézményt, gyűjteményt, épületet kívánták bemutatni, és arra törekedtek, hogy lehetőség szerint mennél többet, aktuálisabbat, igényesebbet nyújtsanak, mint amire addig a korabeli sajtó, esetünkben a Bauzeitung für Ungarn, Magyar Könyvszemle, (MKSz) a Magyarország és a
"Digitalizálták Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi előadásjegyzeteit, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált.
"Idén jött létre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezetében az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály. A célokról és feladatokról Kálóczi Katalin főigazgató számol be."