Az ELTE könyvtári hálózatához tartozó iskolai könyvtárak különféle adatbázisokban tárják fel dokumentumaikat. E rendszerek megtartása mellett egy közös keresőfelületet alakított ki az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a TÁMOP-3.2.4/09/1/KMR-2010-0021 pályázat keretén belül 2011-ben, mely közvetlenül az alábbi címen érhető el: http://gimikatalogus.elte.hu.
Lehetőség van az ELTE könyvtárainak közös katalógusából történő elérésre is a jelölt menüpontra való kattintással:
A csatlakozott könyvtárak és az adatbázisban található rekordok száma:
Az iskolai könyvtárak adatbázisainak konvertálása szabályos időközönként történik. Évente egy alkalommal, általában november folyamán frissülnek az adatok az előző évi változásoknak (gyarapodásoknak és törléseknek) megfelelően.
A 2023-ban, a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat részeként megnyílt magyar jezsuiták dél-amerikai misszióival kapcsolatos kamarakiállításunk a virtuális térbe költözött.
Kiállításunkon páratlan kéziratok és nyomtatványok sorába nyerhettek bepillantást látogatóink. A jezsuita rend 18. századi virágzásának egyik fő színhelye a dél-amerikai kontinens volt. Itt végezték térítő munkájukat a jezsuita rend legelszántabb és legkalandvágyóbb tagjai – köztük magyar származású jezsuiták. Ha kíváncsi, milyen kalandok érték az atyákat a dzsungel mélyén, hogyan hajóztak le kenuval az Amazonason vagy milyen élményeket szereztek az indiánok között, látogasson el Ön is virtuális kiállításunkra!
A hónap műtárgya dr. Bárczi Gusztáv orvos, gyógypedagógus hangvillája
Dr. Bárczi Gusztáv (Nyitraudvarnok, 1890. szeptember 13. – Budapest, 1964. augusztus 9.) orvos, gyógypedagógus 1910-ben Léván tanári, 1913-ban Budapesten gyógypedagógiai tanári vizsgát tett, majd 1921-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen fül-orr-gégészeti szakvizsgával kiegészített orvosi diplomát szerzett. Bárczi kezdetben a dr. Török Béla által vezetett Fülészeti Osztályon dolgozott a János Kórházban. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el a magyar siketnémák* diagnosztizálása és tanítása terén.
Hallásvizsgálati módszerei kiterjedtek úgy a fülre, mint a központi idegrendszer hangfelfogó készségére. Vizsgálataihoz suttogó beszédet, társalgó beszédet, valamint különféle hangvillákat használt. A bemutatott - az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményében található - hangvilla az általa használt eszközök egyike.
A hangvillával végzett kutatásairól így írt:
„Átvizsgáltam intézetünk 170 növendékét, közülük 80-nál rendszeres hangvilla képet vettem fel. A hangvilla képek azt mutatják, hogy a Siketnéma Intézetből nem szabad a fület száműzni.”
Bezoldra utalva megállapítja: „A technika vívmányaival a kor igazolni fogja őt és mindazokat, akik a siketnéma oktatás tökéletesítését a fül utján és nem az izmok utján keresik.”
*a korabeli nyelvhasználat alapján
Forrás: Siketnémák és vakok oktatásügye a siketnémák és vakok tanára országos egyesületének hivatalos lapja, XXX.évfolyam, 10.szám, 1928. pp.172-173.
Írta: Bodorné Németh Tünde, Keresztessy Éva, Perlusz Andrea, Bergmann Krisztina
Fotókat készítette: Szaffner Gyula